Ismeretes, hogy az EP-választásokon Olaf Scholz kancellár pártja az SPD, csúfos vereséget szenvedett el Németországban. A 13,9 százalékos lebőgést tetézte a Zöldek veresége, akik az előző választásokon elért 20,5 százalékhoz képest mindössze 11,9 százalékig jutottak. A FDP is alig haladta túl az öt százalékot a maga 5,2 százalékával.

Habár a nemzetközi és hazai baloldali média szerint nincs itt semmi látnivaló, és előrehozott választásokat legfeljebb a szélsőjobboldal követel, a Nius.de a következő címmel vezette be a választások utáni első közvélemény-kutatásról szóló cikkét: „Németek milliói álmodnak előrehozott választásokról”.

Az első mondat pedig így szól:

Németországot már nem érdekli a közlekedési lámpa koalíció.

A szóban forgó közvéleménykutatás az N-TV.de megbízásából készült hétfőn. Ebből kiderül, hogy a megkérdezetteknek 46 százaléka támogatja az előrehozott választásokat! Ami meglepő, de érthető, hogy még a CDU/CSU támogatóinak kétharmada (65 százaléka) is. Az nem csoda, hogy a választásokon előretörő AfD támogatóinak 91 százaléka szerint Scholz kancellár is követhetné Macron elnököt egy új választással. Ezt még a FDP támogatóinak többsége is így gondolja (53 százalék).

Macron feloszlatja a nemzetgyűlést – Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban!

Az persze nem csoda, hogy az SPD és a Zöldek hívei semmiképp sem szeretnének előrehozott választásokat (87 százalék), sőt a kormányszóvivő, Steffen Hebestreit az eredmények ismeretében leszögezte:

a választások időpontja a jövő ősszel lesz, (…) soha, egy pillanatig sem merült fel az ötlet, hogy most új választásokat kellene tartanunk.

Ezzel összhangban a választási vereség után Scholz kancellár így fogalmazott: ”Dolgoznunk kell annak érdekében, hogy modernizáljuk az országot, hogy az előrehaladjon, és fel kell készülnünk arra, hogy a következő választásokon egyre nagyobb támogatást kapjunk.” Ezt a szöveget a Nius cikkírója „kancellári halandzsának” minősítette.

A lap megszólaltatta Volker Boehme-Neßler alkotmányjogászt, aki szerint Scholz elveszítette az emberek többségének támogatását, és legkésőbb szeptemberben bizalmi szavazást kérhet a kormány ellen, amennyiben a kelet-német tartományi választások ugyanolyan rosszul alakulnak a kormánykoalíció számára mint a mostaniak. A bizalmi szavazást a német alaptörvény 68. cikke szabályozza. Volker Boehme-Neßler ezt a Bundestag „rejtett önfelbomlásának” nevezte”, és arra utalt, hogy Gerhard Schröder 2005-ben ezt az utat választotta.

Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár. Fotó: MTI/AP/Lisa Leutner