Budapest elveszett tetődíszei – A Puscariu-bérház


Hirdetés

A Halász utca és Bem rakpart találkozásánál az 1700-as évekig csak kertek voltak, melyek a Fő utcai Budai Kapucinus Templomhoz tartoztak. 1842-ben Luczenbacher Pál megvásárolta a Duna-parti területet, és egy emeletes klasszicista épületet emelt. A mai Halász utca, akkor még Halász-tér volt, csak később szűkítették utcává.

A teret minden valószínűség szerint Luczenbacher Pál közbenjárására, édesapjára, Luczenbacher Jánosra emlékezve nevezték el Halász térnek, hiszen a szobi származású gazdag fakereskedő édesapja halászattal foglalkozott. A Duna, Garam és az Ipoly folyók halászatának bérlője volt. Luczenbacher Jánosnak egyszer az az ötlete támadt, hogy a helyben vásárolt tűzifát a Dunán leszállítja Pestre. Addig-addig szállítgatta a tűzifát a nagyvárosba, amíg a megtakarított nyereségeiből hajót bírt vásárolni, melynek segítségével aztán nagyipari fakereskedésbe kezdett.

Luczenbacher Pál nagybirtokos, nagyiparos, kinevezett főrendiházi tag, a Magyar Vontató- és Gőzhajózási Társaság megalapítója és Luczenbacher János, szobi származású gazdag fakereskedő. Forrás: Wikipedia/Vasárnapi Ujság 1861

1868-ban aztán Pucho György megvásárolta a klasszicista házat Luczenbacher Páltól, amelyet Vassél Alajos építésszel kétemeletesre bővített. A rohamosan fejlődő Budapesten sorra épültek a 3-4 emeletes bérházak a pesti, valamint a budai rakparton, így a bérház a maga két emeletével kilógott a sorból. Végül Pucho György eladta a házat lovag Puscariu Gyula román származású kereskedőnek, aki még egy szinttel kibővítette az értékes helyen található épületet, és díszítései is a korszellem szerinti historizáló stílusúra változtak.

Puscariu Gyula bérháza a budai rakpart legszebb kupoláival rendelkezett. Forrás: Skyscraperscity

A rakpart szabályozása miatt azonban a bérház 7 méterrel beljebb (Várhegy felé) helyezkedett el a környező újonnan épült bérházakhoz képest. A lovag úgy próbálta áthidalni a különbséget, hogy a Bem rakparti homlokzathoz két oldalsó épületszárnyat emeltetett, az „U” alakú homlokzat tetejére pedig két darab négyszögletes alaprajzú, lanternás kupolákat építtetett, hogy magasságban utolérje a szomszédos épületet.


Hirdetés
Az elbontott kupolák helye az 1941-ben készült színes fényképritkaságon. Forrás: Fortepan

1929-ben új gazdára lelt az épület. A tulajdonos befektetési célból még egy szintet akart építeni a házra, amely háromról négyemeletesre bővült volna. Azonban a két kupola elbontása után beütött a gazdasági világválság, amely elsöpörte az átalakítást. Arról nincs információ, hogy az emeletbővítés után visszaépültek volna a tetődíszek, de egy azonban biztos, az épület nem a II. világháborúban vesztette el a kupoláit.

A bérház látképe napjainkban. Forrás: Skyscraperscity

A 2000-es években egy befektető cég azt tervezte, hogy felújítja az épületet és a bérház tetőterében irodákat alakít ki. A felújítás részeként eredeti állapotban visszaépültek volna a kupolák. Már a látványtervek is elkészültek, mire a történelem megismételte önmagát: a fejlesztést ugyancsak egy világválság sodorta el 2008-ban, így lovag Puscariu Gyula bérháza a mai napig tetődíszei nélkül áll Budapest világörökségi területén.

A kupolák visszaépítésére készült látványterv, amely a mai napig nem valósult meg. Forrás: Skyscraperscity

Fecske Gábor László

Címlapkép: Puscariu Gyula román származású kereskedő Pucho Györgytől vásárolta meg a Halász utcában található házat, amelyet azután kibővített. Forrás: Skyscraperscity


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb