Eltűnt épületek nyomában (21.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

Vannak olyan terek Budapesten, amelyek az elmúlt 150 év alatt többet változtak, mint az azt megelőző több száz évben. Ilyennek számít a Vörösmarty tér is, amely volt már Theátrom piatcza, Harmincad tér, Játékszín tér, Séta tér, Német Színház tér, Színház tér, Régi Színház tér, Gizella tér, Károlyi Mihály tér, megint Gizella tér és végül 1926-ban kapta meg a ma is használt nevét. De nemcsak a neve változott sokat, hanem teret szegélyező épületek is.

A Pesti Német Színház egy korabeli metszeten (Forrás: FSZEK)

A tér nyugati oldalán József nádor kezdeményezésére 1812-re készült el az egykori Német Színház klasszicista épülete, amelynek 3500 fős nézőtere volt (csak összehasonlításképpen az Operaház befogadóképessége jelenleg 1300 fő). A színházat az 1838-as pesti árvíz megrongálta, majd 1847-ben egy előadás közben eltévedt tűzijáték röppentyű miatt félig leégett. Más források szerint a gázlámpák szabálytalan használata miatt keletkezett a tűz. A helyreállításra az 1848-ban kitört forradalom miatt nem került sor, majd a Vigadót szétlövető Hentzi osztrák generális ágyúi is kárt tettek benne 1849-ben. Később a kiégett épület falai között vásárcsarnok és iskola is működött, de az épület kritikus állapota miatt később lebontották.

Az historizáló Haas-palota 1900-ban (Forrás: FSZEK)

A megüresedet telket Haas Fülöp bécsi születésű textil és szőnyeggyáros vásárolta meg. A Haas család termékei prémiumminőséget képviseltek az Osztrák–Magyar Monarchiában. Pest mellett Bécsben, Grazban, Nápolyban, Velencében, Milánóban, Párizsban, Londonban, Prágában és Bukarestben is nívós üzlete volt a szőnyeggyárnak és szövőüzemet tartott fent Ausztria mellett Csehországban, Angliában, Magyarországon pedig Aranyosmaróthon, majd később Sopronban is. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításon külön pavilonban mutathatták be különleges szőnyegeiket és egyéb szövettermékeiket. A századfordulón megépült több reprezentatív épület, többek között az Országház és a Pénzügyminisztérium több díszes szőnyegét is a Haas-cég gyártotta. A vállalat történetének egyik csúcspontja volt, amikor a Hauszmann Alajos irányításával átépülő Budavári Palota egyik dísztermének, a Szent István-teremnek aranyozott falikárpitját is elkészíthették. A Szent Korona-motívumos sötétkék, arannyal átszőtt selyembrokát falikárpit a cég aranyosmaróthi (Felvidék) gyárában készült, ahová külön erre a munkára Milánóból hozattak munkásokat.

Az eredeti Szent István-terem Szent Korona-motívumos sötétkék, arannyal átszőtt selyembrokát falikárpitja (Forrás: Hungaricana)

A Haas-féle falikárpit reprodukciója a 2021-ben átadott Szent István-teremben (Forrás: Várkapitányság)

Haas-cég üzletének főbejárata 1902-ben (Forrás: Ország-Világ) 

Haas Fülöpnek régi terve volt, hogy Bécs után Budapesten is építtet egy reprezentatív palotát, amely otthont ad a központi raktáruknak és áruházuknak. Így a színház helyére 1874-re épült fel a korabeli Pest egyik legszebb épülete, a Haas-palota. Az épület Linzbauer István tervei alapján készült. Linzbauer császári és királyi építész nevéhez kötődik a Francia Intézet helyén állt egykori neoreneszánsz bérház, az Andrássy-palota, a pesti Dunasor egyik híres szállodája a Bristol, illetve a nádasladányi Nádasdy-kastély, amely a közelmúltban nyerte vissza eredeti szépségét. A Haas-palota négyszintes historizáló épület volt. Egy igazi nagyvárosi épület. Tetőzetét balusztrádos attika koronázta. Középső rizalitja kimagasodott az épület síkjából, amelyen a Haas Fülöp és Fiai Rt. felirat és több műalkotás is helyet kapott: középen egy széttárt karú női alak, a szövő és textilkészítő iparosok allegorikus alakját helyezték el. A Haas-palota főlépcsőháza carrarai márványból készült. A bérlők kényelmét kovácsoltvas lift, hideg-meleg vizes fürdőszobák és telefonhírmondó is szolgálta. A Haas-cég üzlete és raktára elfoglalta a hatalmas épület földszinti üzlethelyiségének és félemeletének nagy részét. A felső három emeleten fényűzően berendezett bérlakásokat alakítottak ki, a későbbiekben pedig különböző cégek bérelték ki: itt voltak a Nemzeti Pénzváltó Rt. bankhelyiségei, de helyett kapott itt ügyvédi és közjegyzői iroda, hajózási vállalat és utazási iroda is, valamint a millenniumi kiállítás jegypénztára is.

A nagyvárosi hangulatot árasztó épület az 1940-es évek elején (Forrás: Fortepan/Inkey Tibor)

Haas Fülöp az épület befejezését már nem élhette meg, 1870-ben fiai Eduard és Róbert örökölték meg a hatalmas céget. A testvérpár korai halálát követően Haas Fülöp unokája, az ifjabb Haas Fülöp lett a cég vezetője. Ő azonban a színészet és a dráma megszállottja volt, az üzletvezetéshez nem értett, így a Hass-palotát 1918-ban eladta Zerkovitz Oszkár borkereskedőnek. Zerkovicz az épületet azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy ellenlábasát és konkurenciáját, Borhegyi Ferenc borkereskedését kipaterolja az épületből. A nagy múltú Haas-féle szőnyeg- és textilkereskedés 1920-tól Szőnyeg- és Bútorszövetgyárak Rt. néven működött tovább – ekkor a Haas család már nem vett részt a részvénytársaság irányításában. A cég két magyarországi gyára egészen a második világháborúig működött tovább.

Az 1950-es évek elején így nézett ki az épület. A sérülések ellenére az épület statikailag kifogástalan állapotban voltak, földszinti részein üzletek láthatók (Forrás: Hungaricana)

A palotáról az utolsó színes fénykép 1958 nyarán készült (Forrás: Fortepan/Aradi Péter)

A II. világháborúban – hasonlóan a közeli Duna-korzó szállodasorához – egy úgynevezett „láncos bomba” találta el, amely az épület teljes hosszában, egészen a második emelet szintjéig beszakította a födémeket. Ugyanakkor a homlokzat nagy része szinte sértetlen maradt. A láncos bomba alkalmazásának célja az volt, hogy a repülőgépből egymás után kioldott légibombák ne tudjanak a légellenállás következtében letérni a célpontról. Az épületre és a környékre esett légibombák többsége célt tévesztett, mivel a légitámadások elsődleges célpontjai a dunai átkelők voltak. A Haas-palota háború utáni sorsa minden jóérzésű embert megbotránkoztat. Az épület statikailag kifogástalan állapotban maradt, így a földszinten üzleteket alakítottak ki. Ugyanakkor az épület homlokzatához és felsőbb szintjeihez 14 éven keresztül nem nyúltak hozzá, majd 1959-ben, az akkorra már teljesen menthetetlen épületet lebontották és a helyén parkolót alakítottak ki. Mintha csak arra vártak volna, hogy életveszélyessé váljon és már érkezett a buldózer. Bevált módszer volt ez akkoriban. Így pusztították el a kommunisták Budapest számos historizáló remekművét.

A lebontott Haas-palota helyén gépkocsi parkoló létesült (Forrás: Fortepan)

Az ORI-székház brutalista kockaháza minden szépérzéket nélkülöz (Forrás: Fortepan/Főfotó)

A modern üveg irodaház sem jobb, kíváncsi vagyok hány évig húzza (Forrás: Építészfórum)

Az 1960-as években elhatározták, hogy a parkoló helyén felépítik az Országos Rendező Iroda (ORI) székházát. Az ORI volt a felelős a hazai koncertek szervezéséért és megrendezéséért, a döntések itt születtek arról, hogy mely zenekarok léphetnek fel és hogy hol lehetnek koncertek. A szocreál, kocka alakú jellegtelen épület 1971-re épült fel és 10 emelet magasan pöffeszkedett a Vörösmarty tér fölé. A városi legenda szerint az emberek annyira nem szerették az épületet, hogy a párizsi Élysée-palota paródiájaként Elizélt-palotának csúfolták. Az ORI-székház csaknem 30 évig állt a Vörösmarty téren, majd 2001-ben Fazakas György és Jean Paul Viguier tervei alapján egy modern irodaház épült a helyére.

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!