Biztosan lesz frakciója a Patrióták Európáért szövetségének az új Európai Parlamentben – jelentette ki a Vasárnap.hu számára adott interjúban Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint reális esélye van annak, hogy Olaszországból, Szlovéniából, Észtországból, Belgiumból és Hollandiából is csatlakoznak még pártok a magyar-cseh-osztrák alapítású új pártcsaládhoz. Sőt, Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés és a volt lengyel kormánypárt, a PiS csatlakozását is elképzelhetőnek tartja. Pindroch Tamás szerint Orbán Viktor már a migrációs válság kezdete óta megkerülhetetlen szereplője az európai politikának, s úgy véli, a magyar miniszterelnök keddi kijevi látogatása akár sorsfordító is lehet az orosz-ukrán konfliktus rendezését illetően.

A vasárnap megalapított Patrióták Európáért képes lesz önálló frakciót alakítani az újonnan felálló Európai Parlamentben? További országok, illetve azok egyes pártjainak csatlakozása szükséges. Mely pártok csatlakozása várható?

Az uniós választások után megalakuló új Európai Parlamentben július 4-ig kell bejelenteni a frakciók megalapítását, a követelmény, hogy 7 tagállamból 23 képviselő alkosson egy csoportot. A határidő tehát szoros, de

abban biztosak lehetünk, hogy meglesz az új frakció,

hiszen beszélgetésünk időpontjában már négy ország pártja is biztos csatlakozó. Már most jóval több képviselő alkotja a leendő frakciót, mint az elvárt minimum arányszám. Miután a Fidesz 2021-ben kilépett a balra tolódó, a föderális törekvéseket, az illegális migrációt, a háborút, illetve a genderista törekvéseket támogató Európai Néppártból, nem egy fideszes nyilatkozat szólt arról, hogy a 2024 nyarán induló új ötéves ciklusban egyesíteni kell a valódi konzervatív, nemzeti erőket az Európai Parlamentben. A cél egyértelmű volt: a globalista és Európa föderalizálását, brüsszeli központosítását elutasító, a nemzetek Európáját támogató pártok csak így mutathatnak erőt és így képviselhetik a választóik érdekeit a baloldali, zöld, szélsőbaloldali és centrista-liberális irányzatokkal szemben, amelyek koalíciót alkotnak Brüsszelben. A kormányfő tekintélyét, integrációs képességét latba vetve új európai frakció és pártcsalád alapítását jelentette be Andrej Babis volt cseh miniszterelnökkel és Herbert Kickl-lel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével.

Orbán Viktor: Új korszak kezdődik Európában

Jelenleg még semmit sem tudunk biztosan kijelenteni, de nem zárható ki, hogy Olaszországból, Szlovéniából, Észtországból, Belgiumból és Hollandiából is az új frakcióba ülnek majd a szuverenista, nemzeti pártok uniós képviselői.

De lehet esély a volt lengyel kormánypárt, a PiS jelentkezésére is. Megkockáztatható, hogy végül a francia nemzetgyűlési választások nagy esélyesét, a Nemzeti Tömörülést is tagjai között tudhatja majd a Patrióták Európáért képviselőcsoport.

Akár az Európai Néppártból is átléphetnek pártok a Patrióták Európáért frakciójába? Lát erre reális esélyt?

Izgalmas idők következnek, felpezsdült az európai politika. Nekünk, magyaroknak ez a pezsgés már ismerős lehet, mintha időutazáson lennénk. A Fidesz 1996-ban tette közzé a Polgári Magyarországért vitairatot, amelyben a hazai nemzeti, polgári, konzervatív, keresztény politikai erők együttműködését deklarálta. Ez volt annak a folyamatnak a kezdete, amelynek köszönhetően Orbán Viktor képes volt integrálni a hazai, széttöredezett jobboldalt. A Fidesz a 2002-es és 2006-os választási vereségből felállva, a polgári körök megalakításával, a 2008-as népszavazással kiszélesítette az együttműködést és valóban társadalmasította a politikáját. Aztán 2010-re már egy olyan politikai erőteret épített ki, amely aztán kétharmados többséggel tudta megnyerni a következő választásokat és stabil és sikeres kormányzást biztosított. A siker kulcsa azon is múlt, hogy a folyamatos nemzeti konzultációkkal és a kvótaellenes, valamint a gyermekvédelmi népszavazással a szavazókat a ciklus közben is megkérdezte és bevonta a politikai döntésekbe.

A miniszterelnöknek mindezek miatt hatalmas tekintélye van az európai és immár a világpolitikában is,

természetesen elsősorban a nemzeti pártok körében. A kormányfő a migrációs válságtól kezdődően, annak magyar kezelése miatt megkerülhetetlen szereplője az európai politikának. Jelenleg az európai jobboldal széttöredezett, pedig minden szereplője tudja, hogy csak egységesen lehet felvenni a harcot a nemzetközi baloldal politikai frakciói és hálózataival szemben. Az idén tavasszal immár harmadszorra Budapesten rendezte meg az Alapjogokért Központ az európai CPAC-et, amelynek célja a nemzeti erők nemzetközi összefogása volt. Nagyon úgy tűnik, hogy eredményes lesz a konferencia törekvése; a Patrióták pártcsalád alapítóinak mindegyike tiszteletét tette, vagy videóüzenetben üdvözölte már valamelyik budapesti CPAC-rendezvényt. Tehát nagyon is tisztában vannak azzal, hogy mekkora kihívás az új jobboldali politizálás uniós intézményesítése. A magyar miniszterelnök tudja a megoldást, a feladat, hogy most az európai jobboldalnak kellene egy zászló alá rendeződni. A konkrét kérdésére válaszolva: az Európai Parlamentben is érvényes az a politikai aranyszabály, hogy lesznek pártok, amelyek a későbbiekben, érzékelve a Patrióták erejét és elszántságát, otthagyják a jobboldaliságot immár csak nyomokban tartalmazó Európai Néppártot és átülnek az új, karakteresen jobboldali, szuverenista európai jövőképet képviselő új formációhoz.

Milyen változást hozhat az európai, illetve az Európai Unió politikájában az új jobboldali frakciószövetség?

Ez a változási szándék egyáltalán nem újdonság, csak a felforgatott Európában hat annak. A rend, a biztonság és a béke elérése valójában visszatérés az Európai Közösség alapeszméihez. A II. világháború borzalmai után a két legnagyobb európai állam, Franciaország és Németország kibékült egymással, és “a soha többé európai háborút” vezérelve mentén szoros, hatékony és eredményes gazdasági együttműködést alakítottak ki, amelybe a többi nyugati, majd közép-európai országot is bevonták. Kétségtelen, hogy az amerikai minta alapján létrehozott föderalista, a szuverén nemzetállamokat eltörlő és centralizált Brüsszel-központú Európai Unió eszméje már a kezdetektől megjelent elsősorban a nyugati marxisták kiáltványaiban, illetve nagy hasonlóságot mutatott Soros György nemzetállam-ellenes elképzeléseivel.

Az őrült gondolat valóra váltását, az egységes, birodalmi Európa megszületésének kísérleti terepének számított a 2015-ös migrációs-, majd a COVID-válság, illetve a 2022-es orosz-ukrán konfliktus “kezelése”. Mindegyik óriási kudarc, a kísérlet nem vált be,

sajnos mi, európaiak lettünk az áldozatai. Ezek az elhibázott “válságkezelések” a választókat is rádöbbentették, hogy itt már nem babra megy a játék, valóban a kontinens jövője forog kockán. Rájöttek, hogy a birodalmi törekvéseket el kell vetni, hiszen a korábbi, szuverén tagállami együttműködés sokkal hatékonyabb és eredményesebb volt az európai szavazók mindennapi élete szempontjából is. A föderalistáktól béke helyett háborús uszítást, az újabb atomháború rémét, a biztonságos Európa helyett illegális migránsokat, közöttük rengeteg bűnözőt, terroristát kaptak a nyakukba, és a normális emberi viszonyrendszer, a férfi és a nő házasságán alapuló családmodellel szemben a mindent elborító melegpropagandával és a genderizmussal kell felvenni a harcot. A választók most június 9-én kinyilvánították, másmilyen Európát szeretnének; vissza akarják kapni az európai békét, a biztonságot, és a normalitást. A Patrióták Európáért pártcsalád megalakítása ezt a választói akaratot testesíti meg.

Az EU soros elnökeként, illetve a Patrióták Európáért alapítójaként Orbán Viktor, illetve Magyarország elérhet-e áttörést az orosz-ukrán háborút esetlegesen lezáró fegyverszüneti tárgyalások megkezdésének ügyében?

Reméljük, igen. A magyar miniszterelnök soha nem árult zsákbamacskát, 2022, a konfliktus kitörése óta a béke mellett állt ki. Most, amikor soros elnökként az egész unió nevében is tárgyal, él a lehetőséggel, nem habozott, rögtön mandátumának kezdetén Kijevben nyomatékosította a mielőbbi fegyverszüneti tárgyalások és a béke melletti elkötelezettségét.

Igazi magyar huszárvágással olyan politikai programot adott Brüsszelnek, amely alól nem slisszolhat ki az európai elit, hiszen Európa létérdeke, hogy véget érjen az esztelen öldöklés.

Tulajdonképpen a magyar kormányfő az első hivatalos uniós vezető, aki élt azzal a társadalmi felhatalmazással, amivel a választók megbízták: soros elnökként a béke elérését jelölte meg az elsődleges céljának.

Orbán Viktor határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől

A magyar szavazók bizalma mellett az európai közvélemény-kutatások adatai is azt mutatják, hogy az uniós állampolgárok is békét szeretnének, minél gyorsabban befejeznék azt a konfliktust, amely nem az ő háborújuk. Ne kiabáljuk el, de Orbán Viktor kijevi látogatása akár sorsfordító is lehet a konfliktus rendezését illetően.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j), Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt elnöke kezet fog, miután aláírták a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben 2024. június 30-án. Az eseményen Orbán Viktor kijelentette, hogy új korszak kezdődik ezen a napon Bécsben, ahol új európai politikai együttműködést jelentettek be Herbert Kickllel és Andrej Babissal. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán