Botrányokkal teli kampány zajlik Németországban
Több ügy is borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban, amelyek mellett nem érdemes elmenni szó nélkül.
Tavaly év végén derült ki, hogy a hárompárti, balliberális kormánykoalíció felbomlása után február 23-án előrehozott választásokra kerül sor Németországban. Nem véletlen, hogy ez lett a vége a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok közös kormányzásának, a német gazdaság ugyanis romokban, az energiaárak a magasban, a migráció miatt pedig szinte mindennapossá váltak a késelések és a terrorcselekmények.
Németország modernkori történetének egyik legsúlyosabb válságát éli, nem csoda tehát, hogy az emberek változást akarnak.
Jól mutatja ezt, hogy a felbomló koalíció pártjai összesen szereznének körülbelül 35%-ot a választásokon, miközben a két legnagyobb jobboldali párt, a jobbközép CDU/CSU szövetség és a radikális AfD támogatottsága összeadva meghaladja az 50%-ot. A társadalom üzenete tehát egyértelmű: ha mindenki a demokrácia színtiszta szabályai szerint játszana, akkor Németországnak a választók jóvoltából 2 hét múlva egy markánsan jobboldali kormánya lehetne. Csakhogy ez nem fog megtörténni.
A CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz ugyan nemrég megpróbálkozott azzal, hogy mi történik, ha az AfD-t legalább részben kiemeli a politikai karanténból, az akció ugyanakkor nem jól sült el. Merznek ugyanis hamar szembe kellett néznie a teljes globalista sajtó és elit egészpályás letámadásával nyilatkozatok, tüntetések és különféle kiáltványok formájában. Az ugyanakkor, ami most, a kampányhajrában történik, egyre többeknél kezdi kiverni a biztosítékot.
Múlt héten például a kiegyensúlyozottságára oly büszke német köztévében tartottak egy vitát az összes nagy párt képviselőjének részvételével. A stúdió közönségének botrányos viselkedésére ugyanakkor többen felfigyeltek, hiszen a hallgatóság csak a Zöldek és a Baloldal politikusának köszöntése és felszólalása után tapsolt, a többiek megjegyzései után néma maradt. A részvevők és a kommentelők közül is többen a kampány mélypontjának nevezték a történteket, mondván az alkalmas volt arra, hogy a nézőket befolyásolja. És ha mindez nem lenne elég,
a közmédia saját tudósítója is azt mondta, hogy a közönség soraiban viszonylag sok olyan ült, aki két, inkább baloldalhoz húzó egyetemről érkezett a műsor felvételére.
Hát, így működik a pártatlan tájékoztatás Németországban.
Persze az is sokat elárul a német demokráciafelfogásról, hogy a vasárnap este megtartott kancellárjelölti vitán a közvélemény-kutatásokat vezető CDU jelöltje Friedrich Merz és a harmadik helyen álló SPD jelenlegi kancellárja, Olaf Scholz vettek részt. Azon pedig már meg sem lepődik senki, hogy a második helyen álló AfD jelölje egyszerűen kimaradt a meghívásból. Milyen alapon ültetik le az erőviszonyok szerinti első és harmadik párt jelöltjét és hagyják ki a második helyen állót?
A média körüli furcsaságok azonban csak az egyik részét jelentik a német kampánnyal kapcsolatos aggályoknak. Miután Merz az AfD szavazataira is számítva próbálta keresztülvinni a bevándorláspolitika szigorítását tartalmazó jogszabálycsomagot – amelyet egyébként a német társadalom majdnem 70%-a támogat -, országszerte komoly tüntetések kezdődtek a CDU és az AfD meg nem valósult összefogása ellen. Ez már önmagában kérdéseket vet fel, hiszen a demonstrálók valami olyan ellen tiltakozva vonultak az utcára, ami végül meg sem történt. Sokkal érdekesebb ugyanakkor a megmozdulásokat szervezők háttere. A Bild összeállításából kiderül például, hogy a müncheni tüntetést szervező civil szervezet elnökségében ott ült a szociáldemokraták egyik városi képviselője. Egy másik, az országos demonstrációk szervezésében részt vevő egyesületről pedig azt tudhatjuk meg, hogy 2020 óta 2,5 millió eurót kapott a Zöldek által vezetett szövetségi családügyi minisztériumtól. Érdekes a Hannoverben tiltakozó „Nagymamák a jobboldal ellen” nevű civil szervezet háttere is, amely az imént említett, Zöldek irányította tárcától és a kancelláriától összesen 23 ezer euró támogatásban részesült. A sort még lehetne folytatni, a lényeg ugyanakkor már az eddigiekből is kirajzolódik.
Németországban civil szervezetek nyilvánvalóan politikai céllal fellépve próbálják befolyásolni a közvéleményt úgy, hogy ehhez komoly összegeket kaptak a baloldali kormányzattól.
Ismerős képlet? Úgy tűnik, hogy a dolgok Németországban sem működnek másképp, mint Magyarországon és a civil köntös ott is egy bevett álruha a politikai nyomásgyakorlás elrejtésére. Szerencsére a magyar választók eddig mindig átláttak a szitán. Ezt kívánjuk most német barátainknak is.
Vezetőkép: A német Szociáldemokrata Pártot (SPD) vezető Olaf Scholz kancellár és Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje választási kampányplakátokon Nieder-Erlenbach településen, Frankfurt térségében 2025. február 10-én. Fotó: MTI/AP/Michael Probst
