A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán rendszeresen tesz közzé olyan leveleket, amelyek hivatalból érkeznek, de az sem ritka, hogy mások újságírói megkereséseket posztolnak a közösségi oldalon, mint például Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester.
A Vasárnap.hu megkeresésére Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője válaszolt arra, mennyire etikus és jogszerű hivatali leveleket, valamint sajtómegkereséseket nyilvános platformokon közzé tenni.
— Közzé lehet-e tenni hivatalos államtitkári vagy miniszteri leveleket, amelyek nem is annak szólnak, aki megosztja?
— A hivatalos álláspontot képviselő levelek kapcsán elmondható, hogy sok tényezőtől függ a közzététel jogszerűsége. Magyarország Alaptörvénye védi a közügyek nyilvános megvitatásának a jogát, mint a demokratikus működés alapvető feltételét. Ennek kapcsán a Kúria ítélkezési gyakorlatában található olyan döntés, amely abba az irányba mutat, hogy valamely vezető közfeladata ellátása során keletkező levelezése közérdekű adatnak minősül. Amennyiben tehát például a közlés magánjellegű, úgy annak polgári és büntetőjogi következményei lehetnek. Az általános alkotmányos elvből az következik, hogy amennyiben nem öncélú vagy megalázó módon kerül sor a közzétételre, akkor az jogszerűnek tekinthető.
hirdetés
Forrás: Facebook/PDSZ képernyőfotó
Mindezek arrafelé mutatnak, hogy jogi szempontból ezen levelek közzététele nem vet fel aggályokat, még ha a konkrét joggyakorlat hiányzik is. Más kérdés azonban ennek etikai vetülete, ahol egészen más szempontból kell vizsgálni a közzététel körülményeit. Így például azt, hogy az része-e egy folyamatban lévő egyeztetésnek a kormánnyal. Nem egyszer láttunk olyan közzétételt, ahol egy bizonyos tárgyalási pozíciót mutattak be úgy, mintha az már a végleges jogszabályszöveg lenne. Ez erősen etikátlan, hiszen a zárt egyeztetés lényege éppen az, hogy a felek a kölcsönös bizalom légkörében terjesszék elő javaslataikat.
Ez a bizalom azonban elveszik azzal, hogy közzéteszik az említett leveleket.
Bár rövidtávon tárgyalási stratégiaként működhet, hiszen a közvélemény nyomást helyezhet a kormányra, hosszútávon nagyon káros.
Forrás: Facebook/PDSZ képernyőfotó
Hiszen a PDSZ így saját tárgyalási pozícióit rombolja le, ezáltal csökkenti saját jövőbeli érdekérvényesítő képességét is.
— Közzé lehet-e tenni teljes tartalmában nyilvánosan újságírói megkereséseket?
— Jogi szempontból ez a gyakorlat sem ütközik törvényi rendelkezésekbe, de az etikai és társadalmi következményei ennek is erősen negatívak. Egyrészt ez ténylegesen aligha szolgálja a szélesebb társadalom tájékoztatását: a közvéleményt valószínűleg jobban érdekelnék a kérdésekre adott válaszok, mint maga a megkeresés ténye. Ezzel azonban adós marad a közzétevő.
Forrás: Facebook/Baranyi Krisztina képernyőfotó
Másrészt a sajtó szabadságára is káros módon hat, hiszen az ilyen nyilvánosságra hozataltól való fenyegetettség arra késztetheti az újságírókat, hogy bizonyos személyeket egyáltalán ne keressenek meg a jövőben. Ez pedig komoly kihatással van a média sokszínűségére, a választópolgárok teljeskörű tájékoztatására.
Amennyiben átgondolt stratégia, úgy igencsak aljas húzás ez az érintettektől: elérik, hogy a sajtó bizonyos szegmensei kevésbé keressék őket, majd pedig áldozati pózban kesereghetnek arról, hogy a kormánymédia nem akarja hallatni a hangjukat.
A címlapkép forrása: Facebook/Dornfeld László
