A magyarországi lakáspiacon is a profitmaximalizáló szemlélet lett az uralkodó. A leggazdagabb vásárlóréteg pénztárcájához igazítják az eladó ingatlanok árát. Ez az üzleti magatartás nem túl szolidáris, kiváltképpen nem a pályakezdők és a családalapítás előtt állók számára – nyilatkozta lapunknak Szabadkai Antal mérnök-közgazdász, a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely tagja.
– Az elmúlt évben jelentős változások történtek a lakáspiacon. A múlt hónapok eseményei is izgalmas évre engednek következtetni. Drágulni vagy csökkenni fognak a hazai lakásárak?
– Átmeneti helyzetben vagyunk, a háború hatásait még nem lehet tisztán látni. Az elmúlt években jó kormányzati intézkedések történtek, amelyek segítik a fiatalok lakásvásárlását, ugyanakkor úgy vélem, hogy helyi, elsősorban az önkormányzati lakásprogramokon lenne még mit javítani.
Az elmúlt évtizedekben igencsak háttérbe szorultak a bérlakásépítési programok, ami nagy hiányosságot okoz a magyar lakásállományban.
Ezt a célt érdemes lenne ismét napirendre tűzni. Igaz ugyanakkor az is, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete a legtöbb esetben jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy ebbe az irányba jelentős lépéseket tegyenek. Itt kellene meglátásom szerint segítséget nyújtani az államnak, hogy az önkormányzatok lakóingatlan fejlesztései, bővítései létrejöhessenek.
Budapesti látkép (Forrás: Pixabay.com)
– A falusi csok igénylése – a jelenlegi szabályozás szerint – idén megszűnik. Elérte a tervezett hatását a program?
– Meglátásom szerint a kormány jó célokat jelölt meg a falusi csol esetében. A program egyik fő mozgatója volt, hogy megállítsa a vidékről az elvándorlást. Sokan maradnak a támogatás hatására a szülőföldjükön, ugyanakkor csak a fiatalok egy része vállalja a kistelepüléseken az életet, illetve az ingázás fáradalmait.
A falusi csok elért eredményei ellenére is félő, hogy a kisebb településekből az elvándorlás tendenciáját nem tudja megakadályozni.
A középvárosok és a megyeszékhelyek vonzóak a fiatalok számára.
– A csok megjelenése váltotta ki a lakásárak növekedését?
– Nem, mindez csak egy tényező volt, számos más mellett. Az elmúlt öt-hat évben azonban valóban példátlan méretű áremelkedést láthattunk, elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarország nagyobb városaiban. Az ingatlanárak robbanását nemrég a Közgazdasági Társaság Demográfiai Tagozata is tárgyalta. A gazdasági, társadalmi és a politikai tapasztalatok megvitatása után arra a megállapításra jutottunk, hogy sajnos az építőanyagok árai – kiváltképpen azoké, amelyeket külföldről kell beszerezni – igen jelentősen nőttek.
hirdetésA mostani háborús helyzettel és az elszabaduló üzemanyagárakkal az építési költségek még magasabbakra emelkedhetnek. Mindez pedig végeredményében a lakásárakban is érezhető lesz.
Az ingatlanárak túl gyors robbanásszerű emelkedését valahogy fékeznie kellene a kormánynak – valahogy úgy ahogy tavaly kiviteli tilalmat rendelt el egyes építőanyagok esetében. Mindez azért lenne nagyon fontos, mert azon magyar fiatalok számára, akik építkeznek vagy felújítanak, az elszálló költségek jelentős többletnehézséget jelenthetnek.
– Az építőanyag-kivitel megállítása megoldás lehet?
– Részben igen. Tavaly nyáron a kormány gyors intézkedésének az lett a pozitív hatása, hogy a magyar piacon az áremelkedés megállt. Az irány jó volt, de sajnos nem bizonyult elég tartósnak. Ugyanis a javulás csak átmeneti volt: pár hónap múlva az árak ismét elkezdtek növekedni.
– Miért nő a használt lakások ára is?
– Sajnálatosan a magyarországi lakáspiacon is a profitmaximalizáló szemlélet lett az uralkodó. Azaz a leggazdagabb vásárlóréteg pénztárcájához igazítják az eladó ingatlanok árát. Ez az üzleti magatartás nem túl szolidáris, kiváltképpen nem a pályakezdők és a családalapítás előtt állók számára.
Meglátásom szerint ma már az ingatlanértékesítők és maguk az eladók is aránytalanul nagy összegű profithoz jutnak.
Az ingatla-eladásokból származó nyereség már túlmutat a tisztességesen. Olyan óriási haszonkulccsal kerülnek eladásra ingatlanok, amelyek eredményeképpen a gazdagok gazdagabbak lesznek, a családosok pedig csak csak úgy tudnak otthonhoz jutni, ha vállalják az eladósodást.
Továbbá szólni kell arról is, hogy idehaza jelentős árfelhajtó tényező, hogy a magyarországi ingatlanok is kelendők a külföldiek számára.
Kiváltképpen a fővárosban vásárolnak lakásokat a külföldiek. Számukra ez még mindig jó befektetés, hiszen a magyar ingatlanárak messze alulmaradnak a nyugat-európaiakéhoz képest.
Budapesti utcakép (Forrás: Pixabay.com)
– Bécs, Pozsony, Kolozsvár vonatkozásában sem magasak a budapesti árak.
– Igen, ebből azonban az is következik, hogy amíg a térségben a magyarországi ingatlanok olcsóbbak, addig a külföldi érdeklődés folyamatos lesz a hazai ingatlanok iránt is. Mindennek hatása pedig az áremelkedés lesz. Sajnos a magyar családok gyarapodása nem arányos a lakások árának növekedésével, így sokan nem tudnak nagyobb, jobb, vagy más minőségű ingatlanba költözni, mert azt a vagyoni lehetőségeik nem engedik meg. Mindezek sajnos óhatatlanul is feszültségekhez fognak vezetni.
– Mi lehet a megoldás?
– Ezeket a piaci folyamatokat nehéz kezelni. A fix és alacsony kamatozású hitelek, mindenképpen segítséget jelenthetnek a lakásvásárlásban, lakásfelújításban. Most a háborús események az „olcsó hitelek” korának végét is jelenthetik. A hetekben több jegybanki alapkamat-emelést is láthattunk.
A lakásszerzéssel kapcsolatos kedvező kamatpolitikát azonban valahogyan érdemes lenne fenntartani, mert a fiatal házaspárok első lakáshoz jutása lesz a megoldás a demográfiai kihívásokra.
Úgy néz ki, ez egy újra és újra megoldandó probléma, annyi bizonyos, hogy a külföldi hatásokat, az áremelkedéseket valahogyan tompítani kell, hogy a családalapítás előtt álló generációknak lehetőségük legyen az otthonteremtésre, és gyermekeket is vállalhassanak.
Tóth Gábor
A fiatalok lakáshoz jutását további programokkal kell segíteni
Egyes házasságokat is újra kell indítani a járvány után – Benda József a Vasárnapnak
„Kísérletezésre nincs idő, különben hatmilliós ország leszünk!”
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
