Kaszab Zoltán: Biden bukott, Trump botlott a félidős választáson
Sorsdöntő nap volt november 8-a az Egyesült Államokban, ekkor tartották ugyanis az úgynevezett félidős választásokat, amelyen a felsőház, vagyis a Szenátus egy részét és az alsóház, vagyis a Kongresszus egészét újraválasztják az amerikaiak. Az eddigi eredmények alapján a Republikánusok nagy áttörést ugyan nem értek el, de a változás mindenképpen megkezdődött.
A legnagyobb figyelmet kétségkívül a szenátusi helyek kapták, itt bontakozott ki ugyanis a legnagyobb verseny, amelyen még semmi nem dőlt el. Ahogyan ebben a cikkünkben is leírtuk, 4 olyan állam van, ahol nincs még végeredmény és könnyen lehet, hogy végül a Georgia-i szenátor személye dönt majd arról, hogy ki kerül többségbe a felsőházban. Ez pedig azt is jelenti, hogy könnyen elképzelhető, hogy a végleges szenátusi erőviszonyok kialakulására még egy hónapot várnunk kell. Georgiában ugyanis csak akkor van végeredmény, ha valamelyik jelölt eléri az 50%-ot, ha ez nem sikerül, egy hónap múlva egy újabb fordulót tartanak a két versenyben maradt politikus részvételével. Jelen állás szerint
ez a legvalószínűbb forgatókönyv, a 35 ezer szavazattal vezető demokrata jelölt ugyanis a szavazatok csupán 49,4%-át szerezte meg.
A Szenátus persze óriási jelentőséggel bír az amerikai politika alakulása és alakítása szempontjából, ugyanakkor nem elhanyagolható az alsóház szerepe sem. A Kongresszusban ráadásul biztos, hogy az eddigi Demokrata többség Republikánusba fordul, így a jobboldalnak nagyobb befolyása lehet az ország ügyeire. A többségi frakció soraiból kerülnek ugyanis ki a bizottságok vezetői, így a külpolitikai és a gazdasági kérdésekben is erősebb lesz mostantól a konzervatívok szava. Nagy dolog ez sok szempontból. Egyrészt a republikánusok sokkal óvatosabbak Ukrajna támogatását illetően, mint a demokraták. Nem mellesleg
a Republikánus párt sokkal közelebb áll a magyar kormányhoz, mint a Demokrata, ezért ha lassan is, de javulás várható a magyar-amerikai kapcsolatokban.
Fontos szempont az is, hogy a konzervatív többség ezentúl megnehezítheti, vagy akár blokkolhatja is a demokrata elnök és az adminisztráció törvényalkotási munkáját és Joe Biden rákényszerülhet a rendeleti kormányzásra, ahogyan azt Barack Obamának kellett tennie elnöksége jó részében.
Ami viszont minden eddiginél fontosabb tény, hogy a kongresszusi erőviszonyok átalakításával az amerikaiak lesújtó véleményt mondtak a Biden-kormány eddigi munkájáról. Hogy miért? Mert míg a szenátorok megválasztása sokkal inkább szól a személyekről, mint a pártokról, addig a kongresszus tagjainak megválasztása során a pártszimpátia és az országos ügyekről alkotott vélemény érvényesül inkább.
Az eredmény így nagyon is összhangban van Joe Biden népszerűségi (vagy inkább népszerűtlenségi) mutatójával, amely 39%-on áll jelenleg.
És megmutatja azt is, hogy az embereket a gazdasági válság, az infláció és a romló közbiztonság sokkal inkább foglalkoztatja és érinti, mint a woke ideológia erőltetése, a kritikai fajelmélet iskolákban való tanításának kérdése és az LMBTQ ügyek. A demokraták ugyanis az elmúlt két évben sokszor inkább utóbbiakkal voltak elfoglva, minthogy az emberek valós problémáinak megoldására koncentráltak volna.
A Republikánus párt pedig a mostani eredményből lendületet vehet 2024-re, amikor is ismét újraválasztják a Kongresszust és a Szenátus egy olyan részét, ami sokkal inkább kedvez majd nekik. És persze 2024-ben elnökválasztás is jön, amelynek kimenetelét szintén befolyásolják a mostani eredmények – mindkét oldalon.
A Demokraták részéről Joe Biden pozíciói méginkább meggyengültek, hiszen két éves elnökségének az lett az eredménye, hogy a Kongresszusban biztosan kisebbségbe szorulnak és még a Szenátusban is várhat rájuk ez a forgatókönyv.
Nem alhat ugyanakkor nyugodtan Donald Trump sem a republikánusok részéről.
A mostani választáson ugyanis a konzervatív jelöltek az előzetesen vártnál rosszabbul szerepeltek, sokan közülük pedig egyértelműen Trump emberei voltak. A volt elnök pozíciói így párton belül igencsak meeggyengülhetnek a következő időszakban. A háttérben pedig feltűnik Florida sikerkormányzója, Ron DeSantis, akit sokan egy Trump nélküli Trumpnak neveznek és aki egy egyértelmű baloldali fellegvárból 4 év kitartó, kemény és elkötelezett munkával republikánus bástyát épített.
Akárhogyan is alakul még a mostani voksolás kimenetele, az Egyesült Államok újabb izgalmas két év elé néz.
Címlapkép: Pixabay.com