2023. július 16-án az Európai Unió és Tunézia aláírt egy olyan stratégiai megállapodást, amelynek egyik kiemelt célkitűzése az illegális és tömeges migráció megfékezése. A pénzügyi csomag öt pillérre támaszkodik: migráció, makrogazdasági stabilitás, kereskedelem és beruházások, zöld energiára való átállás, valamint a humán együttműködés elmélyítése. A pénzügyi segélyre Tunéziának égető szüksége van, hiszen nemcsak az infláció mértéke vált tarthatatlanná, hanem az ország adóssága is az egekbe szökött.
Az idei év első hat hónapjában az EU frontországaiban észlelt jogellenes határátlépések száma elérte a 132 370-et, ami 2016 óta a legmagasabb féléves érték, és 10%-kal több, mint az egy évvel ezelőtti, azonos időszakra vonatkozó adat. Tunézia az Európába tartó migránsok egyik fő útvonalán fekszik, és az elmúlt hónapokban igencsak megnőtt az innen induló tengeri átkelések száma.
Ennek a megállapodásnak kapcsán kérdeztük Tóth Klaudiát, a Migrációkutató Intézet kutatóját.
– Júniusban Kaisz Sajed tunéziai miniszterelnök kijelentette, hogy az országa nem akar a gazdagabb európai országok határőrévé válni, egy hónappal később mégis migrációs szándéknyilatkozatot kötött az Európai Unióval. Mi változott?
– Azt lehet látni, hogy Tunéziában egy nagy mértékű inflációs növekedés van, illetve az ország adóssága is az egekbe szökött, Tunéziának ezért volt égető szüksége arra, hogy megkapja az EU-tól ezeket a pénzeket. A másik része az, hogy az IMF-fel még mindig zajlanak a tárgyalások, és nagyon nehezen tudnak dűlőre jutni. Az Európai Uniótól származó pénz gyorsabban érne Tunéziába, mint az IMF-től várt pénzösszegek.
– Miért jó ez a megállapodás az Európai Uniónak?
– Az Európai Unió most azt látja, hogy az észak-afrikai államok már nemcsak mint kibocsátó országok vesznek részt a tömeges és illegális migrációs folyamatokban, hanem egyre inkább tranzitországokká válnak. Ez azt jelenti, hogy a szubszaharai térségből, tehát a dél-afrikai régiókból elindulók zöme már nem Líbián keresztül hagyja el az afrikai kontinenst, hanem a csempészútvonalak módosulása miatt Tunéziából indulnak a lélekvesztők Olaszország, Málta partjai felé.
hirdetésEzért az Európai Uniónak az a stratégiája, hogy egyre több észak-afrikai országgal köt ilyenfajta szerződést. A tunéziai megállapodás nem precedens nélküli, Líbiával és Marokkóval is volt már ilyen, úgyhogy ez beleilleszkedik abba a stratégiába, amit az Európai Unió képvisel a kapuőr államokkal szemben.
– Biztonságpolitikai szempontból megfelelő partner lehet Tunézia?
– Az Európai Parlamentben is pont emiatt kritizálták a megállapodást és Ursula von der Leyen lépését, mert azt mondták a baloldali európai parlamenti képviselők is, hogy Tunéziában nem tartják be a demokratikus jogokat, az emberi jogokat semmibe veszik, és emiatt kérdéses az, hogy az átfolyó pénzösszegek mennyire jutnak el tényleg azokra a szintekre, ahol erre szükség van, illetve hogy mennyire lesz átlátható a pénzmozgás.
Itt fontos az, ami Líbiánál nagyon látszott, hogy az EU nemcsak pénzügyi eszközökkel támogatta őket, hanem szakképesítést is nyújtott például a líbiai parti őrségnek, vagy hajókat adott át, és most úgy tűnik, hogy Tunéziában is ilyen kombinált jellegű támogatás lesz.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ennek a megállapodásnak szerves része a legális migrációs csatornáknak a megnyitása és a menedzselése. A migrációs paktumnak a humán erőforrásra koncentráló részének az egyik eleme az, hogy próbálják a legális migrációt valahogy mederben tartani.
Például szakképzések indulnak Tunéziában olyan jellegű munkakörökre, amire Európában szükség van, és a program elvégzése után a tunéziaiaknak lesz lehetőségük átjönni Európába, de teljesen szabályozott és ellenőrzött módon, illetve az Erasmus+ programot is kinyitják Tunézia felé, úgyhogy ennek az új megállapodásnak a legális migráció ugyanúgy eleme, mint az illegális bevándorlás megakadályozása.
– Egyelőre szándéknyilatkozatról van szó, amelynek tartalmát az uniós országoknak még jóvá kell hagyniuk. Mi várható a részükről?
– Az látható, hogy az Európai Unió frontországaiban egyre több illegális határátlépés történik. Ha megnézzük a Frontex júniusra vonatkozó adatait, azt látjuk, hogy már több mint 130 ezer illegális határátlépés történt az EU külső országaiban.
Érdekesség egyébként, hogy nyugat-balkáni útvonal, amely vonatkozásában Magyarország is érintett, ott csökkent az érkezők száma. Ez annak tudható be egyrészt, hogy Magyarország erősítette a déli határzárat, így kevesebben jutnak át; a másik pedig az, hogy Szerbia módosította a vízummentességi eljárását például olyan országokkal szemben, mint Tunézia vagy Banglades, amelyekkel szemben feloldották a vízummentességet. A többi útvonalon – például a közép-mediterrán folyosón – többen jönnek az Európai Unió felé, mint a korábbi években.
– Hogyan reagálhat Magyarország?
– Magyarország szempontjából mindenképp az lenne célszerűbb, ha minél kijjebb tolódnának ezek a védvonalak vagy frontországok, és szerintem az Európai Unió tagállamainak is előnyére válik, ha az észak-afrikai országokban meg lehet állítani a kiáramlást.
A címlapképen Lampedusa szigetérõl átszállított illegális bevándorlók szállnak le az olasz haditengerészet Vega hajójáról a szicíliai Catania kikötőjében 2023. április 27-én. A mintegy ötszáz migránst szállító hajóról az emberek felét engedik le Cataniában, a másik felét egy közeli kikötõn kersztül a szicíliai San Giuseppe La Rena fogadóközpontjában helyezik el. Az elõzõ napon összesen 1078 migráns érkezett a már elelve túlzsúfolt lampedusai regisztrációs központba. Forrás: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino
