Dalí olyan perspektívából mutatja be Jézus Krisztus kereszthalálát, mint korábban soha senki. Olyan, mintha a sztratoszféra magasságából, a világűr sötétségéből tekintene le a kozmosz uraként az Atya a Fiára – Lőrincz Zoltán művészettörténésszel beszélgettünk Salvador Dalí egyik legmeghökkentőbb képéről.
– Ha vallásról és művészetről beszélünk, akkor sokaknak jut eszébe Salvador Dalí. Mennyire érhető tetten egy művész hite az alkotásaiban?
– A művészet és a vallás viszonya mindig nehezen mutatható ki, kiváltképpen az, hogy az alkotó voltaképpen milyen viszonyban is volt a hittel. Salvador Dalí megnyilatkozásaiból ismerjük, hogy ő személy szerint szkeptikusan viszonyult a valláshoz. Ahogy a festő mondta, nem tudott az egyházhoz, mint intézményhez kapcsolódni. Annak ellenére, hogy nem sorolható a hite semmilyen dogmatikus gondolkodásmódhoz, mégis a lelke mélyén hívő ember volt. Éppen a Keresztes Szent János Krisztusa című alkotása győzhet meg minket leginkább arról, hogy nagyon mély hittel rendelkezett.
– Mitől olyan különleges Dalí ezen festménye?
– A kompozíció meghökkentő. Egy olyan perspektívából mutatja be Jézus Krisztus kereszthalálát, ezt a drámát, mint korábban soha senki. A kép különlegessége, hogy olyan, mintha a sztratoszféra magasságából, a világűr sötétségéből tekintene le a kozmosz uraként az Atya a Fiára. Ennek az egyházi témának mindez egy egészen új dimenzióját jeleníti meg.
Ég és föld között Krisztus nem más, mint a megváltó kapocs.
Krisztus tehát összeköti az eget és a földet. Dalí Krisztus kereszthalálát a transzcendentális magasságokba emeli és egy olyan égi perspektívából mutatja be, amely páratlan a művészettörténetben.
Salvador Dalí: Keresztes Szent János Krisztusa, 1951 (Forrás: Wikipedia.org)
– Ez a látásmód valóban nagyon egyedi.
– Igen, számomra is nagyon sok mindent jelent ez a kompozíció. Úgy érzem, hogy Dalí remek eszközökkel próbálta megfoghatóvá tenni a megfoghatatlant. A festmény éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor már Krisztus kereszthalála után vagyunk, de még a feltámadás előtt. Ennek a kozmikusságát, a földnek és az égnek az összekapcsolását Dalí a modern eszközök felhasználásával ragyogóan tudta megjeleníteni.
A drámaiságot azzal tudta még tovább fokozni, hogy a képen nem látjuk Krisztus arcát.
Itt akár a protestantizmus ábrázolhatóságának a kérdése is fölvetődik. Hiszen az evangéliumok egyetlenegyszer sem említik, hogy Jézus Krisztus hogyan nézett ki, milyen arca lehetett. Dalí ezt a megfoghatatlanságot nagyon szépen adja vissza. Az izmos karok között a fej csak jelzésszerű.
hirdetés– A képen Jézus alakja alatt megjelenik egy bárka is, mi lehet ennek az üzenete?
– Igen, ez egy nagyon lényegi része a képnek. A kompozíció alsó mezőjében található egy olyan jelenet, amelyben színvilágában, megfogalmazásában sok mindent az eszünkbe juttathat, többek között a Genezáreti-tó partját is, ahol a bárka az ökumenizmus szimbóluma. Mindnyájan ismerjük Jézus példázataiban a halásztörténetet, hogy „Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket”. A bárka Noé ószövetségi történetéből ugyancsak közismert. Mellette pedig ott van a kőszikla, amelyre az egyház épül. Ezek az üzenetek mind fontos részei a festménynek.
Salvador Dalí: Keresztes Szent János Krisztusa, részlet (Forrás: Wikipedia.org)
– Nagy hatású kép, amelyet gyakran idéznek is.
– Igen, legutóbb éppen a 2021-es, budapesti eucharisztikus konferencia ötödik napján Áder János köztársasági elnök is utalt személyes hitvallásában erre a Dalí-képre. A kompozíciót elemezvén idézte és vont párhuzamot a világhírű kép és Weöres Sándor Kereszt-árnykép címe kapcsán.
„A keresztnek felső
ága égre mutat,
nagy örömhírt tudat:
«itt van a te utad»
a kereszt két karja a légbe szétszalad,
rajta sovány kezek tört vért virágzanak:
«vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad,
kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad»
a keresztnek alsó
ága földre mutat:
«vesződj: itt áss kutat,
lásd benne arcodat.”
Weöres Sándor verbálisan, Dalí pedig vizuálisan érzékelteti ennek a kozmikus drámának egyfelől a megfeszítés borzalmát, másfelől a feltámadás örömét és a mennybemenetel misztériumát.
Tóth Gábor
Akár máshogy is történhetett a keresztre feszítés, mint eddig gondoltuk
Kiemelt képünk forrása Wikipedia.org
