Most, hogy az orosz-ukrán háború ürügyén a nagyhatalmak területi osztozkodásba kezdtek, hiszen Oroszország Ukrajna területeit és a Krímet tette magáévá, míg Trump többek között Kanadára és a Panama-csatornára vetett szemet, sietős harmadikként, de cseppet sem váratlanul jelentkezett be Románia, legalábbis annak szélsőjobboldali elnökjelöltje, hogy magának is szerezzen egy kis darabka Ukrajnát.

De, hogy mit is szeretne Călin Georgescu elnökjelölt, arról egészen pontosan beszámolt a Ion Cristoiu újságírónak adott interjúban, amelyet a KrónikaOnline szemlézett. Összefoglalva: „Nagy-Romániát”.  Georgescu szerint Ukrajna egy kitalált állam, amely nem létezik, és mivel a háború Kijev számára láthatóan elveszett, ezért szerinte

Ukrajnára a biztos felosztás vár.

Az elnökjelölt, ha már putyinista politikust keresünk Európában, lényegében Dimitrij Medvegyev véleményét visszhangozza, akinek álláspontja szerint Ukrajna területeinek szétosztása

még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba, mert így hosszú távon garantálható lenne a béke.

Hirdetés

A Krónika Online kiemeli, hogy Georgescu területi igényeit korábban a szélsőségessége miatt az AUR-ból is kizárt és ezért új pártot, az SOS Romaniát megalakító Diana Șoșoacă is megfogalmazta még 2023-ban, ráadásul törvénytervezet formájában. Ennek lényege, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.

Georgescu lényegében hasonló igényekről beszélt az interjúban, kiemelve, hogy Kárpátalja korábban Magyarországhoz tartozó területére, az egykori Máramaros vármegye északi részére is igényt tartana. Érdekes,

hogy valamennyit a magyaroknak és a lengyeleknek is átengedne Kárpátaljából.

Az erdélyi magyarok örüljenek, hogy vizet kapnak

Persze nem szabad szó nélkül elmennünk a szélsőséges elnökjelölt kisebbségekről vallott nézeteiről sem, ami előrevetíti, milyen világ várna az erdélyi, székelyföldi magyarságra megválasztása esetén. A politikus a Realitatea Plus hírtelevíziónak fejtegette például véleményét az autonómia kérdéséről, kiemelve,

35 éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, ami teljesen alaptalan és valótlan.

Majd azt is hozzátette, a magyar közösségnek semmilyen jogi vagy politikai követelései nem lehetnek,

örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában.

A sikeres román diplomáciai hagyomány eredete

Talán a legnagyobb székelynek tartott Orbán Balázs „Utazá Keleten” című munkájában rögzíti elsőként azt a román kettősséget, hogy miközben az egyszerű nép odahaza mamailgán és sós halon tengődik, eközben uraik Párizsban vagy európai fürdőhelyeken múlatják az időt. Bár maga Orbán Balázs igen rossz véleménnyel volt e gyakorlatot illetően,

azt ugyanakkor nem bonthatta ki, hogy ugyanezen urak olyan diplomáciai érzékkel vetették bele magukat a nagypolitikába, hogy az átállások, törleszkedések végezetül az erdélyi és székelyföldi területek megszerzését eredményezték, amelyet aztán sikerrel meg is tartottak.

A diplomáciai ügyeskedés további sikereket hozott, hiszen a szovjet időkben az Egyesült Államokhoz legközelebb álló szocialista országként számos kedvezményt élvezhettek. Ehhez persze hozzájárult a zsidó lakosság lényegében kiárusítása, amelyért cserébe további diplomáciai befolyást nyertek. A szovjet blokk felbomlása után is megőrizte Románia világpolitikában kivívott jó megítélését, magát mindig hű szövetségesként mutatva Brüsszel vagy éppen az Egyesült Államok felé, cserébe, jó szokás szerint nem is igen firtatták a román belügyeket,

pedig csak az elmúlt évekre visszatekintve is lett volna mit, hiszen az AUR és az SOS Romania megjelenésével a szélsőséges, nacionalista hangok egyre inkább fölerősödtek a román közéletben.

Román diplomaták Georgescu ellen

Nem is véletlen, hogy az osztozkodásból idejekorán részesülni vágyó Georgescu megjelenése miatt pánikol az a román politikai elit, amely a sikeres diplomáciai hagyomány örököse és éltetője. Ezért is próbálják most még a román alkotmánybíróság bevetésével és külföldi beavatkozásra való hivatkozással egyszerűen eltiltani a választáson való indulástól. Megjegyzendő, hogy emiatt valamiért Brüsszel nem tiltakozik, mert talán ők is érzik, mit is jelentene, ha a szélsőséges román politikust elnökké választanák.

Az ijesztő jelek pedig évek óta jelen vannak, kezdve a magyarság számára azon igen fájó pillanattal, amikor román szélsőségesek feldúlták az úzvölgyi katonatemetőt. Az ehhez hasonló, jellemzően magyarellenes, uszító akcióin keresztül megerősödött, végül az Románok Egyesüléséért Szövetségben (AUR) testet öltő szélsőséges csoport a 2024-es választásokon már az Európai Parlamentbe is bejutott, sőt, a Fidesz-KDNP korábbi szövetségesének tartott Európai konzervatívok és Reformisták (ECR) pártszövetség padsoraiba is beültek. Bár, mint Vincze Loránt RMDSZ-es EP képviselő nemrégiben portálunknak nyilatkozva elmondta,

a román szélsőségesek egyelőre nemigen hallatják hangjukat az Európai Parlamentben, nyugtalanító már a tudat is, hogy a csoportosulás bármikor kész lehet keresztbe tenni az őshonos kisebbségeknek Brüsszelben.

Lényegében már az is az AUR-nak köszönhető, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben mégsem tudott egyesülni a patrióta tömb az EP-ben, hiszen az ECR pártszövetség az AUR fölvételével lényegében mindezt lehetetlenné tette.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az AUR-ból már túlzott szélsőségessége miatt elhajtott Diana Șoșoacă pártját is az EP-be segítették a szélsőséges román szavazók, akik a német AfD-vezette platformmal keresték a kapcsolatot, egyelőre sikertelenül.

Bezzegrománia igazi arca

Bár ez az erdélyi magyarságra számára nem sok jót sejtető fejlemény a román szélsőségesség ilyetén megerősödése, az is látható, hogy bár a román szélsőjobb már fészket rakott Brüsszelben, hazai viselkedésük, nyilatkozataik ugyanakkor szintén elérnek majd az Európai Parlamentig. Ha így nézzük,

a bezzegrománok most ássák a sírját annak a diplomáciai folyamatnak, ami az elmúlt száz évben sikeressé tette Romániát a nagypolitikában.

Erősen kétséges, hogy amikor a román szavazóknak köszönhetően Románia valódi arcát mutatja a világ felé, az majd kedvező fogadtatásra fog találni akár Európában, akár az Egyesült Államokban, akár Oroszországban.

Vezetőkép: Szabad választásokat követelnek a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatói Bukarestben 2025. január 12-én; fotó: MTI/EPA/Robert Ghement