Miként tekintünk a németekre?
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. október 26. és november 2. között készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, reprezentatív minta alapján. A kutatás során a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott pozitívan Németországról, a megkérdezettek 42 százaléka pedig azt nyilatkozta, hogy mindkét fél szerzett előnyöket az elmúlt tíz év német-magyar gazdasági kapcsolataiból.
A német-magyar kapcsolatok megítélése tekintetében érdemi előrelépés történt: a korábbi 56 százalék helyett 2018 végén 62 százalék vélekedett pozitívan a két ország közötti bilaterális kapcsolatokról.
Nagy különbség volt azonban abban, hogy a politika és a gazdaság helyzetéről miként vélekedünk a németekről. A politika tekintetében csupán 39 százalék nyilatkozott pozitívan Németországról, míg a gazdasági téren pedig a megkérdezettek 69 százaléka kedvezően látta a két ország helyzetének alakulását.
A gazdasági kapcsolatok kedvező megítélése esetében egyre kevésbé csak a német fél számára kedvező folyamatnak tartják a két ország közötti kooperációt a megkérdezettek. Míg 2017-ben a magyarok 30 százaléka szerint Németország, 7 százalékuk szerint Magyarország, 38 százalékuk szerint pedig mindkét fél profitált ebből, addig 2018 októberében egyszerre növekedett a kölcsönös előnyöket vélők tábora és a csak a magyar fél profitálását érzékelőké is. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 25 százalék szerint Németország, 12 százalék szerint Magyarország és 42 százalék szerint mindkét fél szerzett előnyöket az elmúlt tíz év német-magyar gazdasági kapcsolataiból.
A legnagyobb véleménykülönbség a migrációs politika terén van jelen.
A német kormány bevándorláspolitikájával a magyaroknak csak 19 százaléka értett egyet, míg a magyar kormány migrációs politikája a válaszadók 68 százaléka tudott azonosulni.
A CDU-ban bekövetkezett elnökváltás következtében a nagyobbik német kormánypárt vélhetően felülvizsgálja majd a korábbi migrációs politikáját, így ezen a területen akár már a közeljövőben is közeledhetnek az álláspontok a két ország, a két nemzet közvéleménye között is.
(Forrás: Nézőpont Intézet)
