Nemrég jelentette be a miniszterelnök, hogy 6 alapvető élelmiszer - a búzafinomliszt, a cukor, az étolaj, a csirkemell, a sertéscomb és a 2,8%-os tej - esetében élelmiszerárstopot vezet be a kormány. Ez azt jelenti, hogy ezeket a termékeket nem lehet drágábban árulni, mint amennyibe tavaly október 15-én kerültek. A pontos részletek még váratnak magukra, azonban a baloldalon máris elkezdődött az intézkedés kritizálása. Vegyük sorra és cáfoljuk tételesen az ellenérveket!
Márki-Zay Pétertől – ismerve a rezsicsökkentéssel, vagy a benzinárstoppal kapcsolatos, multikat védő álláspontját – nem is vártam, hogy támogassa a kormány legújabb lépését. Azelőtt viszont értetlenül állok, hogy hogyan jutott el érvelésével odáig, hogy az élelmiszerárstop azt jelenti, hogy megbukott a kormány gazdaságpolitikája. Ennek éppen az ellenkezője igaz: a kabinet mozgástere a vártnál jobb 2021-es teljesítménynek köszönhetően akkorára nőtt, hogy lehetőség van a teljes 13. havi nyugdíj visszaépítésére, és a családok által befizetett személyi-jövedelemadó visszatérítésére is. Emellett 2022 a 25 alattiak SZJA mentességével és soha nem látott béremelésekkel indult.
Emellett gondol a kormány a legkiszolgáltatottabbakra is a mostani intézkedéssel, vagy a karácsony előtt bejelentett kamatstoppal.
A kabinet gazdaságpolitikája tehát nemhogy nem bukott meg, hanem kifejezetten konzekvens, és minden társadalmi csoportot véd. Ráadásul nem a kormány, hanem nemzetközi elemzők is azzal számolnak, hogy a 2022-es növekedés magasabb lesz, mint amivel a költségvetés számol.
Márki-Zay és a baloldal a hangzatos – ám nyilvánvalóan nem igaz – állítás mellett javaslatot is tett, méghozzá azt, hogy inkább az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni. Ezt a lépést a lengyelek pár nappal Orbán Viktor bejelentése előtt megtették, kíváncsian várjuk, hogy lesz-e tényleges árcsökkentő hatása. Korábban ugyanis, amikor az Orbán-kormány egyes termékek esetében az áfacsökkentés mellett döntött, az szinte alig hatott a fogyasztói árra.
hirdetésAz áfacsökkentésnek ugyanis leginkább abban van szerepe, hogy a termelőt védje – legalábbis ezt mutatják a korábbi tapasztalatok.
Baloldali lapok a most meghozott intézkedéssel kapcsolatban azt kritizálták, hogy az durva beavatkozás a szabad piacba. Ezt a részletek ismerete nélkül egyrészt elhamarkodott kijelenteni, másrészt még ha ez valóban beavatkozás is, mindig az okot kell vizsgálni. A hatósági ár egyébként nem ismeretlen fogalom a nyugati világban sem. És itt érdemes visszaidézni a rendelkezés alapvető célját: a legkiszolgáltatottabbak védelmét.
Egy kormánynak ugyanis az a dolga, hogy az országa állampolgárainak érdekeit képviselje, és ha ezt a szabad piacba való beavatkozással tudja megtenni a leghatékonyabban, akkor ezt is meg kell tennie.
Persze nem minden esetben, de a jelenlegi – egyébként a hazai folyamatoktól független – áremelkedési hullám mostanra olyan drasztikus méretet öltött, amely indokolttá tette ezt a lépést.
Gazdasági lapok azt is felhozták ellenérvként, hogy így a boltok majd eltüntetik a drágább, jobb minőségű termékeket, vagy a szintén magasabb árú hazait, és olcsó, rossz minőségű importáruval rakják tele polcaikat. Mivel azonban a lépés a legkiszolgáltatottabbak védelméről szól, a magasabb vásárlóerővel bíró fogyasztók továbbra is keresni fogják a magasabb árkategóriájú termékeket. Ilyen vásárlóból pedig – köszönhetően a már említett bérnövekedésnek – egyre több van az országban. Így egyetlen bolt sem engedheti meg magának, hogy egyszerűen kiszórja ezeket az árukat, elvesztve ezzel az azokat kereső vásárlókat.
Ráadásul ma már a magyar mezőgazdaság képes arra, hogy mindenki számára megfizethető áron olyan magas színvonalú terméket állítson elő, amely az élelmiszerárstop után mindenki számára elérhető lesz.
Az is az intézkedéssel kapcsolatos első kritikák közé tartozott, hogy a szóban forgó hat termék csak a KSH fogyasztói kosarának 3%-át teszi ki, vagyis a lakosság teljes, átlagos fogyasztásában csak ekkora arányt képvisel. Ami persze igaz is, viszont még egyszer hangsúlyozni kell: az árstop azokat védi, akik a legrosszabb helyzetben vannak, az ő fogyasztói kosarukban pedig sokkal nagyobb súllyal vannak jelen az érintett élelmiszerek.
Végső érvként pedig azt hozták fel az árszabályozás ellen, hogy az nem jó eszköz az infláció megállítására. Persze hogy nem, hiszen nem is ez a célja! A lépés tökéletesen illeszkedik egy kereszténydemokrata alapon politizáló kormány programjába. Amellett ugyanis, hogy támogatja, ösztönzi azokat, akik saját erőből képesek előrejutni, nem feledkezik meg azokról sem, akik valamilyen ok miatt hátrányt szenvednek.
