Áder János a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjainak arról beszélt, hogy a víz jelentőségéről a háborús fenyegetés közepette sem szabad megfeledkezni. Magyarországtól eltérően a világ nagy részén nincs korlátlan vízellátás, csaknem 2,5 milliárd embernek még mindig nem jut megfelelő minőségű és mennyiségű víz a napi tisztálkodáshoz. Ráadásul a szennyvizek 80 százaléka tisztítatlanul kerül a természetbe. A vízben terjedő betegségek évente 6-8 millió ember halálát okozzák – tette hozzá.

Az államfő szerint a környezeti kihívások nem fognak mérséklődni. Sőt az élelmiszer- és az energiaellátás is veszélybe kerülhet, ha semmi nem változik rövid időn belül. Hiába ért véget a járvány, azóta jelentős mértékben drágul az áram, a gáz, az olaj, a szén. Az infláció világszerte 30 éves csúcsot dönt. Az éhezők száma ugrásszerűen nő, miközben az erőforrások szűkülése ellenére az emberiség fogyasztása 1,7-szeresen múlja felül a Föld erőforrásait. Már rövid távon súlyos következményekkel járhat, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt a gabonatermelés jelentős része kiesik idén a világpiacról. Hozzátette, hogy a kialakult helyzet a menekültek ellátását is fenyegeti. Hiszen az ENSZ a humanitárius akcióihoz szükséges gabonát eddig 85 százalékban a két háborúban álló országból szerezte be.

Áder János hangsúlyozta, hogy a felelősség alól senki nem vonhatja ki magát, mindenkinek ki kell vennie a részét a környezet megóvásából. Sajnálatosnak nevezte, hogy számos ország csak nyilatkozatokban kötelezte el magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a klímavédelem, a tisztább levegő mellett, és úgy látja, hogy számos környezetvédelmi célkitűzéstől egyre csak távolodnak a résztvevők. A döntéshozóknak teljesíteniük kell a vállalásaikat, de bárki más is sokat tehet a Föld jövőjéért pusztán már azzal, ha nem vásárol értelmetlenül, nem pazarol élelmiszert, és visszafogja a környezetet terhelő fogyasztásait – mondta a köztársasági elnök.

hirdetés

(MTI)

Címlapkép: Illyés Tibor/MTI