Az új pápa – „Szólj be a papnak!” a Katakombában
Mi várható az új egyházfő pápaságától? Miről árulkodik a névválasztása? Leteszi-e a garast a „konzervatív/progresszív” megosztottság valamelyik oldalán, vagy túllép az ellentéteken? Hogyan viszonyul majd Ferenc pápa örökségéhez? Egyáltalán, mi ez az örökség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a „Szólj be a papnak” vendégei a Katakomba színpadán.
Ferenc pápa örökségéről, XIV. Leó pápáról, a jövő egyházáról és sok más izgalmas témáról beszélgettek Budapesten a pápaválasztás kapcsán a Katakomba – Pengető Színpadán. Rónaszéki János – római katolikus pap, a Café Francesco alapítója, Dr. Sitku Tibor – pünkösdi teológus, tanszékvezető egyetemi tanár, Tornya Erika RSCJ – Sacré Coeur nővér részvételével került sor arra a pódiumbeszélgetésre, melynek fókuszában az új pápa személye, megítélése állt. A moderátor – dr. Filemon Norbert, az Axioma Központ kutatási vezetője – elsőként János atyát kérdezte arról, hogy a pápaság megalapításáról olvashatunk- e vajon a Máté evangélium 16 részénél vagy valami másról van inkább szó?Rónaszéki János válaszában úgy fogalmazott:
Hisszük és valljuk, hogy az egyháznak a végső vezetője az nem a római pápa, hanem maga Krisztus, aki az egészet vezeti és aki az egészet megalapította, de mivel ennek az egésznek van egy intézményes volta és egy emberek által összeállt valóság, amit egyháznak nevezünk itt a Földön.
Elhangzott:
Prevols bíborosnak a megválasztása nagyon erősen felhívja a figyelmüket a latin-amerikai egyházi megújulásra. Ugyanis azzal kell most szembenéznünk, hogy a két modern pápa az a latin-amerikai egyházból jön.
Sitku Tibor úgy fogalmazott: XIV. Leó pápa egy kicsit emberi léptékű pápának tűnik számára, akárcsak Ferenc volt. Kérdésre válaszolva arról is beszéltek, hogy „a közvetlenségnek sajnos van ára”. Tehát az, hogyha valaki közvetlen, az azt jelenti, hogy sebezhetővé is válhat – fogalmaztak.
Rónaszéki János szavai szerint
Ferenc pápánál vigyázni kell, mert sose mondott az egész pápasága alatt olyan dolgot, ami ellentétes lenne a katolikus tanítással. Ez nagyon fontos. Hivatalos dokumentumban nem is mondhat, mert a tévedhetetlenség bizonyos szintjei ugye védik, de a sima beszédjeiben sosem mondott olyat, ami ellentétes lenne az egyházunk tanításával.
Hangsúlyozták:
Olyan világban élünk, ahol már az kell, tehát az már összeköt minket, hogy mi egy Istenben hiszünk. És számtalan más kérdés elválaszt minket egymástól, vagy a hiten belül lehetnek hatalmas nagy távolságok, de már az, hogy legalább a nagyobb világvallások, legalábbis mondjuk az iszlám vagy a zsidó kereszténység egy Istenben hisz, és valahogy próbálnak az Isten felé menni, és mindegyik vallás emberében van egy jó szándék az Isten való törekvés felé, ezt értékelni kell.
Hozzátették: ez egy nagyon nagy érték.
Ferenc pápa ezért tudott talán a protestánsok pápája lenni, mert meg tudta érteni azt, hogy nagyon sok közös pont van közöttünk. Nem csak a protestánsokkal, hanem a más vallású emberekkel is. És hogyha ezeket megtaláljuk, az még nem jelenti azt, hogy feloldjuk a saját magunk értékeit, csak egyszerűen le kell ülni, párbeszédben kell lenni és meg kell érteni egymást.(…)
Ferenc pápa nemcsak kifelé volt a párbeszéd embere, és ezt várhatjuk Leó pápától is, hanem az egyházon belül is elindított egy olyan folyamatot, ami egészen forradalmi lehet
A pünkösdi lelkipásztor szerint „Ferencet szokták liberális pápának nevezni, vagy progresszív pápának.”
Némileg ízlés dolga, hogy az volt-e vagy nem, én úgy látom kibicként, hogy elment a határig azért, én ezt kedvelem, bevallom őszintén, ezt a stílust. Szerintem egy egyházfőnél különösen szerencsés, hogyha kicsit feszegeti ezeket a határokat, és ezt azért merem ilyen bátran mondani, mert Jézusnál is ezt látom. Vajon Jézus liberális volt-e, hogy leült prostikkal együtt iszogatni… Vajon ő liberális volt? Progresszív volt Jézus amiatt, hogy megérintett egy leprásr, ezt a Tóra tiltotta, hogy ő hozzányúljon. Igen. Valakinek megvan a véleménye erről, határozottan. Akárhogy is látjuk őt, szerintem minden volt ő minden szempontból, nem akart tiszteletlen lenni. Nem akart istenellenes lenni. Krisztusról csak elhisszük, hogy így van.
– mondta Sitku Tibor.
Homoszexualitás, gender-kérdés
A homoszexualitás megítélésével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtették:
Ferenc pápa mindig, így ebben is ugyanazt mondta, ami a katolikus egyháznak, a katekizmusnak a tanítása. Az pedig nem más, minthogy magát az embert, független a szexuális beállítottságától, függetlenül az, hogy ő kivel él szexuális kapcsolatot, mindentől függetlenül magát az embert minden állapotban a legnagyobb tisztelet illeti. Ez nagyon fontos. Ferenc pápa mindig kiállt amellett, hogy a megvalósult homoszexualitás az az egyház tanítása szerint bűn. Katolikus egyházban sosem lesz melegeknek a házassága, nem lesz meleg párkapcsolatoknak a megáldása, ilyeneket Ferenc pápa teljes mértékben erre nemet mondott.
Majd elhangzott: Ferenc volt az első pápa, aki egyértelmű álláspontot fogalmazott meg olyan kényes kérdésekben, mint a gender. Az egyház jövőjével kapcsolatban pedig kifejtették:
Európa szekularizálódik, és hogy öregszik, és pillanatokon belül a nyakunkra fog omlani a jelenlegi rendszer. Tehát ez a plébániai rendszer, mert nem lesznek papok, akik vigyék.
Egy pápa élete vértanúság
XIV. Leó pápa is az első szavaiban beszélt arról, hogy szolidáris egyházra van szükség továbbra is. Sajnos olyan mértékben csökken a papoknak a száma, és akkora a paphiány, hogy a mi generációnk lesz az 5-10 év múlva, tehát ezek nincsenek nagyon messzi távlatokban, amikor meg kell valósítani egy teljes struktúraváltozást. Ez azt jelenti, hogy teljesen át kell alakítani a plébánia rendszert.
Példaként említette, hogy Pesterzsébeten most még 3-4 katolikus templom van, és mindenhol van egy atya, ez már az utolsó utáni fejezetnek az utolsó lapja, és 5-10 év múlva az lesz, hogy lesz egy pesterzsébeti plébánia, lesz egy újpesti plébánia, lesz egy belvárosi plébánia, és azok majd ellátják a környezetet. Tehát teljes mértékben át lesz itt alakítva, egyszerűen azért, mert nincs pap.
A hagyományos, papcentrumú lelkipásztorkodás át fog alakulni egy egészen másfajta lelkipásztorkodássá, ahol a papoknak a szerepe, vezető szerepe nem szűnik meg, de teljesen átalakul majd. És egészen másfajta módon kell a papoknak is jelen lennie, és főleg a szentségkiszolgáltatásnak az útján lesznek jelen, de nem biztos, hogy minden közösséget ők fognak vezetni, vagy minden ifi alkalmat ők fognak tartani, mert egyszerűen nem lesz rá ember, de sokkal jobban, tehát a világiaknak nagyon-nagyon be kell jönni az egyházba, és ebben Magyarország szerintem le van maradva, hogy még a klerikalizmus, amit Ferenc pápa nagyon-nagyon sokszor mélyen elítél.
Kell-e a mai világban egy pápának határozott állásfoglalást tennie világpolitikai kérdésekben?
Az, hogy Ferenc pápa nem foglalt igazából az ukránok ügye mellett nyilvánosan állást az oroszokkal szemben. Ezzel szemben Leo pápa az ukránok szenvedését emelte ki, vagy azt a tényt, hogy az agresszor őket megtámadta, és nem elemezte, hogy mi vezetett ehhez, hanem őket megtámadták, agresszor, és hogy ebből következően kell-e egyáltalán, hogy a pápa, a mindenkori pápa ilyen világpolitikai kérdésekben ilyen szinten napi szinten megnyilatkozzon.
Én azt gondolom, hogy a pápának nem feladata, hogy egy társadalmi vagy politikai kérdésben egy aktuális politikai kérdésben teljes mértékben személyes véleményt fogalmazzon meg, hanem az a dolga, hogy felerősítse az egyháznak a hangját és az egyháznak a tanítását. És éppen ezért egy ilyen háborús kérdésben ugye nem lehet más a pápának a hangja, mint a békének a hangja.
Roppant nehéz kérdés ez. És picit attól tartok, hogy ez a kérdés kinyitja az ajtót, belépünk egy hatalmas csarnokba, ahol újabb és újabb kérdések jönnek elő, hogy a politika az egyházzal mennyire fonódjon össze, mennyire jó az egyház, politikai véleményt fogalmaz meg, és azt hiszem sejtjük mindannyian, hogyha ezen elindulunk, akkor egy újabb estét rendezhetnénk itt, ami csak ilyen kérdésekről szól. Ezzel nem invalidálni szeretném a kérdést, mert nagyon jogos, csak nagyon nehéz erre egy mondatban vagy két-három mondatban bölcs választ adni, és az is jó szerintem, ha megszólal, az is érthető, ha nem. Talán így tudnám summázni.
Megújulhat-e az egyház?
A beszélgetés végén kérdésre válaszolva aláhúzták: a magyar egyháznak sok feladata van még abban, hogy megújulhasson az egyház
Magyarországon is van egy megújuló irányzat, mind lelkiségben, mind teológiai értelemben. Egy olyan generációváltás jön, ami ezt elő fogja segíteni. Kimenni a világba, jelen lenni, tanúságot tenni, és a mai kor szellemében élni meg a kereszténységet. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor itt nagy megújulás lehet
– húzták alá.
