Október 23. és 25. között került megrendezésre a vallási vezetők 36. világtalálkozója a békéért Rómában. A nyitóünnepségről a Sant’Egidio közösség budapesti referense, Szőke Péter számolt be a Magyar Kurírnak.
Szent II. János Pál pápa 1986 októberében Assisi városába hívta a keresztény egyházak és a világvallások képviselőit, mert felismerte azt, ami ellentétben állt a szekularizált nyugat- és kelet-európai meggyőződéssel, vagyis hogy a vallások nem kövületek, hanem élő szervezetek, amelyek magukba gyűjtik konkrét emberi közösségek vágyait, közel vannak az emberek fájdalmához, öröméhez és verítékéhez. A történelemben először akkor imádkoztak különböző hitű emberek egymás mellett a békéért.
A globalizációnak, ennek az „újszülött óriásnak” is lelket kell adni, amely a párbeszédben, barátságban, imádságban tud növekedni. Párbeszédben Istennel, ami az imádság; párbeszédben a szent szövegekkel; és végül párbeszédben mindenkivel, mert a világban nem léteznek érdektelen emberek
– idézte beszédében Andrea Riccardi az ukrán származású orosz költő, Jevtusenko szavait. Hiszen mindannyian egy csónakban evezünk – mondta Ferenc pápa is a világjárvány idején.
A megnyitón két ország államfője is felszólalt. A házigazda Olaszország nevében Sergio Mattarella köztársasági elnök úgy vélte, hogy a béke nem egy pillanat műve, hanem folyamat, amely bátorságot, eltökéltséget, politikai akaratot, de emellett az egyes ember erőfeszítéseit is kívánja.
hirdetés„Szent háború” nem létezik, annál inkább szükség van a „szent békére”.
Emmanuel Macron, francia államfő spontán beszédet mondott, ahol kiemelte, a jelenlegi helyzetre az jellemző, hogy sokan beszélnek a győzelemről mint célról, a békéről szólni azonban ennek fényében nem könnyű, sőt: egyesek számára árulásként hat.
Mégsem lehet a partvonalon maradni. Mit keres egy markánsan világi állam, Franciaország elnöke egy vallásközi találkozón?
– tette föl a kérdést, majd meg is válaszolta:
Andrea Riccardi kérésére összeszedtem a gondolataimat arról, mit várok jelen minőségemben a vallásoktól.
Macron várakozásai között szerepel, hogy a vallások álljanak ellen, amikor a hatalom saját céljaira akarja felhasználni őket, és amikor velük akarja igazoltatni az emberi jogsértéseket. A vallások sokat tehetnek a békéért, hiszen a népek lelkéhez szólnak. A vallások álljanak ellen a tisztaságra törekvés kísértésének, hiszen a béke kereséséhez szükség van arra, hogy közel lépjünk a másikhoz, készen kibillenni saját egyensúlyunkból. Matteo Zuppi, Bologna bíboros érseke, az olasz katolikus püspöki kar elnöke köszönetet mondott a Sant’Egidio közösségnek, amiért évről évre továbbszövi, újabb és újabb színekkel gazdagítja a párbeszéd vásznát.
Nem lehet béke annak az embernek a szívében, aki csak a saját békéjét keresi. Ahhoz, hogy valóban békére leljünk, a másik békéjét is keresnünk kell, és fel kell valamit érte áldoznunk a saját békénkből és boldogságunkból is
– idézte Thomas Mertont a bíboros. Tegyük magunkévá Ferenc pápa kérését, és fáradozzunk a békéért és az igazságosságért, amelyek szükségképpen együtt állnak vagy buknak. A másik két ábrahámi vallás nevében Haïm Korsia, Franciaország főrabbija, illetve Mohamed bin Abdul Karim al-Issza sejk, a Muszlim Világszövetség főtitkára szólalt fel. A főrabbi úgy vélte, hogy a rabbik tanítása szerint – ami megegyezik Clairvaux-i Szent Bernát tanításával is – a legszebb imádság kezünk műve; hiszen Izajás próféta is arról beszél, hogy a kardokból ekevasat kovácsoljunk. A Muszlim Világszövetség főtitkára emlékeztetett, hogy a mennyei vallások tanúsága szerint Isten az embert (és csak az embert) saját képmására teremtette, aki ezért azzal a szentséggel rendelkezik, amelyet Isten lelke oltott belé.
Ma a világ tele van háborúskodással, még az azonos hitet vallók között is. Az orosz–ukrán háború nagy aggodalommal tölti el a világot. A szemünk előtt két szinten zajlik a pusztítás: emberi életekben és anyagi javakban; látható módon és egy mélyebb, láthatatlan síkon: a lelkekben. A Föld megóvása közös felelősségünk, az pedig a vallási vezetők felelőssége, hogy őszintén e felelősség vállalására inspirálják a népeket. A vallások szövetsége a közös nevezők alapján nélkülözhetetlen
– emelte ki Mohamed bin Abdul Karim al-Issza. A sejk a teológiai gondolatokba politikai-nemzetközi jogi megfontolásokat is vegyített. Az ENSZ szerepét erősítendőnek vélte, és ostorozta a Biztonsági Tanács állandó tagjai által élvezett vétójogot, mint ami a világszervezetet gyengíti, s ami véleménye szerint egyébként mélyen antidemokratikus. Az ENSZ nem engedhet abból, amire létrehozták, s ez pedig a béke biztosítása a világban. Végül kifejezte hitét, hogy győzni fogunk közös értékeink minden megsértése ellenében egy olyan világ érdekében, amelyben a szeretet, a megértés és a béke uralkodik.
A beszámolót teljes terjedelmében a Magyar Kurír oldalán olvashatják.
(Forrás: Magyar Kurír)
A címlapkép forrása: Santegidio.org
