Nagy Attila Tibor politikai elemző volt a Hit Rádió vendége, ahol megállapította: az orbáni politika nem kívánja kivezetni Magyarországot az euroatlanti integrációból, azonban nem kritikátlanul akar a része maradni. 

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban beszámolt a kormány stratégiai víziójáról, amely kapcsán Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy az orbáni politika nem akar alapvető változtatást az eddigi külpolitikai irányon, de része marad a nyugati integrációnak, de nem úgy, hogy mindent elfogad, amit Nyugatról mondanak. 

„Orbánnak van egy olyan meggyőződése, hogy a nyugati befolyás, amikor nagyon erős volt a magyar politikában, nem vezetett sok jóra, és ezért keresi a kapcsolódást a keleti országokkal is, sőt, már-már szövetségesi kapcsolatot keresett az elmúlt tizenkét évben Törökországgal, Oroszországgal és Kínával, valamint az úgynevezett Türk országokkal” – jegyezte meg.  

Kifejtette, hogy az egyfajta hintapolitika, amit a magyar miniszterelnök megvalósítani kíván, ugyanis Magyarország szeretne kimaradni Oroszország és a nyugati hatalmi tömb szembenállásából. 

„Én ezt az orbáni külpolitika egyik gyenge pontjának tartom, vagy kockázatának, hogy ki lehet-e maradni ebből a tömbösödésből. Vajon ki lehet-e maradni ebből a hidegháborús szembenállásból akkor, amikor Magyarország külkereskedelme hosszú évtizedek óta nagyobb részt a nyugat-európai és amerikai országokkal bonyolódik le. (…) Tehát ránk nagyon is hat, hogy a nyugat-európai országok és az euroatlanti integráció mit gondol például Oroszországról. De az orbáni politika nem vállalja fel teljes mértékben, hogy kövessük azt az irányvonalat, amit amerikai és a főbb nyugat-európai országok meghatároznak, hanem egy ilyen kis hintapolitikát kívánunk csinálni” – fejtette ki. 

hirdetés

Hozzátette, hogy lát egy olyan problémát, miszerint se a lakosság, se a politikai elit nem mindig érti a jelenlegi külpolitikai folyamatokat, ugyanis a történelem azt tanítja, hogy igazából azok az országok tudnak sikeressé válni, amelyek leginkább tudják az innovációt, a technikát, az ipart fejleszteni, amelyek a találmányok kidolgozásában elöl járnak, de szerinte ezt Magyarország nem érti. 

Elmondta, hogy eddig következetes a magyar irány, miszerint Magyarország nem kíván az új hidegháborúban részt venni. Végigcsinálni nem egyszerű, az pedig egy egészen más helyzetet hozna, ha kitörne a harmadik világháború. 

„Ha Magyarország abból a harmadik világháborúból képes volna kimaradni, akkor viszont az az állításom, hogy utólag meg lehetne süvegelni Orbán Viktor miniszterelnököt azért, amikor már a harmadik világháború előtt sem volt hajlandó teljesen elköteleződni egyik vagy másik világhatalmi tömb mellett” – mondta. 

Kifejtette, hogy „ha például egy harmadik világháborúból a Nyugat egyértelmű győztesként kerülne ki, és ebből a haszonból mi kimaradnánk, akkor mondjuk, hogy vernénk a falba a fejünket. Ezzel a fejtegetéssel csak arra akarok rámutatni, hogy borzasztóan nehéz így a jövőbe nézve megállapítani, hogy a mostani külpolitikai irányvonal végletesen rossz-e, viszont a kockázatait nagyon is látom”.  

Megjegyezte, hogy az Orbán-kormánynak legalább van egy külpolitikai víziója, miközben az ellenzéknek valójában nincsen. Ez azért is „tragikus”, mert „ elvileg fennáll a lehetősége annak, hogy egy választáson leváltják Orbánékat, és akkor már nagyon nem mindegy, hogy kik kerülnek a helyükre”. „Azt gondolom, hogy csak annyit mondani, hogy »éljen Brüsszel, nagyon jó, amit az Európai Bizottság gondol«, az azért elég szegényes és kevés”.     

A végén még kiemelte, hogy 2010 előtt kipróbáltuk a nyugati igazodást, azonban „az egyértelműen nyugatpárti politika nem hozott egyértelmű sikert Magyarország számára”, ez pedig az orbáni vonalat erősíti, de az is előfordulhat, hogy Oroszország veszít, a Nyugat pedig győztesként kerül ki a konfliktusból, akkor viszont azt kell mondani, hogy az kormány rossz vonalat választott. „Jó lenne ezt elkerülni” – tette hozzá.  

A címlapképen a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), illetve a Fidesz és a KDNP országgyűlési frakcióinak képviselõi az új Országgyűlés alakuló ülésére mennek Budapesten 2022. május 2-án. Forrás: MTI/Benko Vivien Cher