Budapest elveszett tetődíszei – A Dollinger-bérház

A Rákóczi út forgalmas tengelye számos ikonikus épületet rejt magában, ám az 52. szám alatti ház különösen figyelemre méltó. Építtetője Dr. Dollinger Gyula, kora egyik legismertebb orvosa volt.

Ő végezte el Magyarországon az első epekőműtétet, megalapozta az ortopédiát mint szakterületet, és az elsők között végzett statisztikai alapú rákkutatást hazánkban. Emlékét a Nemzeti Rákellenes Nap őrzi, amelyet születésnapján, április 10-én tartanak.

Az épület terveit Kauser József készítette, aki azzal vált híressé, hogy Ybl Miklós halálát követően befejezte a Szent István-bazilika építését. Nevéhez számos fővárosi épület kötődik, többek között a Röser-bazár, a Zugligeti Lóvasút végállomása, valamint a MÁV Nyugdíjintézetének Kodály köröndi bérháza. Érdekesség, hogy Dr. Dollinger Gyula felesége, Kauser Mária rokoni kapcsolatban állt Kauser Gyulával, így nem csoda, hogy a család egyik tagját bízták meg a tervezéssel.

Az épület eredetileg háromemeletes volt, historizáló stílusban készült és 1887–1888 között épült fel. Utcafronti homlokzata kiemelkedően gazdag: a stukkódíszek, herma oszlopok, kagylómotívumok és oroszlánfejes ablakkeretek különösen figyelemre méltók. A díszítőelemek Schaffer Károly szobrász munkái, míg a színes mozaikok Depóid Luigi keze nyomát viselik. A kőfaragások – beleértve a vörös és karsztmárvány elemeket – Tonnies, Udvardy és Eichele mesterek alkotásai. Különösen szemet gyönyörködtető volt a főhomlokzat közepén húzódó zárterkély, amelyet egy elegáns félkupola zárt le. E fölött magasodott az épület koronája: egy kétszintes, díszes mellvéd, középpontjában egy „D” betűvel, amely az építtetőre, Dr. Dollinger Gyulára utalt. A korabeli bérpalotákra jellemző módon a homlokzatot gyakran az építtető monogramja, valamint foglalkozására utaló ornamentika díszítette.

A bérház belső elrendezése is a korszak polgári életvitelét tükrözte. Dollingerék első emeleti lakása kilenc szobából állt, saját fürdőszobával és több cselédszobával. A hátsó traktusban kisebb, de még mindig tágas, háromszobás bérlakások kaptak helyet. 1913-ban liftet is beépítettek – ez a kényelmi elem egyértelműen a lakók társadalmi státuszát tükrözte. A ház lakói között több ismert személyiség is megfordult, köztük dr. Bárdossy Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi főfelügyelője – a későbbi miniszterelnök, Bárdossy László édesapja.

Az épület a második világháborút szinte sérülésmentesen élte túl. Az 1956-os forradalom során azonban jelentősebb sérüléseket szenvedett el a környéken zajló harcok következtében. A legnagyobb károkat mégsem a belövések okozták, hanem az 1960-as években végrehajtott átalakítások. Elbontották a monumentális mellvédet, a félkupolát és két újabb emeletet építettek az épületre, az egykori földszinti portálok helyén pedig árkádsort alakítottak ki.

A modernista ráépítés stílustörést eredményezett, teljesen idegen maradt a neobarokk alsó szintektől, s ezzel örökre megváltoztatta az egykori bérpalota arányait és karakterét. A Rákóczi út 52. szám alatti épület ma már csak töredékesen őrzi eredeti szépségét. Ám története, egykori lakói és a hozzá kötődő szakmai és művészi értékek révén továbbra is a város történelmi emlékezetének része marad.

Vezetőkép: A Dollinger-bérház 1952-ben. Forrás: Fortepan