Alig hihető képsorok borzolták a világ közvéleményének kedélyét az elmúlt napokban. Felrobbantották ugyanis a Dnyeper folyó egyik legnagyobb gátját, a Nova Kahovka-i erőművet, több ezer embert életveszélybe sodorva és hontalanná téve. Közben újabb részletek derültek ki egy korábbi, kritikus infrastruktúra elleni támadásról, méghozzá az Északi Áramlat felrobbantásáról is, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják az ukrán vezetést.
Visszagondolva biztosan az orosz-ukrán háború egyik legsötétebb napjaként vonul be a történelembe 2023. június 6-a, amikor is felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat. Hogy fordulópontot is hoz-e a harcok menetében, arról egyelőre nehéz messzemenő következtetést levonni, viszont a polgári lakosság ilyen mértékű veszélyeztetése mindenképpen egy új szint. Hogy melyik fél volt a tettes – természetesen mindkettő a másikra mutogat, de a szakértői konszenzus szerint az oroszoknak állt inkább érdekében -, azt nem e sorok írójának feladata eldönteni. Az viszont bizonyossá vált:
a háború tétje ma már akkora, hogy semmi sem szent.
A nyugati fegyverekkel megerősített ukrán hadsereg ellenoffenzívája az eddigieknél is nagyobb vérontást eredményez a térségben és minden ukrán támadásra, akcióra, vagy diverzánsok által elkövetett Oroszországba való betörésre kíméletlen orosz válasz érkezik. A reakciók és az ellenreakciók egyre erősebbek és egyre nehezebb kontrollálni az eseményeket. A rengeteg nyugati fegyver pedig még egy komoly kockázatot hordoz magában. Kijev ugyanis láthatóan nem igazán tudja kontrollálni, hogy ki, mire használja azokat, így
előfordult már, hogy nyugati fegyvereket kifejezetten orosz területek támadása során használtak. Egyelőre Moszkva ezt nem kezelte nyugati támadásként, de nem túl megnyugtató, hogy ebből a szempontból a ki tudja mennyire józan Kreml kezében van a nyugat sorsa.
Merthogy az orosz medve bajszát a háborús pszichózisba került nyugati politikusok nap, mint nap húzogatják. Szavakkal, szankciókkal és fegyverszállításokkal. Ezzel pedig egy több szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe sodorta magát Európa. Egyrészt senki sem tudja pontosan, hogy az agresszor mit tekint majd olyan pontnak,amelyet már nem tolerál tovább. Másrészt mivel az Uniós országok nagy része a fegyver és lőszerkészletének jelentős részét Ukrajnának adta, egy esetleges támadás esetén szinte képtelen lenne védekezni. Összességében elmondható, hogy
hirdetésEurópa rég volt ennyire kiszolgáltatott helyzetben, mint most. Kiszolgáltatott Moszkvának és persze Washingtonnak is, amelytől – ereje híján – saját védelmét várja.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása más szempontból is rossz hír. Az elmúlt napokban ugyanis már az amerikai külügy szócsövének számító Foreign Affairs-ben is olyan cikket közöltek, amely az ukrán ellenoffenzíva kilátástalanságáról és a mielőbbi tűzszünet fontosságáról értekezik. Egy ilyen, a polgári infrastruktúra elleni támadás azonban az eszkalációban érdekelt és a békét csak összes területük visszafoglalásával reálisnak látó ukránok malmára hajtja a vizet. Egy ilyen akció után ugyanis könnyen mondhatják azt szövetségeseiknek: az ilyen esetek miatt kell minél nagyobb csapást mérni az agresszorra.
Közben újabb hírek láttak napvilágot az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban is. A már sokszor nagy port kavart, kiszivárgott amerikai titkosszolgálati dokumentumok újabb csomagjában ugyanis az olvasható, hogy Amerika már három hónappal az akció előtt tudhatott arról, hogy az ukránok készülnek rá. Bár az iratok szerint azt végül nem valósították meg, a tervezés részletei és a robbantás eddig feltárt körülményei kísérteties egybeesést mutatnak.
Egyre több tehát az arra utaló jel, hogy az Oroszországot Európával összekötő kritikus infrastruktúrát az ukránok semmisítették meg.
Ez jogilag azért eredményezne nehéz helyzetet, mert ez esetben Ukrajna lenne az a fél, amely egy NATO ország kritikus energetikai infrastruktúráját támadta meg, vagyis ellene kellene életbe léptetni a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkelyt. Ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni, bár egy-két nyilvánosan is feltett baráti kérdést azért megérne az ügy a nyugati szövetségesek részéről.
Láthatjuk tehát, hogy egyre több az eszkaláció irányába ható lépés minden, a háborúban közvetlenül érintett, vagy közvetetten részt vevő fél részéről. A békéről viszont még mindig kevés szó esik. Pedig a társadalmak türelme egyre fogy és egyre erősödnek a békepárti hangok. Reméljük, hamarosan ez a politikába is átszivárog és újabb támogatói lesznek Orbán Viktor álláspontjának.
A címlapképen a gátrobbantás okozta árvíz látható Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Forrás: MTI/AP/Jevhen Maloletka
