Pietro Parolin bíboros vatikáni államtitkár az olasz közszolgálati televízió egyes csatornája, a RAI 1 TV Híradójának Vatikán-szakértőjével, Ignazio Ingrao-val folytatott beszélgetésében korunk számos olyan égető problémájáról fejtette ki az egyház véleményét, mint az orosz-ukrán háború, a nukleáris eszkaláció veszélye, az ENSZ reformja, a közel-keleti erőszak, a migráció, a férfi és a nő fogalma, a család védelme – írja a VaticanNews. 

A bíboros a kérdésre, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy a világ ismét tömbökre oszlik, mint a „hidegháború” idején, azt felelte, hogy a hidegháborúból eljutottunk a darabokban zajló harmadik világháborúhoz, ahogy ezt Ferenc pápa gyakran ismétli.

A háború nyilvánvalóan valamilyen formában mindig szembenállást jelent emberek, csoportok, államok, földrészek között, és ma azt látjuk, hogy újra megjelennek ezek az egymással szemben álló csoportok. Nem új fordulatról van szó, már jó ideje ismerjük ezeket a megosztottságokat, ellentéteket, feszültségeket a nemzetközi közösségen belül, amelyek azután a konfliktusok és a háború tragikus jelenségeit eredményezik – mondta. 

Vissza kell szereznünk azt az eszmeiséget, amely közvetlenül a második világháborút követően a nemzetközi közösséget éltette, és amely a helsinki folyamathoz és a Helsinki Nyilatkozatokhoz vezetett, és újra fel kell fedeznünk azokat a reményeket és eszméket, amelyek azokban nagyon erősen jelen voltak, nem utolsósorban a háborús tapasztalatok következményeként, és amelyek lehetővé tették a nemzetközi kapcsolatok újjáépítését – jegyezte meg. 

Úgy gondolja, hogy a nukleáris eszkaláció nagy probléma, és az Egyház álláspontja továbbra is az, hogy a nukleáris fegyverek birtoklása és használata erkölcstelen, mert az emberiség és a világ elpusztítását jelenti. 

hirdetés

Az egyetlen út ennek elkerülésére, ha komoly programot indítunk ezeknek az arzenáloknak a felszámolására. Semmi mást nem tehetünk. A nukleáris fegyvereket fel kell számolni, hogy többé ne jelentsenek veszélyt az egész emberiségre – hangsúlyozta Parolin bíboros.

Zuppi bíboros kijevi és moszkvai útja kapcsán elmondta, hogy az egy „nagyon fontos küldetés volt”, annak ellenére, hogy csak kezdetleges szinten folytattak megbeszéléseket. Most próbálják megtalálni a különböző mechanizmusokat. Ezek a lépések azért is nagyon fontosak, mert az ehhez hasonló humanitárius gesztusok olyan utak és ösvények is lehetnek, amelyek a békéhez vezetnek. Ezért fektetnek olyan nagy hangsúlyt erre a humanitárius dimenzióra, amely segítheti a háború befejezését – fejtette ki. 

Az ukrajnai béke kapcsán elmondta, hogy annak „igazságosnak kell lennie”. Leszögezte, hogy a békének tehát figyelembe kell vennie ezeket az alapelveket, amelyek olyanok, mint a házat tartó oszlopok. E pillérek nélkül minden építményt az a veszély fenyeget, hogy rövid életű lesz, és az első váratlan heves lökésre, az első nehézségekre összeomlik. Az igazság a kölcsönös jogok és a kölcsönös kötelezettségek elismerését jelenti. 

A nemzetközi jogvédelem is alapvető fontosságú: a Szentszék mindig is a nemzetközi jog alkalmazását kérte, vagyis azt, hogy minden állam és nemzet vesse magát alá a nemzetközi jognak, amely a béke megőrzésének és a konfliktusok megoldásának az útja. 

A vallásszabadság kérdéskörére rátérve elmondta, hogy az az emberei jogok egyik alappillére, azonban 

ma kísérlet folyik arra, hogy a vallásszabadság tereit egyre inkább leszűkítsék. Egyrészt az istentiszteleti helyek elleni folyamatos támadásokkal, a vallásszabadságot aláásó folyamatos gesztusokkal, az üldözésekkel. Másrészt próbálják megakadályozni, hogy a hit és az erkölcs nyilvánosan hangot kapjon. 

Hozzátette, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulója alkalmából  vissza kell szerezni minden alapvető emberi jogot, ahogyan az a 75 évvel ezelőtt elfogadott Chartában szerepel, és különös figyelmet kell fordítani a vallásszabadság kérdésére, amely – idézve II. Szent János Pál szavait – a lakmuszpapírja minden más jog tiszteletben tartásának.

Egyértelművé tette, hogy az Egyház azt kéri, hogy a férfiről és nőről alkotott elképzeléseiket nyilvánosan is kifejezhessék. Meggyőződése, hogy ez a felfogás az evangéliumból született, amely az egyház hagyományában gyökerezik. Egy olyan látásmód, amely valóban képes oltalmazni, megvédeni és előmozdítani az embert és az emberiség egészét, minden férfit és nőt. Az egyház javaslata ebből fakad, nem egy sajátos látásmód ráerőltetéséről van szó.

Hisszük, hogy valóban segíthetjük a férfiakat és a nőket abban, hogy férfiak és nők, valamint boldogok legyenek az evangélium által ihletett értékekhez való ragaszkodás által.

A családok fontosságával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ha vannak jó családok, akkor vannak jó társadalmak is. Mi valóban hisszük, hogy a család a társadalom sejtje: ha a sejtek egészségesek, akkor a test is egészséges. 

„Megértem, hogy ebbe a jövőképbe is nehéz belépni: elkötelezettségünk az, hogy a keresztény jövőképet kínáljuk a mai világnak” – zárta az interjút. 

A címlapkép forrása: Vatican News