Gyermekkori hiperaktivitást, koncentrációzavart és nagyfokú fáradékonyságot is okozhat az obstruktív alvási apnoé, melynek hátterében igen gyakran – a megnagyobbodott orrmandula mellett – a megnagyobbodott garatmandulák állnak. Mi a teendő, ha a szülő azt tapasztalja, hogy gyermeke nyugtalanul alszik vagy horkol? Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ szakembere nyilatkozott a gyermekkori obstruktív alvási apnoéról.

Mit jelent az obstruktív alvási apnoé?

Az obstruktív alvási apnoé felső légúti szűkület okozta tünet-együttes, ami akkor fordul elő, amikor a gyermek légútja elzáródik alvás közben. Kialakulásában sokféle tényező (így például a túlsúly, allergia) játszhat szerepet, de elsősorban fül-orr-gégészeti problémák, az arc vagy a fej formájával kapcsolatos születési rendellenességek és a megnagyobbodott garatmandulák állnak a háttérben.

Az alvási apnoé 100-ból 1-5 gyermeket érint, és főként óvodás-kisiskolás korban fordul elő

– mondta dr. Holpert Valéria.

A betegség éjszakai tünetei közé tartozik az időszakos szünetekkel jelentkező horkolás, a félbeszakadt, nyugtalan alvás, valamint az abnormális testhelyzet felvétele alvás közben. Mivel a gyermek nem tudja magát kipihenni, nappal fáradt, kimerült, ingerlékeny lesz, és nehezen koncentrál az iskolában.

– ismertette.

Nem véletlen, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) diagnosztizált gyermekek jelentős részének van alvási apnoéja – tette hozzá a szakember. A tartós szájlélegzés hátrányosan befolyásolja az orr, az orrmelléküregek, valamint a tüdő fejlődését, és a fogak romlásához is vezethet. Az alvási apnoé következményeként zavart szenvedhet a gyermek fejlődése, a korábban már szobatiszta gyermeknél ismételt ágybavizelés jelentkezik. Ráadásul a betegség kihat a közvetlen környezetre is, hiszen a gyermek rossz alvása miatt az egész család kialvatlan lesz.

Hová forduljon a szülő alvási apnoé esetén?

Ha a szülők az alvási apnoé fent említett tüneteit tapasztalják, elsőként keressenek fel fül-orr-gégészt! Amennyiben a szakorvosi vizsgálat az obstruktív apnoé gyanúját megerősíti, akkor éjszakai poliszomnográfiás vizsgálatra is sort kell keríteni, hogy kiderüljön, milyen mértékű a betegség.

Ha a tüneteket a gyermek kórósan megnövekedett torokmandulái okozzák, műtéti megoldással jól orvosolható a probléma

– magyarázta Holpert doktornő, aki hozzátette, hogy a műtétre a gyermekorvos és fül-orr-gégész szakorvos közös javaslata alapján kerülhet sor, annak előnyeit és rizikóját egyaránt mérlegelve. Gyermekkorban a teljes mandulaeltávolítás helyett a mirigyállomány részleges eltávolítására (tonsillotomia) kerül sor, amely nem érinti a mandula kötőszövetes tokját, így a szerv immunfunkciója is megmarad. A műtét altatásban zajlik és előnye, hogy kevesebb fájdalommal, valamint szövődménnyel jár, és a gyógyulási időt is lerövidíti.

Mire számíthatunk a mandulaműtétet követően?

A műtétet követően gyenge vérzés, fájdalom, hányinger és köhögés előfordulhat, a gyermek elesettebb lehet, nagyobb odafigyelést igényel. Műtéti szövődményként kialakulhat elhúzódó láz, gyulladás és nagyon ritkán egy súlyosabb állapot, az úgynevezett utóvérzés is – ennek veszélye különösen a műtétet követő napokban nagy. Mivel a nyelés nehezebb és fájdalommal járhat, így fennáll a kiszáradás veszélye, amit a gyermek gondos itatásával előzhetünk meg. A megfelelő folyadékpótlás a szövődmények kockázatát is mérsékeli. A felgyógyulás 7-10 napot vesz igénybe, ez idő alatt kímélő életmód és rendszeresen fájdalomcsillapítás javasolt, a kezelőorvostól kapott étkezési és életmódi tanácsok betartása pedig rendkívül fontos. A gyógyulás ideje alatt ellenjavallt a vérbőséget okozó, forró, fűszeres, savas ételek, szénsavas italok fogyasztása, és kerülni kell a vérnyomásemelkedést okozó tevékenységeket is (forró fürdő, sport, napozás) – tanácsolta dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gégészeti Központ szakembere.

Forrás: Fül-orr-gége Központ

Címlapkép forrása: Pixabay