Nagyböjt kapcsán korábban beszélgettünk Szkaliczki Örs ciszterci szerzetessel, aki akkor elmondta, hogyan élhetjük meg minél jobban ezt a felkészülési időszakot. A Budai Ciszterci Szent Imre templom plébánosát ezúttal a húsvétot megelőző szent három napról és a feltámadás ünnepéről kérdeztük.
Mely napok tartoznak a húsvét ünnepléséhez?
Egy héttel a feltámadás ünneplése előtt a figyelmünk már fokozottan Jézus szenvedése és feltámadása felé fordul. A nagyhét előtti vasárnap virágvasárnap, ekkor emlékezünk Jézus kereszthalála előtti bevonulására Jeruzsálembe. Jézus tehát megérkezik a helyszínre, ahol megváltásunk fontos eseményei fognak történni. A jeruzsálemiek pálmaágakkal ünnepelték a bevonuló Jézust. Mi barkaágakkal helyettesítjük a pálmaágakat. A húsvét előtti hét a nagyhét. Nagycsütörtök este Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk, amikor utoljára volt együtt a tanítványaival az elfogatása előtt. Ezen a vacsorán alapította az Oltáriszentséget. Másnap, nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezünk meg. Nagyszombat este pedig – amely liturgikusan már vasárnap – ünnepeljük a feltámadást.
Az egyházi liturgiában milyen különleges események történnek ezeken a szertartásokon?
Nagycsütörtökön délelőtt már van egy különleges mise, a krizmaszentelési mise. Ez nincs minden templomban, csak az egyházmegyék központjaiban, ahol a püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival. Ekkor a papság megújítja papi fogadalmát. Ebben a misében megszentelik az egyházban használatos három olajat: a keresztelendők és betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használt krizmát. Ezeket minden évben egyszer, nagycsütörtökön szentelik meg. Budapesten a Szent István bazilikában kerül sor erre, nagycsütörtök délelőtt.
A nagycsütörtök esti szentmise keretében az oltáriszentség megalapítását ünnepeljük. Az utolsó vacsorán Jézus a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtatta.
Ebben a liturgiában történik a lábmosás szertartása. Jézus ezt tette tanítványaival, ebben a cselekedetben foglalta össze mindazt, amit három éven keresztül át akart nekik adni. Mintegy jó tanár, aki az utolsó órán összefoglalást tart, s a tananyag lényegét próbálja átadni. Jézus tanításának az összegzése tehát, hogy szeressük és szolgáljuk embertársainkat. Keressük, miben lehetnénk a másik ember javára, azaz mivel szolgálhatnánk a másik ember üdvösségét. A szertartás végén történik az oltárfosztás. Az oltárt megfosztjuk díszeitől. Ez jelképezi azt az állapotot, amelybe ekkor kerültek a tanítványok. Ezen az éjszakán elfogják Jézust, s elviszik tanítványai köréből. Jézus hiányát próbáljuk tehát megélni. Ezen az éjszakán a keresztények virrasztanak, ahogy az apostolok sem tudtak aludni azután, hogy Jézust elvitték tőlük.
hirdetés
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, részlet Milánó, 1495–1497 (Forrás: Wikipedia.org)
Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja. Ilyenkor, többnyire délután háromkor van a templomokban keresztút, ahol azt az utat járjuk végig, amelyet Jézus tett meg Pilátus házától a Golgotáig. Este pedig részt veszünk a nagypénteki szertartáson. Ezt csonka misének nevezik, mert nincs benne átváltoztatás. Ekkor az előző napon átváltoztatott ostyával áldoztatjuk meg a híveket. Ezen szertartásban van a kereszthódolat. Egy feszületet állítanak fel a templomban, s mindenki kijöhet hódolni a kereszt előtt.
Bár a keresztet a megszégyenítés eszközeként használták, Jézus keresztjében azonban erő van, hiszen ezen a kereszten történt az emberiség nagy eseménye, a megváltás. Ezért a keresztet büszkén viseljük akár a nyakunkban, akár szobáinkban, a templomok tetején.
Szombat este – amely liturgikusan már vasárnap – ünnepeljük a feltámadást. A feltámadás egy különleges eseményben kerül megjelenítésre ebben a liturgiában. Az ünneplést a tűzszenteléssel kezdjük, amikor is a parázsból fellobban a láng. Ez a fellobbanás, lángra gyúlás fejezi ki a feltámadást. Ahogy a parázsból tűz lesz. Ezzel a lánggal gyújtjuk meg a húsvéti gyertyát, ami a feltámadt Krisztus jelképe.
Ezen a szentmisén több olvasmány van, több felolvasott szentírási szakasz, mint általában. Ezen a szentmisén az üdvösség történetének a legfontosabb eseményei hangzanak el. A húsvéti szentmisén szokás felnőtteket keresztelni, emlékezve arra az ősi hagyományra, amikor évenként csak ekkor volt keresztelés. A misét a feltámadási körmenet zárja, amelynek keretében kivisszük az örömhírt az egész világba.
Címlapkép: Szkaliczki Csaba Örs, a Szent Imre Plébánia plébánosa megáldja a templom tornyának keresztjét. Forrás: : Tóth Gábor/ Vasarnap.hu
