Migrációkutató Intézet: elrettentő intézkedésekkel szigorítaná bevándorláspolitikáját Csehország

Újabb európai országgal szigorít a bevándor­láspolitikáján. Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, olyan intézkedések bevezetését tervezi, amelyek elriasztják a potenciális migránsokat attól, hogy az országba utazzanak. A javaslatok további célja a kitoloncolások fokozása. Prága azt sem engedélyezné, hogy a kiutasítottak újra menedékkérelmet nyújtsanak be – olvasható a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont kutatásában.

„Célunk egyértelmű: megakadályozni az illegális migrációt” – szögezte le Petr Fiala. A cseh kor­mányfő bejelentette, szigorúbb menekültügyi és migrációs törvények bevezetését tervezi, hogy azok elriasszák a migránsokat attól, hogy Csehor­szágba utazzanak.

A cseh belügyminisztérium adatai szerint 2024-ben 8%-kal 1.300 alá csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma, ám a tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat-Euró­pába tartó illegális migránsok gyakran használják Csehországot tranzitállomásként. 2023-ban közel 14 ezer személyt vettek őrizetbe, ami a 2015-ös migrációs válság óta a második legmagasabb éves adat.

Petr Fiala egy sor javaslatot terjesztett a képviselőház elé. A kormány fokozná az ellenőrzést a menedékkérők tartózkodási helyein, biztosítva azt, hogy kérelmük elutasítása esetén ne szökhes­senek meg. Akit pedig egyszer már kitoloncoltak, többé nem kérhetne menedékjogot Csehország­ban.

A „problémás magatartást” tanúsító menedékkérők esetében csökkentenék az állami támogatás mértékét, beleértve az egészségbiztosítást. A szigorításokkal kapcsolatban Eva Decroix, a Petr Fiala vezette Polgári Demokrata Párt (ODS) alelnöke aláhúzta: az intézkedések azoknak szólnak, „akik illegálisan érkeznek, és vissza akarnak élni a rendszerrel”.


Hirdetés

A tervezetben szerepel továbbá a nemzetközi repülőterek ellenőrzésének szigorítása is. Többek közt Prágában és Brnoban hozhatnak létre tranzitzónákat. Emellett a repülőterek egy új jogi meghatározás alá kerülnének, amely szerint nem minősülnének hivatalos belépési pontoknak. A kormány abban is bízik, hogy az intézkedések eredményeként egyszerűbben és gyorsabban végrehajthatók lesznek a kitoloncolások. Miután Európa-szerte fokozzák a határellenőrzéseket a kormányok, Prága sem zárta ki ennek lehetőségét, arra az esetre ha emelkedne a migránsok száma.

Csehországban várhatóan idén októberben tartanak parlamenti választásokat. A közvélemény-kutatások az Andrej Babis vezette, jobboldali ANO párt győzelmét jósolják, amely akár a voksok 34%-át is megszerezheti. Hasonlóan más európai választásokhoz, Csehországban is kiemelt kampánytéma a bevándorláspolitika megreformálása.

Közleményében Petr Fiala hangsúlyozta, hogy „az illegális migrációt nem lehet kezelni európai megoldás nélkül”. 2026 közepén lép hatályba a közös uniós migrációs paktum, amelynek kiegé­szítésére egy közös visszatérési rendszer létrehozását javasolta az Európai Bizottság március 11-én. A tervek értelmében harmadik országokban helyeznék el a kiutasított migránsokat, ami mellett szigorúbb szabályokat javasolnak a kitoloncolásokra vonatkozóan. Ugyanakkor a rendelettervezet nem ad választ olyan problémákra, mint például, hogy mi történik azokkal a kiutasított menedékkérőkkel, akiket a „return hubokból” sem sikerül hazájukba szállítani.

Az EU újabb országokkal akar migrációs megállapodást kötni

Korszakváltás Németország migrációs politikájában

Vezetőkép: Petr Fiala cseh miniszterelnök, a Polgári Demokratikus Párt és az Együtt (Spolu) koalíció vezetője a koalíció prágai eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb