A római Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában mutatott be szentmisét Udvardy György veszprémi érsek március 29-én. A katolikus egyházvezető Bódi Mária Magdolna fiatal munkáslány boldoggá avatási ügyében érkezett a Vatikánba. Az életét Krisztusnak szentelő vértanút 1945 márciusában lőtték le orosz katonák, miután ellenállt és menekülni próbált. Életáldozata után azonnal elindult a vele kapcsolatos anyagok összegyűjtése, szentté avatását még Mindszenty József, akkori veszprémi püspök, későbbi hercegprímás kezdeményezte 1945-ben.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke örömmel érkezett Rómába, elmondása szerint erre ugyanis 2019 óta nem volt lehetősége. „Ugyanígy öröm volt találkozni a hívekkel, jó látni, hogy a zarándokok száma egyre nő, aminek nyilván nem turisztikai, hanem lelki értéke van” – hangsúlyozta Udvardy György a vele készült interjúban a Vatican News oldalán.
Hozzátette: mindig különös találkozás, amikor Rómában magyar zarándokok és magyar főpásztorok tudnak találkozni, hiszen itt az Egyház központjában tudjuk megélni az egyetemes egyházhoz tartozásunkat, és így egy picit bátrabban látjuk saját egyházunk értékeit és feladatait is, ami mindig öröm.
Az érsek kiemelte, hogy Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügyének előmozdítása érdekében érkezett Rómába. Emlékeztetett, hogy az elődje – Márfi Gyula érsek atya és munkatársai – által előkészített anyag befogadásra került. „Most tehát a római szakaszban vagyunk és a kongregáció megfelelő munkatársaival, illetve az ügyet képviselő ügyvédnővel találkozunk annak a reményében és annak az örömével, hogy a dokumentum végső fázisba került” – fogalmazott az érsek.
Hangsúlyozta, szándékuk, hogy mind a főegyházmegyében, mind Magyarországon Bódi Mária Magdolna személye, cselekedete, vértanúsága jól ismert legyen. Általában a döntéseink egésze alapozza meg azt a pillanatnyi döntést, amit hirtelen, megfontoltan vagy éppen állhatatosságból hoztunk meg. Ezt látjuk Bódi Mária Magdolna esetében, például a kötelességteljesítésben, hogy ez komoly áldozatot kíván, a mindennapi szentmise látogatásában illetve az Eucharisztia vételében, vagy ahogy családja körében tudatosan békét teremtett, miként a boldogmondások tanítják: „boldogok, akik megteremtik a békét”. Ugyanígy látjuk, hogy ő hittant tartott a korabeli lányoknak és a fiatalabb fiúknak és lányoknak. Egyfajta felelősség emelkedik ki az ő életében.
hirdetés„És nagyon jó azt is látni, hogy az ő elköteleződése abszolút befolyásolja és növeli a képességét mind a lelki adottságoknak, mind a szellemi adottságoknak, de ugyanígy növeli és erősíti az emberi adottságok egészét.”
Az érsek emlékeztetett, hogy életáldozata után rögtön elindult a vele kapcsolatos dokumentumok és adatok összegyűjtése, mert ott, abban a pillanatban már egyértelműen úgy tekintettek őrá, mint aki Krisztusért adta az életét, amire akkor történelmi okok miatt érthetően nem kerülhetett sor. A veszprémi egyházmegye vezetője végül reményét fejezete ki, hogy Bódi Mária Magdolna is mihamarabb a magyar boldogok sorába kerül.
Az Udvardy György veszprémi érsekkel készült beszélgetés a Vatican News oldalán olvasható.
Címlapképen: Udvardy György veszprémi érsek. Fotó: MTI/Sóki Tamás
