Oroszország után Brüsszel Kínával szemben is egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozóintézkedéseket vezet be. A beavatkozások és az azokra adott lehetséges válaszlépések azonban súlyos fenyegetést jelentenek az EU gazdaságára, így ezen intézkedéseket az uniós országok több mint kétharmada esetében a közvélemény inkább elutasítja – írja a Századvég legfrisebb felmérése alapján.
Emlékeztettek, Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében bejelentette, hogy szubvenciós vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel szemben. Az Európai Bizottság elnöke Joe Biden amerikai elnökkel folytatott márciusi találkozója óta fordulatot sürget az EU Kína-politikájában, amit korábban a szankciók megkerülésével, majd a gazdaságok szétválasztásával, ezúttal pedig a „kockázatmentesítéssel” indokolt – írják. Nemzetközi sajtóértesülések alapján ráadásul Brüsszel – az amerikai adminisztrációval együttműködve – már további ágazatokban is korlátozná az EU és Kína közötti gazdasági együttműködést – tették hozzá.
Kiemelték, a 2022-es évben Kína az Unió legjelentősebb importpartnere és harmadik legfontosabb exportpiaca volt (20,8 és 9 százalékos részesedéssel). A fokozódó kereskedelmi konfliktus tehát súlyos következményekkel járhat az Európai Unió gazdaságának egészére, és így a lakosság megélhetésére nézve egyaránt. A döntés jelentőségére való tekintettel, a Századvég megvizsgálta, hogy az európai polgárok támogatják-e Brüsszel Kína ellen bevezetendő intézkedéseit.
hirdetésAz európaiak a békés gazdasági együttműködés pártján állnak
Az összeurópai közvéleményben egyértelműen meghatározóbb az az álláspont (összesítve 48 százalék, az országok több mint kétharmadában többségi álláspont), mely szerint az EU-nak nem kellene keményebben fellépnie Kínával szemben, inkább a békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie.
A szigorúbb Kína-politikát sürgetők aránya 39 százalék volt, és mindössze a tagállamok harmadában (Lengyelországban, valamint a skandináv és balti államokban) haladta meg a szankcióellenesek arányát. A kérdés azonban ezekben az országokban is megosztónak tekinthető: a keményebb fellépést leginkább sürgető Litvániában a lakosság 55 százaléka támogatta és 34 százaléka elutasította a keményebb fellépést.
Az uniós tagországok több mint felében abszolút többségben vannak azok, akik a békés együttműködés fenntartásával értenek egyet. A legkevésbé szankciópárti tagállam Magyarország, ahol a lakosság csaknem négyötöde (79 százaléka) elutasítja a kereskedelmi kapcsolatok korlátozását, a keményebb fellépés támogatottsága pedig mindössze 14 százalék.
Forrás: Századvég
A címlapkép forrása: Pixabay
