Szilágyi Ákos az Összharangról: együtt dobbanhat ebben a 106 másodpercben az összmagyarság szíve!
Mobilalkalmazás segíti a megemlékezést a nemzeti összetartozás napján.

Legalább a feledéstől mentsük meg ezt a történelmi traumát, és mondjuk el az embereknek, hogy érdemes ezzel foglalkozni, mert vannak testvéreink a határon túl – mondta el a Vasárnap.hu-nak az Összharang mobilalkalmazásról, illetve a trianoni békediktátum 106. évfordulójáról szólva az új applikáció ötletgazdája, Szilágyi Ákos. Még van egy kis idő, hamar letölthető az Összharang az Android rendszerű okostelefonokra. Szilágyi Ákos az Összetartozásunk tüze nevet viselő, évek óta zajló kezdeményezést is olvasóink figyelmébe ajánlotta.
– Közeledik az országcsonkító trianoni békediktátum aláírásának évfordulója, az 56 Lángja Alapítvány által kiadott Összharang applikáció segíthet abban, hogy a fiatalok is tudván tudják, mi történt Magyarországgal 1920. június 4-én, és hogy tudatosan emlékezzenek?
– Feltétlenül. Kicsit tekintsünk vissza történelmileg, hogy eljussunk a mai napig, illetve a modern kor ilyen jellegű eszközeihez: a békediktátumot követően egészen ’45-ig az volt a gyakorlat, hogy az országban, illetve a Kárpát-medencében mindenütt megszólaltak a harangok június 4-én 16:32-kor. Ez ’45 után teljesen elhalt. Miután a Fidesz vezette kormány megalkotta a nemzeti összetartozás napját, 2012-ben Kovács Zoltán államtitkárként egy körlevéllel jelentkezett az egyházaknál, hogy elevenítsék fel ezt a régi gyakorlatot, de nem kaptak igazán pozitív választ. Néhány templomban harangoznak, néhány templomban nem. Azt gondoltam, hogy vegyük a szó legszorosabb értelmében a saját kezünkbe a harangozást, és kitaláltam ezt az alkalmazást. Persze szereznem kellett egy olyan embert, aki ezt megalkotja, de végre megszületett ez az applikáció, ami szerintem a modern kor emberének egy teljesen kézenfekvő megoldása erre a megemlékezésre. A fiataloknak pedig különösképpen, hiszen most már éjjel-nappal mindenki a telefonon él. Arra is gondoltam, hogy ez egy kulturális misszió is lehet, ha például néhány fiatal, aki érzékeny erre és komolyan veszi, elmegy egy bevásárlóközpontba, ahol mindegyikük zsebében megszólal a harangszó, majd előveszik a telefonjukat és az égnek emelik, akkor óhatatlanul is megállnak az emberek, és megkérdezik, hogy mivégre történik mindez.
És akkor el lehet mondani, hogy mi történt, hogy 106 éve elvarratlan szálak vannak a mi történelmünkben…
A mai napig is, látjuk a nagyváradi templombetörést például, és számtalan tételt lehetne felsorolni, hogy milyen következményei vannak már 106 esztendeje ennek a gyalázatnak. Ez a mai napig egy élő seb, és erre igenis fel kell hívni a figyelmet! Hogyha ezt az applikációt el tudjuk juttatni 15 millió magyarhoz, és az a 15 millió magyar egy időpillanatban felveszi a telefonját, nálunk 16:32-kor, New Yorkban délelőtt 10:32-kor, Los Angelesben 7:32-kor, Ausztráliában – attól függ, pontosan hol – éjszaka 2:32-kor, akkor együtt dobbanhat ebben a 106 másodpercben az összmagyarság szíve!
Minden évben annyi másodpercig harangozik az alkalmazás, ahány év távolságra vagyunk a trianoni diktátum aláírásától.
– Utalt rá, hogy nemrég kilakoltatták Fejes Rudolf Anselm nagyváradi apátot… Szabadkán letépték egy ballagó diák nyakából a magyar zászlót, amit aztán elégettek. Úgy tűnik, még mindig élő seb – ahogy fogalmazott – ez a diktátum. Nemcsak nekünk, magyarok számára… de talán a győztesek sem tudják feldolgozni azt, ami történt.
– Nagyon úgy tűnik, ezek az esetek is ezt mutatják, a Beneš-dekrétumig vissza lehet menni. A végtelenségig lehet sorolni, hogy milyen atrocitások érik a kisebbségben élő magyarokat.
Nem szeretik, hogyha felemlegetik a lopott holmit azok, akiknél ott van az a dolog, és megpróbálják elintézni, hogy minden tanúfa, minden erre emlékező ember eltűnjön az országukból, ezzel szüntetnék meg ezt a problémát.
106 év alatt, ha „sikeresen” meg is lehetett fogyasztani a magyar kisebbségeket, mégsem sikerült megölni, csak nagyon jól megkeményíteni! A fogyás az továbbra is érzékelhető, és ezek az atrocitások pedig hétköznapi dolgok, tehát ez a seb ez nem gyógyul: állandóan vakarják, állandóan savat öntenek rá, állandóan feszegetik. És igen, az a válaszom a kérdésére, hogy ez egy napi valóság sajnos, ez a hagyaték itt él velünk, és ezzel valamit kezdeni kell. Legalább a feledéstől mentsük meg ezt a történelmi traumát, és mondjuk el az embereknek, hogy érdemes ezzel foglalkozni, mert vannak testvéreink a határon túl, akiknek ez továbbra is fájdalom. A Fidesz-kormány utaztatta a magyar fiatalokat határon kívülre és határon kívülieket Magyarországra, tehát valami elindult abban az ügyben, hogy ne álljanak az emberek egy ilyen utazás alkalmával tátott szájjal, ha elmennek Csíkszeredára, hogy miután 8 órát autóztak, abból 5 órát egy idegen országban, még mindig magyar szót hallanak. Fontos, hogy éljen ez az emlékezés, mert ki tudja mit hoz a történelem.

– Az applikációval kapcsolatban: van-e további terv, megjelenik-e majd benne valamilyen vizuális tartalom, esetleg más emléknapokra is kiterjesztenék-e a jövőben? A nándorfehérvári diadal kapcsán is autentikus lehet például a harangszó.
– Nincsen kizárva, de számomra a harangozás, illetve annak hiánya a trianoni témakörben volt nagyon fájdalmas, de lehet, hogy még továbbfejlesztjük. Ez azon is múlik, mennyire lesz sikeres ez a kezdeményezés, milyen visszajelzések jönnek. A beszélgetésünk előtt egy órával hívott fel egy számomra teljesen ismeretlen úriember azzal, hogy hallotta a Vasárnapi Újság című műsorban a velem készült rádióinterjút, és már le is töltötte az applikációt. Azért kereste meg a számomat, és hívott föl, hogy megköszönje, hogy én egy ilyet készítettem. Ez egy fantasztikus dolog, mert az ember küzd, próbál tenni, segíteni, viszont nagyon ritka a visszajelzés, ezért ez nagy öröm volt számomra.
Szeretnénk egy világtérképet is létrehozni a jövőben az osszharang.com weboldalra, ahova feliratkozhatnak a harangozásra hajlandók, vagy akik letöltötték az Összharang alkalmazást.
Ezen láthatnánk, hogy ki hol harangozik világszerte, és esetleg erről a harangozásról lehetne egy videót vagy fotót is készíteni minden évben, amit aztán fel lehetne tölteni pontosan úgy, mint ahogy a gyujtsukmeg.ma oldalon, az Összetartozásunk tüzének a weboldalán történik. Június 4-éne 20:26-kor a Kossuth téren mi is meg fogunk gyújtani egy gyönyörű, piros, fehér és zöld lángokból álló különleges tűzzászlót ezen az alkalmon.
– Tehát az 56 Lángja Alapítvány idén is csatlakozik az Összetartozásunk tüze nemzetközi kezdeményezéshez?
– Igen, ezt egy kárpátaljai ember indította el még a Covid alatt, és mi is csatlakozunk hozzá, eleget téve a felhívásának. Regisztráltunk is a már említett gyujtsukmeg.ma oldalon, a Kossuth tér alatt van egy kis zászló, az mi vagyunk, az 56 Lángja Alapítvány. Természetesen Budapesten több helyen lesz majd tűzgyújtás, ahogy országszerte, sőt világszerte is. Összefügg egymással ez a két kezdeményezés.
106 másodperces harangszóval emlékeztet idén a trianoni döntésre az Összharang mobilalkalmazás
Vezetőkép: Szilágyi Ákos, az Összharang mobilalkalmazás ötletgazdája. Fotó: MTI/Bruzák Noémi






