Merkely: Nem tesztelni kell, hanem oltakozni
Bizonytalanság és káosz
A különböző oltóanyagok hatékonyságának mértéke széles körben foglalkoztatja az embereket. Nincs olyan, aki ne vívódna azon, mi lett volna, ha mégis a másik oltóanyagot kapja meg. Naponta olvasni olyan írásokat, amelyek megtévesztik a lakosságot, vagy félretájékoztatják őket akarva vagy akaratlanul, káoszt kialakítva a fejekben. A legtöbb kétség a Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban merült fel, amelyet az oltás- és kormányellenes propaganda igyekszik is kihasználni. Kétségbeesett emberekből álló Sinopharm-csoportok alakultak a közösség portálokon, ahova az oltottak az antitest eredményeiket tölthetik fel, s beszámolhatnak az aggodalmaikról. Az emberek egymás ellen való hergelése, az általános bizonytalanság és káosz odáig fajult, hogy a Semmelweis Egyetem június 15-én felajánlotta, hogy a legkorszerűbb, legpontosabb és legérzékenyebb módszerrel, ingyen megméri azoknak az antitest-szintjét, akik korábban negatív ellenanyagszintet produkáltak. A feltételek között szerepelt az is, hogy az igénylő megkapja mind a két oltást és elteljen az utolsó vakcina után minimum két hét.
A Semmelweis Egyetem a héten közleményben publikálta az 1195 fős ellenanyagszint-mérés konkrét eredményeit, amelyet mind az ötféle, két dózisú́ vakcina vonatkozásában vizsgáltak. Tehát nemcsak a kínai vakcina szkeptikusai jelentkezhettek az antitest-vizsgálatra, hanem bármely másik oltóanyaggal beoltott ember is. A tesztelés eredményéről maga Dr. Merkely Béla, az egyetem rektora számolt be az M1 műsorában.
Tévhitek a közbeszédben
Merkely professzor egyértelműen eloszlatta azt a tévhitet miszerint a védettség az antitestek számától függene. Kijelentette, hogy az ellenanyagszint-mérések nem az oltások hatékonyságát vagy a védettségi szintet mutatják, hanem a fertőzés lezajlásának igazolására valók.
Továbbá hozzátette, hogy fölösleges a magánlaborokban, vagy az otthon elvégzendő tesztek alkalmazása, mert azok eltérő pontossággal, módszerrel rendelkeznek, így összehasonlítgatásuk félreértésekre adhat okot.
„Ha nagyon röviden össze akarom foglalni, akkor igazából az antitest meghatározásnak nincsen értelme. Főleg azért mert nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták analízisére használt vizsgálatoknak az érzékenysége.”
„Több egészségszakmai szervezet, például az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA), vagy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) kifejezetten nem javasolja ezen mérések elkészítését. Másrészt az igazi lényeg a klinikai hatékonyságban rejlik, azaz, hogy a vakcina milyen mértékben képes a súlyos betegségektől és a kórházba kerüléstől megvédeni minket. Ebben viszont nagyon jó hatékonyságot mutat a Magyarországon alkalmazott valamennyi vakcina” – nyugtatott meg mindenkit a professzor.
A rektor beszélt arról a sokat vitatott kérdésről is, hogy az ember védettsége a hiedelmekkel ellentétben hányféle tényezőből áll össze.
„A védettségünket a sejtes immunitás, az antitestes immunitás, valamint a nyálkahártyánk az immunitása alkotja, melyhez hozzáadódik még a memória sejtek jelenléte is. Tehát egy nagyon komplex reakcióról beszélünk, éppen ezért olyan nehéz mérni” – fejtette ki Merkely.
Fölösleges volt a pánik
Merkely a nagyszabású 1195 fős vizsgálat eredményét illetően elmondta, hogy
a korábban negatívnak mért személyek 88 százaléka az egyetem mérésében pozitívnak mutatkozott, azaz majdnem 90 százalékuknak mégis volt kimutatható és elegendő szintű ellenanyaga.
A módszer, amivel vizsgálták a jelentkezőket, az úgynevezett „spike-ellenes” antitest mérésen alapult.
A Sputnik – V minden fronton 100%-ra vizsgázott
A rektor beszélt arról is, hogy a különböző vakcinák esetén, hogyan alakult az ellenanyagszint pozitivitása. Az oltóanyagok között a Szputnyik V vizsgázott a legjobban, 100 százalékos lett a pozitívak aránya, majd a Pfizer és az Astra Zeneca következett 97 százalékkal, a Moderna 94 százalékkal, végül a Sinopharm 84 százalékkal.
Merkely beszámolt arról is, hogy ha a vakcinákat az életkor szerint osztályozzuk, akkor van különbség a hatvan év fölöttiek és a hatvan év alattiak vonatkozásában. Nagyjából 10 százalékos az eltérés a két korcsoport között, a Sinopharm esetében. Hatvan év alatt, azoknak, akiknek negatív volt a tesztje, 93 százalékban lett pozitív a mérése. A hatvan év fölötti korosztálynak pedig az egyetem mérései szerint 82 százalékos lett a pozitivitása. Ez a 10 százalékos különbség nagyjából az összes oltóanyag esetében megvolt, kivéve a Szputnyik V-nél, mert ott mindkét esetben 100-os volt a pozitivitás.
Mindent öszevetve vakcina hatásossága tehát azt jelenti, hogy az adott készítmény milyen százalékban tudja megakadályozni az oltott személy megbetegedését, esetleges súlyos szövődményeit. Az eredmény azonban nemcsak a készítményektől függ, azt több más tényező is befolyásolja, pl.: életkor, krónikus alapbetegség, az oltás beadásának módja, vagy a beadás óta eltelt idő, illetve a korábban történt fertőzés.
A rektor összegezve a tapasztalataikat alátámasztotta, hogy a pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést.
A 4. hullám veszélyeztetettjei
Merkely professzor a műsorban beszélt a 4. hullámról is, amelynél szerinte nem lesz szükség komoly megszorító intézkedésekre. Ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet, hogy a leginkább veszélyeztetettek, szinte kizárólagosan azok lesznek, akik még nincsenek beoltva. Az ő esetükben hangsúlyozta az oltás felvételének fontosságát.
A harmadik oltás kinek jó?
„Beszélünk első, második és harmadik oltásról. Pont ilyen sorrendben határoznám meg a fontosságukat. A legszükségesebb az első oltás, utána a második, amely megvéd minket a mutánsoktól, s végül a harmadik. Sajnos relatíve sokan vannak még mindig hatvan év fölött, akik nem vették fel az első oltást sem.”
Majd hozzátette, hogy 3 millió magyar állampolgár hiányzik ahhoz, hogy ki tudjuk alakítani Magyarország teljes védettségét.
A harmadik oltással kapcsolatban a rektor elmondta, hogy elsősorban az időseknek és a krónikus betegségben szenvedőknek javasolják. Például bizonyos onkológiai, vérképző szervrendszeri megbetegedésben szenvedőknek, vagy immunszupresszív kezelésben részesült betegeknek. Megtudtuk azt is, hogy a harmadik oltás kérdésében nem alakult még ki nemzetközileg egyértelmű szakmai állásfoglalás. Sőt külföldön azt hangsúlyozzák, hogy a gazdag országok harmadik oltása helyett, inkább a szegény országok első oltására kellene koncentrálni.
Hogyan célszerű kombinálni?
Merkely az oltóanyagok kombinálása kapcsán kitért arra is, hogy a vakcinákat lehet majd keverni, de figyelembe kell venni az eltérő mechanizmusokat. „Egy Pfizert lehet variálni Sinopharmmal, és aki Sinopharmot kapott, harmadikként kérhet Pfizert, mert mind a kettő jó kombinációt ad, amely szélesíti a védettség spektrumát.”
A kombinációkkal kapcsolatban egyébként Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is hasonlóan nyilatkozott pénteken a Hír TV-n. Szerinte a heterológ variáció talán a legszerencsésebb, vagyis,
aki mRNS-vakcinát kapott, az kapjon utána vektoralapút, vagy elölt vírust tartalmazó védőoltást.
Az augusztus elsejétől igényelhető harmadik oltásra valószínű, hogy ezt az iránymutatást fogják kiküldeni a magyar orvosoknak.
Zárszóként Merkely Béla professzor még egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy „nem tesztelni kell, hanem oltakozni!”
Forrás: M1 Híradó
Kiemelt képen Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem ellenanyag vizsgálatának eredményeiről beszél az M1-en 2021.07.14-én – A kép forrása: YouTube