Varga Judit: Európában igazságháború zajlik
Véleménynyilvánítás szabadsága
A miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, az Alapjogokért Központ és a Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága az alapjogok egyike. Ezt a magyar alaptörvény is evidenciaként garantál, és ez „akkor is így van, ha egyes jogállamiság-jelentésekben erről nem hajlandók Brüsszelben tudomást venni. Magyarországon valódi sokszínűség uralja nemcsak a politikai párbeszédet, a közéleti vitákat, de a magyar sajtót, a magyar médiát is – jelentette ki Varga Judit, aki szerint a jogállamiság-viták során Brüsszelben rendre próbálnak fogalmakat összemosni. Példaként hozta fel, hogy összekeverik a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmát a médiapluralizmussal mint állapottal. Miközben az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia az európai demokráciákban. Míg a másik „mégiscsak egy piaci kérdés, és alapítói, tulajdonosi döntések sokasága”.
A kettős mérce már itt felüti a fejét. Hiszen az elítélő kijelentések sokszor nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Európa számos országában hatalmas alapítványok tulajdonolják a médiapiac nagy részét, illetve nyíltan egyfajta ideológiát követnek – hozott fel egy példát a miniszter a német és a skandináv piacra utalva. A legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy nincsenek az Európai Uniónak egységes kritériumai arra, hogyan kellene kinéznie a médiarendszernek. Legfeljebb a keretrendszer létezik, ez pedig Magyarországon megfelel az európai sztenderdeknek.
Klasszikus liberalizmus
Varga Judit úgy fogalmazott: nem a joggal van itt a probléma, hanem a valósággal és a szemlélettel. Szerinte napjainkban kiforgatják a klasszikus liberalizmus alapelvét. A határ pedig már nem mások szabadsága, hanem szubjektív érzékenysége. Ez a nehezen konkretizálható mérce pedig „újabb cenzúrára készteti a beszélőt”. Diagnózisa szerint az információs társadalom fejlődésével a nyugati progresszív liberalizmus „súlyos tüneteket produkált”. Hozzátette: identitásválságba került a klasszikus liberalizmus, és valamifajta helyettesítő identitást keres a baloldal, „valakit megint meg akar menteni”. Hiszen gyakorlatilag okafogyottá vált a klasszikus liberalizmus létezése azáltal – hála Istennek –, hogy azok a szabadságjogok, amelyekért társadalmak, generációk évszázadokon át küzdöttek, ma már olyan egyértelműségek, mint a levegő, a víz – mondta a modern jogállamok helyzetéről. Varga Judit szerint ezért nem a szabadságjogi kérdésekben van a vita a konzervatív és a liberális oldal között, hanem az értékekről.
„Itt világok harca zajlik, értékvitában vagyunk, és az identitást, talajt vesztett klasszikus progresszív liberális oldal próbál fogást találni”,
a saját ízlését és preferenciáit tüntetve fel jogosnak és jogszerűnek – közölte.
„Mi a család-hit-haza hármasban egy más nevezőn vagyunk, mást képzelünk el”
– fogalmazott.
Nemzetek együttműködése
Hozzátéve, a magyar kormány erős nemzetek együttműködését tartja a jövő útjának, nem az ezt a szintet meghaladó, az egyéniségek elvesztését hozó szupranacionális rendszert. A miniszter kitért arra: sok ember számára elképzelhetetlen, hogy a demokráciához ne a liberális jelző kapcsolódjon, mert ehhez a szóhoz annyira hozzátapad a szabadságjogok képzete. Azt is megemlítette: sokan arra számítottak, hogy a közösségi média térnyerése hozzájárul majd az információ korlátok nélküli terjedéséhez. Így erősebbek, közvetlenebbek, jobb minőségűek lesznek az emberi kapcsolatok, ennek révén pedig a társadalom. Ezzel szemben átalakultak a korlátok vagy éppen újak születtek. Miközben a kapcsolatok nemhogy erősebbek, hanem felszínesebbek lettek – mondta Varga Judit.
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke azt emelte ki megnyitójában: a konzervatív sajtó képviselőiként azt szeretnék, ha a hagyományos értékeken alapuló univerzális rend keretei közé térne vissza a világ a mostani, rendkívüli állapotából. Közölte: a helyzet rendkívüliségét az életünket már évek óta sújtó világjárványon kívül az okozza, hogy a nemzeti szuverenitás erőivel szemben álló kozmopolita és globalista erők mindent relativizálni akarnak mindabból, amit a mi saját igazságunknak érzünk. S mindeközben a kettős mérce alkalmazásától sem riadnak vissza. Éppen azért, hogy a maguk igazát minden lehetséges véleménytérben a mi igazunk fölé emelni próbálják – fogalmazott. Hangsúlyozta: hittel és meggyőződéssel lázadnak a médiában használt kettős mérce és a mögötte megmutatkozó abnormalitás ellen.
„A magunk igazának biztos tudatában állunk ki saját értékeink, a normalitás védelmében. A családok, a gyermekek védelmében, a nemzeti szuverenitás képviseletében, a magyar világmagyarázat erejének teljében”
– tette hozzá Toót-Holló Tamás.
(MTI)
