A német kormány nem tilthatja be az AfD-t!
„Németország gyenge ország lett, gyenge vezetéssel, az energiapolitikát pedig tönkretették a zöldpolitikával amit Angela Merkel kezdett” – nyilatkozta Alice Weidel, az AfD társelnöke három hónappal ezelőtt, amikor Budapesten találkozott Orbán Viktorral. Ám korábban és azóta, ennél sokkal cifrábbakat is mondott amikor szót kapott a Bundestagban.
Mivel valóban alternatívát mutattak a rájuk szavazóknak, a „professzorok pártjából” (eleinte a támogatóik kétharmada rendelkezett doktorátussal) csakhamar pária lett és a német sajtóban előbb szélsőjobbnak, majd egyszerűen fasisztának nevezték.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) már 2021 eleje óta az egész pártot a „feltételezett jobboldali szélsőséges” csoportok közé sorolta, hogy azt a hírszerző szolgálatok segítségével országszerte megfigyelhessék.
A helyzet annyiban változott, hogy a napokban a BfV már nem feltételezett, hanem „megerősített jobboldali szélsőséges” párttá nyilvánította az AfD-t a német demokrácia legnagyobb dicsőségére. Sokan azt gondolják, hogy ez a „felminősítés” annak a következménye, hogy míg 2021-ben az AfD még „csak” 10,3 százalékot ért el a parlamenti választásokon, az idén már 20,8 százalékot, tehát egyre veszélyesebb a regnáló hatalomra.
Egyébként a „felminősítés” jót tett az AfD-nek. A Magyar Nemzet információja szerint egyetlen hétvége alatt ezren csatlakoztak hozzájuk, és 2023-hoz képest a párttagok száma már megduplázódott, 30-ról 60 ezer főre.
Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a BfV szigorítása, a párt végleges betiltását készíti elő. Ezért a Nius.de két neves alkotmányjogász véleményére is kíváncsi volt. „A politikai pártok esetleges betiltásának semmi köze a BfV-hez, annak észrevételeihez vagy értékeléséhez” – mondta a lapnak Dr. Josef Franz Lindner professzor, alkotmányjogi szakértő, majd hozzátette:
„A német alkotmány szerint a kormány nem tilthat be pártot, márpedig a BfV a végrehajtó hatalom része. A betiltás, az alaptörvény 21. cikke szerint kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság kizárólagos felelőssége. A negyedik bekezdés szerint azt kellene bebizonyítani, hogy az AfD a szabad, demokratikus alaprend felszámolásán dolgozik. Ennek azonban sokkal nagyobb akadályai vannak, mint a BfV értékelése”
– fűzte hozzá Dr. Volker Boehme-Nesler professzor.
„A BfV „felminősítése” nem változtatta meg a tényt, hogy az AfD-t titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelik. Viszont ezt az eszközt csakis azokkal szemben lehet bevetni, akikről azt feltételezik, hogy veszélyt jelentenek az alaprendre. Az összes párttag vagy szimpatizáns megfigyelése nem lenne arányos, ezért illegális. Az AfD tagsága pedig nem lehet alapja a munkahelyről való elbocsátásnak. Hasonlóképpen, a BfV „felminősítése” nem lehet alapja az AfD tagjainak vagy szimpatizánsainak bármely szolgáltatásból való kizárására vagy bérleti szerződésének felmondására.” (Ki gondolta volna, hogy ilyesmi is előfordulhat? – a szerk.)
Nancy Faeser (SPD) leköszönő belügyminiszter a BfV 1100 oldalas jelentéséről beszélt. De azt mondták, hogy ezt a „semleges vizsgálatot” nem teszik közzé. Volker Boehme-Nesler professzor szerint ez nem lehetséges egy jogállamban és mélyen antidemokratikus lenne.
Kapcsolódó témák:
Vezetőkép: Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
