Javuló életkörülmények, erősödő családok – így látja Szalai Piroska Magyarország helyzetét
A családbarát politikának köszönhetően sokat csökkent 2010 óta a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya – erről beszélt a Vasárnap.hu-nak Szalai Piroska. A miniszterelnöki főtanácsadó megjegyezte: mára már az uniós országok között a középmezőny elején vagyunk, ráadásul az adatok revíziójával a számaink még jobbak lettek a legutóbbi olyan évben, azaz 2023-ban, amelyről már vannak méréseink. Brüsszel javaslatai ugyanakkor – amelyeket a Tisza és a DK is támogat – visszataszítanának minket a sereghajtók közé – figyelmeztetett. Arra is kitért, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az uniós módszertant használja a méréseihez, az adatok hitelességének megkérdőjelezése pedig veszélyes játék az ellenzék részéről.
– Miért volt szükség arra, hogy a KSH a 2018 és 2023 közötti úgynevezett EU–SILC-felmérését revízió alá vesse?
– A legutóbbi népszámlálás után, a népességarányokban bekövetkezett változások miatt döntött a KSH úgy, hogy többek között az EU–SILC-felmérést is – amely a jövedelem- és életkörülményeket vizsgálja – revízió alá vonja, illetve a bejövő adatok alapján újraszámolja a 2018 és 2023 közötti adatokat. Ez egy teljesen hétköznapi eljárás volt a részükről, más adatbázisokkal is ugyanígy tettek, miután a 2022-es népszámlálás adatai megszülettek.
Az ellenzék komoly politikai támadást indított idén tavasszal a jövedelmi és életkörülmény adatokkal szemben szakmailag teljesen megalapozatlanul.
A felmérés és a revízió is az Európai Unió hivatalos sztenderdje szerint készült, az uniós módszertannal mérték, hogy a társadalmon belül mekkora arányban vannak a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők. Érdekes módon azután, hogy a revíziót elvégezte a KSH, Magyarország komplex mutatójának értéke még alacsonyabb lett, mint ami az első számításkor kijött a 2023-as esztendőre, tehát javult a helyzetünk.
– Milyen következménye lehet a támadásoknak, hogyan lehet megőrizni a KSH-ba vetett bizalmat?
– Az ilyen támadások, a hivatal méréseinek a megkérdőjelezése pillanatok alatt nemcsak a kormányra, hanem az egész gazdaságra negatív hatást eredményeznek.
Elfordulhatnak Magyarországtól a potenciális befektetők, ami hatalmas piaci hátrányokat képes okozni. Jusson eszünkbe, hogy 2006-ban az akkori baloldali kormány – nem egy háttérintézmény, hanem maga a gazdasági kabinet – a magyar költségvetési adatokat kozmetikázta.
Aztán 2008-ra eljutottunk odáig, hogy már nem volt olyan pénzpiaci szereplő, aki finanszírozott volna minket, ezért az IMF-től vettünk fel hiteleket. A valutaalap viszont nem piaci alapokon finanszíroz, hanem beleszól az ország működésébe, ezért például a rezsicsökkentés kiszélesítését és a gyed extra bevezetését csak 2014-től tudtuk megvalósítani miután visszafizettünk nekik mindent és elbúcsúztunk 2013 augusztusában a nemzetközi szervezettől.
– A mostani adataink alapján milyen kép rajzolódik ki a magyarországi életszínvonalról, hol állunk az uniós tagországokhoz képest?
– A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya az Európai Unióban átlagosan 21 százalék, a mi értékünk a revízió után 19,3 százalék, tehát 1,7 százalékponttal jobban állunk, mint az EU átlaga.
A 13. helyen vagyunk a 27 tagország között, a középmezőny elején állunk. Számos EU-s országot tudhatunk magunk mögött, köztük olyan nagy uniós országokat is, mint például Németország és Olaszország.
Mielőtt az Orbán-kormányt megválasztották, 2010 környékén az értékünk 30 százalék fölött volt, akkor Romániával, Bulgáriával mi voltunk a sereghajtók. Azóta Románia és Bulgária is sokat javult, de azért Bulgáriának még mindig 30 százalék a mutatója. Több környező országnak is nagyon jó számai vannak, de a legjobb értéke pár éve már Csehországnak van a teljes unión belül. 
– Milyen intézkedésekkel lehetne további javulást elérni a közeljövőben?
– A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányát jelző komplex mutató három nagy almutatóból áll. Ebből az egyik a relatív jövedelmi szegénységi aránya, ebben tovább javulhatunk idén, méghozzá azért, mert a nettó kereset sokat fog emelkedni a családi adókedvezmény növelése és az szja-mentesség kiterjesztése miatt.
A családi adókedvezménnyel élő közel egymillió fő nagyjából negyedével nagyobb összeget kap kézhez 2025-ben, a közel 250 ezer három gyermekes édesanyának a nettó fizetése pedig a mentesség miatt – ha az adókedvezményt a férj veszi igénybe – 22,6 százalékkal nő.
A jövedelmi szegénység egyébként 2010 óta nagyon sokat javult annak köszönhetően, hogy majdnem egymillióval többen dolgozunk, a lakosság pedig most már az állampapír-állomány közel 20 százalékát birtokolja a korábbi 3-4 százalékhoz képest. A relatív jövedelmi szegénység almutatójának az arányában mára már jobbak vagyunk, mint az EU-átlag, és a revízió hatására további három helyet léptünk előre.
– És mi a helyzet a másik két almutatónkkal?
– A második almutató az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők arányát nézi. Ez jelzi, hogy az adott háztartásban élő felnőttek mennyi időt tudtak valójában munkával eltölteni. Itt is sokat javultunk 2010-hez képest, az EU átlagnál jobban állunk, és még a revízió után is előre léptünk két helyet. A súlyos nélkülözést a harmadik almutató méri, tizenhárom tételen keresztül. Számos területen számolhatunk be óriási javulásról az elmúlt 15 évben. A váratlan kiadást finanszírozni nem tudók aránya például 4,6 millióval csökkent 2010 óta, a kétnaponta húsételt fogyasztani nem tudók pedig 1,4 millióval, a személygépkocsit tartani nem tudók 1,2 millióval kevesebben lettek. A rezsihátralékosok száma 1,5 millióval csökkent a hatékony rezsitámogatásnak köszönhetően, miközben az Erzsébet-táborok bevezetésével az egyhetes nyaralást finanszírozni nem tudók aránya csökkent jelentősen. Ezekben az almutatókban is javulást fog eredményezni az idén útjára indított családi adóforradalom, amely jövőre és azután még többeket érint majd.
– Hogyan lehet az eredményeket megőrizni, illetve megelőzni, hogy a szegénység kockázatával élők száma újra emelkedjen?
– Nagyon gyorsan romolhatnak a számaink,
ha a brüsszeli országjelentésekben leírt javaslatokat betartanánk, például megszüntetnék a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a családi adókedvezményeket és az édesanyák mentességét, leválnánk az orosz gázról és olajról. Pillanatok alatt ott lennénk megint, mint Bulgária, sőt lehet, hogy még rosszabb helyzetbe kerülnénk.
Érdemes tudni, hogy a rezsicsökkentés hatására jelenleg egy háztartás az energiára harmadannyit költ, mint egy ugyanolyan cseh háztartás. Pedig 2010-ben még nálunk volt a legdrágább az áram és a gáz. Mind a Tisza, mind a DK, tehát az ellenzék mindenestül a brüsszeli előírásokat tervezi bevezetni. Éppen ezért személy szerint is nagyon fontosnak tartom a nemzeti konzultáción való részvételt, illetve hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a társadalom széles körének biztonságot nyújtó intézkedések megmaradhassanak.
Kapcsolódó:
Alapjogokért Központ: Brüsszel ismét a magyar intézkedéseket támadja
Bóka János: A Tisza Párt nem önálló politikai képződmény, hanem eszköz (VIDEÓ)
Vezetőkép: Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó. Fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
