A fiatalok lakáshoz jutását további programokkal kell segíteni

A családot vállaló fiatalok élete a támogatások ellenére sem lett minden esetben könnyebb. Kiváltképpen a fővárosban, ahol az ingatlanpiacon őrült áremelkedések tapasztalhatók. A szolidáris lakásépítési programokról, a bérlakáshoz és olcsó lakáshoz jutás lehetőségéről beszélgettünk dr. Szabadkai Antal mérnök-közgazdásszal, a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely tagjával.

– Mivel foglalkozik a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely?

– A Benda József által vezetett Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely egy olyan ország megvalósításán dolgozik, amely jobb perspektívát tud nyújtani a fiataloknak a családalapításhoz. Személy szerint több, mint öt éve dolgozom ebben a műhelyben és kísérem figyelemmel azokat a problémákat, amelyek a jelenlegi lakás- és családtámogatási politika ellenére is feltűnnek. Az elmúlt években több ötletet, programjavaslatot is letettünk a kormány asztalára, és örömmel számolhatok be arról, hogy javaslataink közel fele valamilyen formában elfogadásra is került.

Azt hiszem vitán felül áll, hogy a magyar családokat, a gyermekeket vállalókat az államnak segítenie kell.

A kérdés az, hogy ez a segítség, hogyan és milyen módon történjen meg, hiszen azt látjuk, hogy a fiatalok támogatásának hatására az ingatlanpiaci árak is jelentősen megdrágultak, így sokan nem kerültek közelebb az otthonhoz, a vágyott gyermekek megszületéséhez.

Budapesten öt év alatt száz százalékkal nőtt az ingatlanok piaci értéke (Forrás: Pixabay.com)

– Az állami támogatások hatására az ingatlanpiaci árak is jelentősen megnövekedtek.

– Ez valóban így történt, ha nem lett volna ekkora áremelkedés, akkor a fiataljaink jóval könnyebb helyzetben lennének. Az árakat sok minden felveri: többek között a vállalkozók profitéhsége is, ami az elmúlt években csillapíthatatlannak látszik.

Sajnos vannak olyan vállalkozások, amelyek az állam által a fiatalok számára biztosított támogatást belekalkulálják az áraikba.

Ez nem jó így, mert éppen a lakásvásárlás és a családalapítás előtt álló generációk kerülnek anyagilag nehéz helyzetbe.

– Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a vállalkozások, a kivitelezések költségei ne emelkedjenek ilyen mértékben?

– Az építőiparban is voltak drágulások, így természetes, hogy az építőanyagok ára, a mesteremberek költségei is növekedtek. Talán állami ajánlásokkal – puhább jogi eszközökkel – valahogyan olcsóbbá lehetne tenni, esetleg maximalizálni lehetne az egyes szakmunkák díjazását.

– Az elmúlt évek állami támogatásaival kik jártak jól?

– Akik átgondolták, hogy hol és milyen életet szeretnének élni. Akik a vágyaikat és anyagi lehetőségeiket felmérve, racionális döntéseket hoztak. Valamint azok, akik a vidéket, a kisebb településeket választották. Az ő esetükben a támogatások valóban nagyobb lakóhelyhez, jobb életminőséghez segíthették a családokat.

Győr sok lehetőséget tartogat a Kelet-Magyarországról érkezőknek (Forrás: Pixabay.com)

A lakáspiaci árak az országban nem egyformán mozognak, így a családvédelmi és otthonalapítási támogatások értéke is sokféle lehet. Ma még kevesen választják az országon belül a migrációt, holott úgy tűnik, hogy akik mernek váltani, azok járhatnak a legjobban a jelenlegi támogatási rendszerrel.

Az elmúlt egy évben az otthoni munkavégzés, azaz a home office alkalmazása bebizonyította, hogy egy kistelepülésről is lehet távmunkában dolgozni, nem feltétlenül szükséges fővárosi albérletben vagy saját tulajdonú lakásban gondolkodni.

– Főleg azért sem, mert a fiataloknak Budapesten önerőből lakást venni szinte lehetetlen.

– Valóban, mindenki egyetért abban, hogy a főváros ingatlanpiacán nagyon torz és furcsa dolgok történnek. Mennek fel az árak, melyekkel nem tartanak lépést a fizetések. A pályakezdők jövedelmével meg végképp nem. Egy fiatal házaspár jövedelme általában nem éri el a bruttó 430 ezeres átlagbért. Akkor hogyan is tudnának lakáshoz jutni egy nagyvárosban? Hogyan merjenek belefogni egy építkezésbe? A 120–160 ezer forintos havi lakásbérleti árak ugyancsak riasztók, melyek nem teszik lehetővé, hogy a családok gyarapodhassanak.

– Ott lenne a bankhitel, de amíg az önrész összegyűlne, addigra már a lakásárak még tovább növekednek.

– Sajnos ez így van. A banki lakáshiteleknél a piaci ár húsz százalékának kell meglennie. A bajok ott vannak, hogy mire az áhított összeg összegyűlne, addig az ingatlan ára jóval magasabb lesz. Az elmúlt évek lakásárai a fővárosban azt mutatták meg, hogy hiába spórolnak a fiatalok, nem képesek utolérni a lakáscéljaikat.

Öt év alatt százszázalékos áremelkedés történt a budapesti ingatlanpiacon!

Azaz évi húsz százalékkal nőtt a lakások piaci értéke. Hol tart ezzel lépést a magyar fiatalok jövedelme?

Budapest sok magyar fiatal számára megfizethetetlen (Forrás: Pixabay.com)

Sok csalódott pályakezdő a tékozló és költekező életmódra tért rá, mert egyszerűen reménytelennek látja azt, hogy valaha is egy lakásvásárláshoz vagy házépítéshez szükséges kezdőtőkét meg tudja takarítani. Fiataljaink egy része minden kormányzati segítségnyújtás és anyagi támogatás ellenére egy olyan ördögi körbe került, amelyből nagyon nehéz kilépni.

– Mi lehet a megoldás ön szerint?

– Több megoldás létezik a kialakult ingatlanpiaci nehézségekre. Azt a lakáspolitikát tartanám a jelenleginél hatásosabbnak és társadalmilag lényegesen hasznosabbnak, amely a lakosság és a házasuló, családalapító fiatalok középső hatvan százalékát célozná meg. Amely ennek a társadalmi csoportnak a vagyoni és jövedelmi viszonyait venné figyelembe a támogatáspolitikájában, kiváltképpen az első lakáshoz jutás elősegítésében. A leggazdagabb húsz százalék többé-kevésbé maga is boldogul, a legszegényebb rétegek pedig speciális támogatást is igényelnek saját aktív részvételük mellé.

A társadalom középső hatvan százalékának, a középosztálynak a jelenleginél még nagyobb támogatást kellene biztosítani. Számukra különböző konstrukciókkal lehetne biztosítani az olcsó lakáshoz jutást.

– Mire gondol egészen pontosan?

– Arra, hogy ismét létre kéne hozni azokat az önszerveződő társasház- és lakóházépítő csoportokat, amelyek nonprofit módon építenének maguknak lakásokat. 1990 előtt is voltak ilyen csoportok, melyeknek az volt az alapvető lényege, hogy tíz–húsz építtető összeszerveződött, és összeadta az induláshoz szükséges tőkét és eszközöket. Ha szerencséjük volt, akkor az önkormányzattól kaptak kedvezményeket vagy térítésmentesen építési telket, illetve állami adókedvezményt. Így a saját munkájuk árán, de jóval olcsóbban juthattak lakóingatlanokhoz.

A jelenlegi profitorientált lakásépítéstől érdemes lenne kissé eltávolodni, és egy ilyen szolidáris közösségi lakásépítésre is hangsúlyt fektetni.

– Ez nem a Kádár-korszak visszaidézése lenne?

– Nem. Nem kell mindig újat kitalálni, csak a régit folytatni. A szocialista vezetés ebben a Nyugattól „puskázott”. A vasfüggönyön túl ugyanis a nagy cégek olyan vállalati lakásépítési programokat indítottak, amelyeket némi késéssel lekövettek a kádári Magyarországon is. Nem tekinthetünk azokra az évekre túl nagy nosztalgiával, de ami jó volt a lakásépítés terén, azt érdemes lenne feleleveníteni. A Kádár-rendszernek voltak előnyös részei, melyeket ismét elő kellene hívni.

Ilyen volt a biztonság, a kiszámíthatóság és az, hogy akkor nagy számban és viszonylag olcsón épültek lakóingatlanok.

A 70-es 80-as években évi 99 ezer lakás épült, ma csupán 28–30 ezer. A hiányzó lakásokat mutatja, hogy Magyarországon az újonnan megépülő lakásállomány csak feleannyi, mint amennyi azok pótlásához szükséges lenne. Bérlakásépítési programot kellene létrehozni. De nemcsak az államtól kellene várni a segítséget, az önkormányzatoktól és a cégektől is. Ha beindulna egy ilyen átgondolt bérlakásépítés, akkor az a piaci lakásárakat is enyhítené, és ennek eredményeként könnyebb lenne a családok élete.

Épülő lakópark (Forrás: Pixabay.com)

– Akkor egyik fő cél a lakásárak további emelkedésének a megszüntetése lenne?

– Nem kérdéses, hogy valahogyan fékezni kellene az elmúlt évek irreális áremelkedését az ingatlanpiacon. Attól, hogy az eladó megtalálja a külföldi vásárlót – akinek még megfizethetők a magyar ingatlanárak –, az nem segít a magyar családokon, sőt csökkenti versenyképességüket.

A cél az, hogy Magyarország még jobb perspektívát tudjon nyújtani fiataljainak.

Szólnunk kell arról is, hogy nem feltétlenül csak külföldiek vehetnek Magyarországon lakást, hanem az innen elszármazottak is. Ma ötszáz–hatszázezer magyar él Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon, és jelentős részük fiatal családos. Fontos lenne őket is további kedvező otthonteremtési támogatásokkal, intézkedésekkel hazacsalogatni. Nehéz a nyugat-európai jóléttel felvenni a harcot, de nem lehetetlen. Biztos vagyok abban, hogy átgondolt, okos és családbarát intézkedésekkel vissza lehetne a kivándoroltak egy részét csábítani.

Tóth Gábor

„Kísérletezésre nincs idő, különben hatmilliós ország leszünk!”

A negyven év felettieken is múlik, hogy elfogy-e a magyar – cselekedni kell

Gyermekvállalás, karrier, individuális törekvések között egyensúlyozó nők

Címoldali képünk illusztráció. Fotó: MTI/Rosta Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre