Roska Bettina: Dobbs Hungary

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ítéletet, ezzel véget vetve a világ egyik legengedékenyeb, ötven éve hatályban lévő abortusz-szabályozásának. Miközben az amerikaiak megfejtik, hogy mit jelent számukra az új Dobbs kontra Jackson Women’s Health Organization ítélet, itt az ideje, hogy a nemzetközi következményeket is átgondoljuk. Milyen hatással lesz ez az ítélet világszerte az abortuszvitára?

A szemünk előtt zajlik Amerikában az abortusz jogi szabályozásának legnagyobb változása. Az ország legfelsőbb bírósága elismerte, hogy minden egyes amerikai államnak megvan a szabadsága arra, hogy a nép akaratával összhangban maga határozza meg az abortusztörvényeit. Ez lehetővé teszi az amerikai államok számára, hogy az abortusszal kapcsolatban nagyon is szükséges, józan ész szerinti korlátozásokat vezessenek be. Egyszerűen fogalmazva, a Bíróság megnyitotta az ajtót a demokrácia előtt, hogy az abortuszhoz való hozzáférés és az abortuszkorlátozás kérdése újra napirendre kerüljön – lehetővé téve a társadalmi vitán alapuló döntések meghozatalát a felülről jövő bírói kényszerítés helyett.

Mostanáig az Egyesült Államok egyike volt annak a hat országnak – Kínával és Észak-Koreával együtt –, amely akár a terhesség 9. hónapjáig engedélyezte az abortusz „kérésre” történő elvégzését a gyermekeken.

Az ENSZ adatai szerint az országok többsége tiltja az „igény szerinti”, úgymond bemondásra végzett abortuszt, és azon kisebbségen belül, amely engedélyezi a gyakorlatot, a korhatár szinte mindegyikben a terhesség 12. hete köré esik. A most meghozott Dobbs ítélet döntő jelentőségű első lépés az Egyesült Államokban évtizedek óta fennálló szélsőséges abortusz-keretrendszer korrigálására. Annak ellenére, amit hallani lehet, valójában az USA az, amely radikálisan elmaradt a világ többi részétől, nem pedig fordítva.

A Legfelsőbb Bíróság döntése világossá teszi, hogy az abortuszról folytatott vita az Egyesült Államokban folyamatosan fejlődik, és hogy ez a vita visszakerült a demokratikus döntéshozás keretei közé. Közmegegyezés nincs, csak minden harmadik amerikai támogatja a Roe kontra Wade által meghatározott korábbi hozzáállást az abortuszhoz. Még kevesebben támogatják a szabad és korlátlan abortuszt „igény szerint”, akár egészen a születésig.

Magyarországgal kapcsolatban világossá kell tennünk, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy közvetlenül kövessük egy másik ország bíróságának döntéseit. Amit azonban levonhatunk ebből a jelentős döntésből, az az, hogy fontos, hogy továbbra is erőteljes vitát folytassunk az élet védelméről.

Az Egyesült Államok tapasztalatai világossá tették, hogy a szélsőséges abortuszrendszertől való visszalépés feszültségekkel jár. Tanuljunk ebből itthon is, amikor saját abortuszkérdéseinkkel küzdünk, az EU és az ENSZ bürokráciájának könyörtelen ideológiai érdekérvényesítése közepette, amely figyelmen kívül hagyja a gyermekek születés előtti élethez való jogát.

Azon gyermekekét, akik a mai társadalom legkiszolgáltatottabbjai. Reméljük, hogy a társadalmi vitáinkoz a születendő gyermek emberi mivoltára rámutató, hatalmas mértékben fejlődő orvosi és társadalmi kutatások is hozzájárulnak, miközben továbbra is szolidaritást vállalunk a nőkkel, olyan családi kezdeményezések és reformok révén, amelyek célja a nők és a családok támogatása a gyermekek megtartásában és felnevelésében.

Végül, az abortusszal kapcsolatos most folyó őrjöngések közepette ne feledjük, hogy a nyílt vita tiszteletben tartása minden demokratikus társadalom középpontjában kell, hogy álljon.

Az EU és az ENSZ bürokráciájának végre tiszteletben kell tartania szuverén jogunkat arra, hogy az olyan kérdésekben, mint az abortusz megengedhetősége, és annak korlátai, saját polgáraink próbáljanak megegyezésre jutni, majd szavazni.

Kormányunknak ezért továbbra is vissza kell szorítania a nemzeti jog külföldi ideológiai birtoklását, mielőtt túl nehéz lenne a hatásköröket visszavenni.

A valóság az, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el az abortuszhoz való jogot, sőt, a nemzetközi emberi jogi keretrendszer alapvetően az összes emberi élet, a megszületett és a meg nem született élet tiszteletén alapul. Ennek kell továbbra is irányadónak maradnia abban, ahogyan Magyarország megközelíti ezt az alapvető emberi jogi kérdést.

Ezen túlmenően hajlandónak kell lennünk követni a születendő életre vonatkozó új tudományos ismereteket. Az ultrahang széleskörű és általános hozzáférhetősége az egyik olyan jelentős előrelépés, amelynek a meg nem született gyermekekkel való bánásmódunkban is szerepet kell játszania.

Ma már tudjuk, hogy hathetesen dobogó szívük van a magzatoknak, a 15. héten pedig már szopják a hüvelykujjukat, teljesen kialakult az orruk és az ajkaik, továbbá szemük és szemöldökük van. A legújabb kutatások szerint már a 12 hetes kor előtt is érezhetnek fájdalmat.

Miközben minden egyes amerikai állam a saját abortusztörvényeivel küzd, remélhetőleg a születendő gyermekek emberi mivoltára utaló, egyre fejlődő orvosi és társadalmi kutatások alapján tájékozódnak majd. Az Egyesült Államokon kívül ugyanezt kell tennünk, kitartva a nemzeti önrendelkezés elve mellett, elutasítva minden olyan kísérletet, amely a külföldi abortusznyomás importálásával sérti szuverenitásunkat. Ez az egyetlen álláspont, amely egy demokratikus társadalomhoz méltó, és amely végső soron elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk a minden emberi életet megillető védelmet.

Legyen az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése követendő példa az EU és tagállamai számára is!

Roska Bettina, az ADF International Veritas ENSZ-ösztöndíjasa

Címlapkép: Unsplas.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre