Egyesítenék Írországot

A legnagyobb katolikus észak-írországi párt, a Sinn Féin szerint a jövő havi választások után napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást.

Egyesítési népszavazás

Az Egyesült Királyságban május 5-én helyhatósági választásokat tartanak. Ennek keretében újjáválasztják az észak-írországi törvényhozást (Stormont) is. A felmérések hónapok óta következetesen azt valószínűsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először a Sinn Féin frakciója lesz a legnagyobb létszámú az új Stormontban. Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak most először katolikus vezetője lenne. Mégpedig Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében. A Sinn Féin – az észak-írországi britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai ereje – hétfő este Belfastban ismertetett választási programjában hangsúlyosan kiemelte az egyesítési népszavazás kérdését. A dokumentum leszögezi, hogy a brit és az ír kormánynak a jövő havi választások után meg kell határoznia az ír sziget egységesítéséről szóló referendum időpontját. Mivel szerintük „most jött el az ideje annak, hogy a jövőről is szót ejtsünk”.

Michelle O’Neill a választási programot bemutató rendezvényen kijelentette: ír republikánusként egységes országként szeretné látni Írországot. Hozzátette: felelőtlenség lenne, ha az ír, illetve az új észak-írországi kormány nem látna hozzá az ír sziget újraegyesítését célzó tervek előkészítéséhez. Michelle O’Neill kijelentette azt is, hogy nem tartja kizárhatónak az egyesítésről szóló népszavazás megtartását még a jelenlegi évtized vége előtt. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását. Ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint. Az egyesítésről viszont az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani. Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának. Vele együtt alkotja azonban az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Villongások

Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot. Olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna. A két politikai erő között azonban továbbra is rendszeresek villongások. Ez pedig többször is a felekezeti kormányzás összeomlásához vezetett. Az egyik legfőbb nézeteltérés az, hogy a Sinn Féin elkötelezetten pártolta az Egyesült Királyság EU-tagságát. A DUP viszont radikálisan EU-szkeptikus mozgalom. Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott. Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Skóciában szintén folyamatosan napirenden van az elszakadásról szóló újabb referendum kérdése, különösen a hat évvel ezelőtti EU-népszavazás óta, amelyen a skótok 62 százaléka a további uniós tagságra szavazott. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból. Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

(MTI)

Címlapkép: Unsplash.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!