Valójában „országszakértők” véleménye, benyomásai határozzák meg a Transparency korrupciós indexét? – a Nézőpont Intézet tanulmányának második fejezete

Mi a különbség a korrupció mértéke, illetve a meglehetősen fondorlatosan megfogalmazott „korrupciós szint ÉRZÉKELÉS” között? – ez az a kérdés, amit érdemes tisztán látni, amikor a Transparency International éves korrupciós indexének hazánk tekintetében a legkevésbé sem előnyös számait vizsgáljuk. Tekinthető -e objektív, reprezentatív mércének, ha különböző úgynevezett országszakértők korrupciós érzékelései, benyomásai alapján állítja rangsorba az országokat egy magát szakmainak és függetlennek nevező nemzetközi szervezet? A Nézőpont Intézet friss tanulmányából szemezgettünk ismét…

Mint arról beszámoltunk, a Nézőpont Intézet nemrégiben napvilágot látott tanulmánya súlyos megállapításokra jut a Transparency International (TI) évenként közreadott korrupcióindexének módszertanával kapcsolatban. Túl az erősen megkérdőjelezhető szakmaiságon, utóbbi már csak azért is problematikus, hiszen a TI jelentései rendre hivatkozási alapul szolgálnak a hazánkat elmarasztaló uniós jelentéseknek, kötelezettségszegési eljárásoknak, általános bírálatoknak.

Csak, hogy néhány példát is említsünk, míg a Magyarország ellen jogállamisági eljárást kezdeményező Judith Sargentini 2018-as európai parlamenti bizottsági jelentése még csak közvetetten hivatkozott a TI indexére a Magyarországot „választási autokráciának” minősítő Delbos-Corfield-jelentés már közvetlenül is hivatkozott rá. A TI jelentések kvázi hivatalossá, mértéktartóvá emelésének végeredményeként a korrupciós index hivatkozási alappá vált az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben is.

Ahogy a Nézőpont Intézet elemzése rámutat:

az elmúlt két évben a Magyarországról szóló országfejezetek rendszerint tartalmaztak utalást a TI rangsorára.

Korábbi, a témában megjelent cikkünkben már kiemeltük, a „Hiteltelen a Transparency korrupciós indexe” című tanulmány nyolc alfejezetre bontva elemzi a nemzetközi szervezet jelentéseinek hitelességét erősen megkérdőjelező körülményeket. Legelsőként is azt, hogy a közhiedelemmel, vagy a TI sugalmazásával ellentétben a szervezet valójában nem végez saját munkát, saját kutatást, hanem tizenhárom másik szervezet adatait gyúrja össze egy indexszé. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a TI összeharácsolja a mások – tizenhárom más adatszolgáltató jelentésének – munkájából a számára értékes, korrupcióra vonatkoztatható részleteket és eladja a sajátjaként, miután szintén igen kétséges módon standardizálja a különböző tanulmányok adatait.

Véleményből tény lesz

A Nézőpont Intézet által készített tanulmány második fejezetében arra a szintén alapvető problémára is rámutat, hogy nem elég, hogy jelentéseik nem saját kutatásokon alapulnak, de valójában az azokban megfogalmazott állításoknak nincs is köze magának a korrupciónak a tényleges mértékéhez. Mint a tanulmány kiemeli, a Transpareny maga is utal arra, hogy a korrupciós index valójában nem a korrupció szintjét mutatja, hanem az állami szektor korrupció szintjének ÉRZÉKELÉSÉT.  Mint fogalmaznak,

a Transparency úgynevezett szakértők és vállalati vezetők percepcióját számosító indexeket vesz alapul, tehát a jelentéseik nem magát a korrupció jelenségét és annak valós szintjét tükrözik, hanem más vizsgálatok számára kiválasztott személyek egyéni benyomásait és véleményeit számszerűsítik.

Magyarán arról van szó, hogy néhány (nem is TI által kiválasztott) személy véleményt mond arról, hogyan ÉRZÉKELI a korrupciót különböző szempontokból, a TI pedig ezeket a VÉLEMÉNYEKET, BENYOMÁSOKAT fésüli össze úgy, hogy számszerűsíti azokat.

A megtévesztés onnantól kezdődik, amikor TI a sajtó számára elérhető közleményeiben

már a tény és a vélemény közötti megkülönböztetés nélkül, a korrupció szintjének változásáról számol be.

Mint a Nézőpont Intézet rámutat, a TI eredményeinek ismertetésekor nem a fent említett szakértők véleményére, hanem már mint egy-egy ország valós korrupciós szintjére hivatkozik.

A hírértéket kereső és gyártó média ezt a téves értelmezést adja hírül anélkül, hogy tájékoztatná olvasóit a korrupció vélelmezett szintje és a korrupció valós mértéke közötti különbségről

-fogalmaz a tanulmány, amely kiemeli, véleményük szerint a TI azzal is hozzájárul a közvélemény manipulálásához, hogy engedi,

hogy a hamis állítások önálló életre keljenek a médiában.

A tanulmány a TI módszertanának egyéb visszásságaira is felhívja a figyelmet, a részletekért érdeklődőknek ajánljuk a Nézőpont Intézet oldalán megtalálható elemzés második fejezetét.

Vezetőkép: facebook.com