Sokszor már összefoglalni is nehéz azokat a híreket, amelyek a háborúhoz és annak eszkalálódásához kapcsolódnak. A helyzet egyre rosszabb és itt lenne az ideje megállítani, mielőtt még késő lesz.

Egyre őrültebb és őrültebb ötletek és tervek látnak napvilágot az orosz-ukrán háborúval és az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban. Az egyre kétségbeesettebb Zelenszkij elnök mindent megpróbál, hogy a harctéri helyzetet megfordítsa és országa hatékonyan tudjon védekezni az orosz csapatok ellen. Zelenszkij az amerikaiaktól azt kérte, hogy hadd használhassa a nyugati fegyvereket orosz célpontok ellen, legutóbb pedig már arra szólította fel a szövetségeseket, hogy NATO országok területéről indított repülőkkel semmisítsék meg az Ukrajna feletti orosz repülőket és rakétákat. Persze Zelenszkij magatartása valahol érthető, ő minél több támogatást szeretne hadban álló országának.

Az igazán riasztó az, hogy a nyugati vezetők is egyre kevésbé képesek önmérsékletet tanúsítani, amikor Ukrajna támogatásáról van szó.

A NATO – amely alapvetően egy védelmi szövetség – 100 milliárd eurós segélycsomagot szervez, a spanyolok újabb Leopardokat adnak át, a németek szerint pedig további légvédelmi eszközökre van szükség. Teljesen olyan, mintha elindult volna egy versenyfutás azért, hogy ki tudja egyre komolyabb eszközökkel támogatni Ukrajnát. Persze ez az érem egyik oldala.

Azt már nyugaton is érzik ugyanis, hogy a társadalom türelme elfogyott a háborúval kapcsolatban és az emberek békét szeretnének. Elegük van ebből a konfliktusból és azt akarják, hogy a felek végre tárgyalóasztalhoz üljenek. Ugyanakkor amíg bizonyos üzleti köröknek a háború folytatása az érdeke, az Egyesült Államoknak pedig feltett szándéka Oroszország meggyengítése, addig a konfliktus nem fejeződhet be. Nyugati vezetők ennek megfelelően már számtalanszor kijelentették, hogy Moszkva nem nyerheti meg ezt a háborút. És hogyan lehet egy ilyen helyzetben elérni, hogy a társadalom mégis jóváhagyja és elfogadja a háború további támogatását és finanszírozását? 

Azt kell mondani (ha erősebben akarok fogalmazni: hazudni), hogy az oroszok nem állnak meg az ukrán határon és a keleti NATO tagállamok válnak a következő célpontjává, ha Ukrajna veszít.

Ugyanakkor Moszkvának sem energiája, ebből következően pedig szándéka sincs arra, hogy a NATO-t megtámadja. A Kremlben is pontosan tudják ugyanis, hogy esélyük sem lenne egy NATO ellen vívott háborúban. Valószínűleg azok is tudják ezt, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Ugyanakkor a háborús pszichózist kénytelenek fenntartani, amíg finanszírozóik számára ez nagy üzlet. Éppen ezért fűtik az európaiakban a fenyegetettség érzését és éppen ezért állnak elő olyan tervekkel, mint Európa atomhatalommá válása, nyugati csapatok Ukrajnába küldése, vagy épp a nők kötelező sorkatonai szolgálata, amely most Németországban merült fel.

Az egyre hajmeresztőbb ötletek mind arról szólnak, hogy a nyugati társadalmakat belekergessék a háborús pszichózisba, ezáltal elérve azt, hogy minél többen támogassák a konfliktus folytatását.

Ez már önmagában egy nagyon súlyos dolog, a problémát ugyanakkor tovább tetézi, hogy a nyugati politikusok olyannyira beleszerelmesedtek ebbe, hogy egyre inkább kezdik komolyan gondolni azt, amiről beszélnek. És a játszma innentől válik igazán veszélyessé. Mert az egyébként is realitását vesztett hatalmi elit lába alól így méginkább kicsúszik a talaj, még kevésbé látja valósan a körülötte zajló eseményeket. Így pedig a háborús pszichózis könnyen egy öngerjesztő folyamattá válhat és a nyugat beleránthatja saját magát egy olyan háborúba, amelyhez nincs semmi köze. 

Éppen ezért fontos, hogy június 9-én békepárti vezetőket válasszunk.

Hogy meg tudjuk mutatni Európának azt, hogy létezik a józan hang és van is ereje. Minél többen szavazunk a békére, annál inkább van esély a nyugaton tomboló háborús retorika megállítására. Mert Magyarországnak és Európának jelenleg a békére van a legnagyobb szüksége.

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b-j) kezet fog, miután sajtótájékoztatót tartottak az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet