A végítélet mindig is izgatta az emberek fantáziáját, az idők beteljesüléséről Jézus elég határozottan beszélt, kétséget sem hagyva afelől, hogy amiként valamikor elkezdődött, egyszer véget is ér a világ. (Az előbbit azóta a tudomány is igazolta, ősrobbanásnak nevezve el a teremtés pillanatát.)

Sokan már Krisztus kortársai közül is úgy vélték, megérik ezt a dátumot (Jeruzsálem 70-es pusztulása meg is erősítette ezeket a hangokat), de az első ezredforduló éppen úgy az Armageddon várásában telt, mint a jelesebb kerek évszámok vagy akár egy égi jel (üstökös felbukkanása) vagy földi kataklizma (háborúk, árvizek) bekövetkezése.

Azelőtt ennek mindig volt egy erős transzcendens magva, összecsengett a Messiás jövendölésével, sőt olykor az emberiség bűneivel, Istentől való elfordulásával. Manapság ismét divat lett rettegni a ránk váró pusztulástól, de kilúgozódott belőle a lelki-vallási rész, és egy gyáva, megoldást nem kínáló rémüldözéssé eszkalálódott. A félelem a kétezres év számítástechnikai anomáliáitól, majd a maja prófécia rejtélyes üzenete (2012), aztán a földsúroló aszteroidákkal falra (égre) festése váltotta a korábban a mindenséget összetartó erők megrendüléséből következő örök Mennyország ígéretét. Mivel a média segítségével ma a kataklizmák híre mindenhová eljut, így a helyi földrengésekből, áradásokból, vulkánokból globális katasztrófák lesznek.

Ennek a hangulatnak a meglovaglói – sőt gerjesztői – sokszor szép pénzekért akcióznak, és az agresszivitástól sem visszariadva védenek fát, állatot, légkört, elsősorban az emberrel szemben. Ezek egyike egy német társaság, a Letzte Generation (Utolsó Generáció), amelynek névválasztásában többek között nagy adag pökhendi arrogancia is van. Azt sugallja:

Mi vagyunk a beteljesedés, az egysejtűtől mostanáig minden generáció minket készített elő. Mi már nem akarjuk (nem tudjuk, nem merjük) tovább adni az életet.

Nem arra buzdít, hogy vigyázzunk a leendő generációkra, egyengessük az útjukat, hanem afféle önhitt csatakiáltás. Persze, ha végig nézünk rajtuk, elég kiábrándító azt gondolni, hogy ők a teremtés beteljesítői. Inkább evolúciós zsákutcának tűnnek.

Különböző akcióikkal a fosszilis tüzelők elleni küzdelemre irányítják a figyelmet, de fogalmi szimbiózisban vannak azokkal a csoportokkal, akik szintén mindent elkövetnek, hogy ők legyenek az utolsó generáció.

Nem akarnak gyereket, amit részben azzal biztosítanak, hogy az egynemű (és így a szaporodást fogalmilag ellehetetlenítő) kapcsolatokat reklámozzák, illetve kiokoskodtak egy ideológiát a Föld (az meg ki a túró?) megvédésére azzal, hogy a gyermekszülést egyfajta bűnnek minősítették, ezzel szándékosan téve magukat utolsóvá. Közben azért elfeledkeztek arról, hogy a fogyatékos, manipulálható és jódolgában klímaszorongó német (vagy más nyugati), szellemileg asszimilált nőt belerángathatják talán ebbe a (tényleges vagy csak eszmei) önsterilizálásba, de a világ népességének nagy részét kitevők még nem jutottak el erre a szintre, szaporodni fognak, és köszönettel átveszik a sterilizáltak helyét.

Nem is nagy kár értük, mert a munka helyett tünciző, magukat az aszfalthoz vagy festményekhez ragasztó, a többieket a puszta bosszantás kedvéért terrorizáló, a fosszilis tüzelőanyagoknak hadat üzenő, de közben a szénbányákat nyitó zöld pártra szavazó, a tiltakozások után repülőre pattanva Thaiföldre utazó infantilis bandáért senki sem fog könnyet hullatni. Ezek a hitetlenek, akikhez nem ért el az üzenet, hogy „bízzatok: én legyőztem a világot!”, maguk akarnak megoldani mindent; úgy vélik, ha ők nem koncentrálnak eléggé, a Föld sem fog forogni. Emberek életével játszanak a sajátjuk mellett (szándékosan forgalmi vészhelyzeteket okozva felelőtlen demonstrációikkal), megtagadják a gyökereiket, múltjukat, kultúrájukat.

De úgy adja az Isten, hogy csak német generációból lesztek ti az utolsók! Keresztény fehér magyar európaiaknak még sok-sok generációja fog tanulni rólatok, röhögni vagy szánakozni ezen a kihalt emberfajtán, ezen a furcsa új neanderevölgyin, aki félreértette a világot, sem alkalmazkodni nem tudott, sem felismerni az élet értékeit és értelmét, benne a saját szerepét…

Ez az utolsó német (nyugati) generáció szépen átadja a helyét az életrevalóbbaknak, s majd száz év múlva a kontinens kormányfőinek találkozóján a magyar miniszterelnök – József Attila után szabadon – elmondhatja magáról: európaiak közt egy fehér.

És talán nem is fog sajnálkozni…

Megtapsolták a Brandenburgi kaput megrongáló klímaaktivistákat elhurcoló rendőröket 

A címlapképen a Letzte Generation (Utolsó Nemzedék) környezetvédő csoportnak a német kormány klímapolitikája ellen tüntető aktivistája az úttesthez ragasztott lábbal Berlinben 2023. április 25-én. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan