A Vatikán nyilvánosságra hozta Ferenc pápa eredeti válaszait a nyár elején öt bíboros által benyújtott, nagy horderejű doktrinális kérdésekre vonatkozó dubiákra, kételyekre, és bírálta a bíborosokat, amiért néhány nappal a zsinati zsinat kezdete előtt nyilvánosságra hozták az ügyet.

A pápa eredetileg július 11-én kiadott válaszai a tanítás fejlődésének természetével, az azonos neműek kapcsolatának megáldásával, a közelgő zsinat tekintélyével, a nők felszentelésével és a bűnbánat szükségessével kapcsolatos kételyekre reakciók. 

„Bár nem mindig tűnik nekem bölcs dolognak, hogy válaszoljak a kifejezetten hozzám intézett kérdésekre, és lehetetlen lenne mindegyikre reagálni, ebben az esetben a zsinat közelsége miatt helyénvalónak tűnt, hogy ezt tegyem” – írta a pápa a bíborosok július 10-i dubiáira adott válaszában.

A dubiák olyan kérdések, amelyeket a pápa és az illetékes vatikáni hivatal elé terjesztenek, és amelyekre egyszerű „igen” vagy „nem” választ kérnek a katolikus tanítás és gyakorlat vitatott kérdéseinek tisztázása érdekében.

Az öt bíboros – Walter Brandmüller német bíboros, Raymond Burke amerikai bíboros, Zen Ze-Kiun kínai bíboros, Juan Sandoval Íñiguez mexikói bíboros és Robert Sarah guineai bíboros – augusztus 21-én átdolgozott dubiákat nyújtott be a pápának, mert – mint a közleményükben fogalmaztak – a Szentatya eredeti válaszai nem a szokásos „igen” vagy „nem” formátumban voltak, és „nem oldották fel az általunk felvetett kételyeket, hanem, ha lehet, még inkább elmélyítették azokat”. 

hirdetés

A bíborosok, mivel az újabb kérdéssorozatra nem kaptak választ, nyilvánosságra hozták az ügyet, mire egy magas rangú vatikáni tisztviselő bírálta őket, mondván, hogy a pápa válaszait nem közölték, amelyeket „számos elfoglaltsága ellenére” adott meg nekik.

„Ahelyett, hogy ezeket a válaszokat nyilvánosságra hoznák, most új kérdéseket tesznek közzé, mintha a pápa a megbízásukra szolgáló rabszolga lenne” – mondta Victor Manuel Fernandez, Hittani Dikasztérium új prefektusa.

A most közzétett július 11-i válaszaiban a pápa hosszas, több részből álló válaszokat adott minden egyes benyújtott kérdésre.

A bíborosoknak azzal a kételyével kapcsolatban, hogy az isteni kinyilatkoztatást a divatos kulturális és antropológiai változásoknak megfelelően újra kell értelmezni, a Szentatya azt írta, hogy „az isteni kinyilatkoztatás megváltoztathatatlan és mindig kötelező érvényű, az Egyháznak alázatosnak kell lennie, és el kell ismernie, hogy soha nem meríti ki az isteni kinyilatkoztatás mérhetetlen gazdagságát, és növekednie kell annak megértésében”, majd hozzátette, hogy    

„a kulturális változások és a történelem új kihívásai nem módosítják a kinyilatkoztatást, de minket ösztönözhetnek arra, hogy jobban megfogalmazzuk túláradó, mindig többet kínáló gazdagságának egyes aspektusait”. 

Az azonos neműek házasságával kapcsolatos kérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az Egyháznak nagyon világos felfogása van a házasságról:  

„a házasság egy férfi és egy nő közötti kizárólagos, stabil és felbonthatatlan életszövetség, mely természeténél fogva nyitott a gyermeknemzésre. Csak egy ilyen egybekelés nevezhető »házasságnak«.”  

Kiemelte, hogy más egybekelési formák nem nevezhetők házasságnak, azonban nem pusztán elnevezési kérdésről van szó, hiszen a házasság több puszta „eszményképnél”, ezért 

„az Egyház kerül mindenféle rítust vagy szentségi szertartást, amely ellentmondhatna ennek a meggyőződésnek, és azt a benyomást kelthetné, hogy házasságként ismer el olyasmit, ami nem az”.     

Viszont felhívta arra a figyelmet, hogy „az emberekkel való bánásmódunkban nem veszíthetjük el a lelkipásztori szeretetet”, amely „magában foglalja a kedvességet, a türelmet, a megértést, a gyengédséget és a bátorítást”, és „nem válhatunk olyan bírákká, akik csak megtagadnak, elutasítanak, kizárnak”.       

„A lelkipásztori bölcsességnek ezért kellőképpen meg kell vizsgálnia, vannak-e olyan, egy vagy több személy által kért áldási formák, amelyek nem közvetítenek téves felfogást a házasságról. Amikor ugyanis áldást kér valaki, az Istentől való segítségkérést fejez ki, könyörgést, hogy jobban tudjon élni, bizalmat abban az Atyában, aki segíthet, hogy jobban éljünk” – tette hozzá.   

A közelgő zsinat tekintélyével kapcsolatban a pápa megerősítette azt a tanítást, miszerint az Egyház eredendően zsinati, ami minden tagjának „valódi részvételét” jelenti, oly módon, hogy „hallatniuk kell a hangjukat, és az egyház útjának részévé kell tenniük magukat”, de nem válaszolt közvetlenül a bíborosok kérdésére a zsinat tekintélyének mértékével kapcsolatban.

A bíborosok tettek fel kérdést annak kapcsán is, hogy bizonyos papok és teológusok szerint „az Egyházra vonatkozó teológia megváltozott”, ezért nőket is pappá lehet szentelni. Erre Ferenc pápa azt írta, hogy az Egyháznak az e kérdésben elfogadott tanítását „mindenkinek el kell fogadnia”, annak ellenére, hogy nem dogmáról van szó. Ugyanakkor, bár senki sem mondhat nyilvánosan ellent ennek a tanításnak, mégis „tanulmányok tárgya lehet, mint ahogyan az anglikán közösségben a felszentelések érvényessége is”.

A pápa azt is hozzátette, hogy ha nem ismerjük el, hogy a papság „teljes egészében Krisztus tagjainak szentségére van rendelve”, akkor „nehéz lenne elfogadni, hogy a papság csak férfiak számára van fenntartva”.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy amikor Szent II. János Pál azt tanította, hogy a nők pappá szentelésének lehetetlenségét „végérvényesnek” kell tekinteni, semmiképpen sem becsmérelte a nőket, és nem adott nagyobb hatalmat a férfiaknak.

Végül a pápa megerősítette a bűnbánat szükségességét a szentségi feloldozás érvényességéhez, de megjegyezte, hogy „itt nincs matematika”, és hogy a felszentelt papoknak „helyet kell biztosítaniuk a lelkipásztori gondoskodásban Isten feltétel nélküli szeretetének”, különösen azokban az esetekben, amikor a bűnbánó lelki állapota vagy „mélyen sérült önbecsülése” megakadályozhatja, hogy a gyóntatószékben a elvárt gyakorlatokat kövesse.

Forrás: National Catholic Register/Magyar Kurír/Vatican News 

A címlapképen Ferenc pápa misét celebrál a püspöki szinódus nyitónapján a vatikáni Szent Péter téren 2023. október 4-én. Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini