Francesca Rivafinoli: Tanulatlannak kuss?

Felmérés készült az évekkel ezelőtt szívszaggató módon elüldözött, ám rejtélyes módon jelenleg is a Nádor utcában viruló CEU Demokrácia Intézetének megrendelésére, melynek keretében egy roppant demokratikus kérdést is feltettek: „Mennyire értene egyet Ön azzal, hogy csak azoknak legyen szavazati joguk, akik elvégezték az általános iskolát?

Egyrészt szórakoztató, hogy ugyanazzal az ötlettel áll elő a CEU, mint 2014-ben az akkori Jobbik, majd 2017 óta következetesen Dúró Dóra (nyilvánvalóan nincs helye finnyáskodásnak és antirasszizmusnak, ha vélt Fidesz-szavazóktól kéne megvonni a választójogot), másrészt a felvetés eleve értelmezhetetlen, tekintve, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is rendelkezik az általános és egyenlő választójogról, plusz az Európai Unió Alapjogi Chartája is előírja ezt az európai uniós választások vonatkozásában. Magyarország mindennek mintaszerűen megfelel, ahogy az rendes jogállamhoz illik – erre jön a fényességes demokráciabajnok CEU, és kelti a hangulatot, hogy nem ártana-e itt esetleg némi jogfosztás. Nem kéne-e kitagadni az ország politikai közösségéből egy eleve marginalizált csoportot.

Ezzel együtt a válaszadók egyáltalán nem idegenkedtek a gondolattól:

a kormánypártiak 59 százaléka, az ellenzékieknek pedig egyenesen 68 százaléka pártolná az iskolázottsági cenzust; utóbbiak többnyire abban a szilárd meggyőződésben, hogy az aztán valóságos csodafegyver lenne a Fidesz ellen. Hiszen hogy megcsappanna mindjárt a szavazótábora!

Akkor lássuk a tényeket. 2011-ben 417 ezer, 2016-ban 270 ezer 15 év feletti magyarnak nem volt alapfokú végzettsége, tehát kiindulhatunk abból, hogy számuk mára tovább csökkent, nem is kevéssel. Különös tekintettel arra, hogy többségük már 2016-ban is a 75 év feletti korosztályba tartozott; ők egyébként tipikusan azok, akik a háború alatt voltak általános iskolás korúak, majd esetleg még jól ki is lettek telepítve, hogy azután végigdolgozzák egész életüket, apránként kapaszkodva felfelé, netán felnevelve néhány első generációs értelmiségit. Ne tegyünk nagyobb összegeket arra, hogy tájékozatlanabbak és ostobábbak, mint egy mégoly jóravaló, most érettségiző ifjúdékás.

Nagyságrendileg tehát mostanra (konzervatív becsléssel) 150-170 ezer körüli iskolázatlan választópolgárt feltételezhetünk, akik közül mellesleg 18 ezren jelenleg is foglalkoztatottak, azaz adófizető, GDP-t termelő munkásemberek

– nem biztos, hogy lényegesen megvezethetőbbek, mint egy nyolc osztállyal rendelkező, ámde sajnos le- és szétcsúszott alkesz. És nem biztos, hogy kevesebb joguk van beleszólni a parlament összetételébe, mint egy gyerekkora óta Angliában élő elsőszavazónak.

De ráadásul félő, a semmilyen végzettséggel nem rendelkező honfitársaink tekintélyes része eddig se járult az urnákhoz – vagy mert értelmi fogyatékossága miatt gondnokság alatt áll, vagy mert egyszerűen szociológiailag nem szokása (idén se Észak-Borsodban, hanem a diplomás kommunistáktól duzzadó budai II. kerületben volt kiemelkedő a részvétel). Mivel pedig a Medián szerint a választani tudó képzetlenek 20–41 százaléka ellenzéki, bátorkodhatunk megállapítani, hogy a választásokon ténylegesen résztvevők se mind egyfelé szavaztak.

Gyakorlatilag tehát néhány tízezer főről lehet szó, akik adott esetben nyolc általános nélkül húzhatták be az ikszet Orbán Viktor neve mellé – emlékeztetőül: a kormánypártok listája és az MZP vezette megboldogult „összefogás” között 1 113 375 (egymillió-egyszáztizenháromezer-háromszázhetvenöt) szavazat volt a különbség. Le lehet szólni az esetleg diszkalkuliás félanalfabétákat, de akkor legalább az Univerzum Legjobb Egyeteme mutasson példát, és ne sugallja bugyuta kérdéssel, hogy az elenyésző kisebbségben lévő iskolázatlanok választójoga miatt úszhatott el a Szebb Jövő.

Különösen, mivel ezek a lesajnált, talán keresztrejtvényt fejteni se tudó szavazók pont a legképzettebb politikusokat felvonultató pártokat segítették kormányra.

Ha tehát annál jobb döntéseket hoz az ember, minél magasabbra jutott az oktatási rendszerben, vigadhat a CEU: a Fidesz-KDNP képviselőinek egytizede még egyetemi szint feletti fokozattal is rendelkezik.

 

A címlapképen átjelentkező szavazók láthatók a Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskolában kialakított 115. számú szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. Forrás: MTI/Kovács Tamás 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!