Makovecz-alkotásokkal találkozhatunk a Múzeum körúton sétálgatva

Nyitvatartási és járványügyi korlátozások nélkül éjjel-nappal, ha esik, ha fúj, bármikor látogatható az a kerítéskiállítás, amellyel Makovecz Imrére emlékezik halálának 10. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum és a Makovecz Imre Alapítvány. Az ég és föld közötti organikus építészet atyja életművéből 48 darabot mutatnak be a tablók a Nemzeti Múzeum kerítésén.

Az advent napjaira, az ünnepre készülődés intéznivalói közé jól beiktatható szellemi feltöltődést kínál az az egészen 2022. január 15-ig a Múzeum körút 14–16. szám alatt megtekinthető kerítéskiállítás, amely Makovecz Imre (1935–2011) munkáiból és gondolataiból tár fel egy részletet a Múzeum körúton sétálva. A Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építésznek, a Magyar Művészeti Akadémia intézményének megálmodójának és megteremtőjének egy-egy építészeti alkotása, és a hozzá passzoló írása került egy-egy tablóra.

Rétvári Bence Makovecz Imre fiával csodálta meg az építész-géniusz remekműveit (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

A kerítéskiállításon Makovecz által tervezett templomokról, közösségi épületekről készített fotók, mint például a csíkszeredai római katolikus templom, a sevillai magyar pavilon, valamint az egyelőre csak terveken és maketten látható feltámadás temploma mellett Bartók Béla egyetlen, világhírű operájának, A kékszakállú herceg várának díszlete, és ezek tervei is láthatók. A járókelők az adott építményhez kapcsolódó idézeteket is olvashatnak a művésztől, hogy még jobban megismerhessék magát az embert.

„Amikor először jártam a Kecske utcában, bevallom, kicsit féltem a találkozástól Makovecz Imrével. Éppen, hogy kijöttem az egyetemi padsorokból, és nem tudtam, mire számíthatok. Egy komoly, szigorú férfiember várt, aki lehetőséget adott egy jó kis beszélgetésre. A szigorúság mögött ugyanakkor csillogó, mosolygó szemet láttam, és mérhetetlen nagy emberséget,  nyitottságot, azt is mondhatnám: szeretetet”

osztotta meg L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Makovecz Imrével való első találkozása emlékét. Hozzátette, kevés olyan életmű van, amely annyira vitára ösztönző, mint az övé, de a nagy teljesítmények mindig ilyenek. A főigazgató elárulta azt is, hogy Makovecz Imre élete első megvalósult épülete az ő szűkebb hazájában, a Velencei-tó térségében áll.

L. Simon László: A szigorúság mögött csillogó, mosolygó szemet láttam, és mérhetetlen nagy emberséget,  nyitottságot, azt is mondhatnám: szeretetet” (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

„Ez még nem annak, a későbbiekben az életművét meghatározó organikus építészetnek a jegyében született, amitől aztán méltán lett híres a Kárpát-medencén túl is. Ez egy kortárs, modern épület, amely az akkori trendekhez igazodott, de ő mégiscsak képes volt egyedi formanyelv mentén kialakítani. Ez a Cápa étterem Velencén, ami, sajnos hosszú évtizedek óta zárva van, de talán nem lesz ez mindig így.”

Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emmi parlamenti államtitkára géniusznak nevezte a tíz éve elhunyt magyar építész-gondolkodó-író polihisztort.

Rétvári Bence: Makovecz Imre igazi magyar géniusz volt! (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

„Én személyesen 2007-2008 fordulóján kerestem fel először, akkor még országosan alig ismert kezdő politikusként, aki az időközi választáshoz támogató aláírásokat gyűjt. Jártam az utcákat, becsöngettem a lakásokba a leendő körzetemben: Szentimrevárosban. A Villányi út–Fadrusz utca környékén útba ejtettem Makovecz Imréék otthonát is. Tudtam róla, hogy szigorú ember, komoly művész, de ő kedvesen fogadott, behívott, leültetett, és mondhatnám, hogy beszélgettünk egy délutánt, de valójában csak én hallgattam őt” – tudtuk meg Rétvári Bencétől megismerkedésük történetét.  

„Ő egy igazi magyar géniusz volt. Mi nagyon büszkék lehetünk, hogy egy ilyen építészünk van, hiszen az egy dolog, hogy a mi magyar szemünk felismeri a Makovecz-épületeket, de ha egy külföldi látja itt a kerítésen, a Múzeum körúton sétálva ezeket a tablókat – mint ahogy francia, spanyol, szláv nyelven beszélő járókelőket láthatunk a kerítésnél nézelődni –, az utána épp úgy fel fogja ismerni, ha egy Makovecz-alkotásba botlik bárhol, ahogyan mi is felismerünk például egy Gaudít.”

Rétvári Bence kiemelte: amit Makovecz Imre alkotott, azok nem csupán épületek, az egy gondolkodásmód.

„Az élete olyan volt, mint az épületei. Azok a gondolkodásmódjából, az életéből fakadtak. Ezért tudott iskolát teremteni, ezért vannak ma is Makovecz-tanítványok, akik az ő organikus építészetét viszik tovább. Azzal, hogy az épületet a természettel harmóniába hozta, ezzel egyben emberközelivé tette.”

A fia, Makovecz Pál, úgy is mint a Makovecz Imre Alapítvány Kuratóriumának elnöke megköszönte és példamutatónak nevezte a kormány Makovecz-programját.

Makovecz Pál: Szerintem így kell egy nemzeti jelentőségű alkotóművész életművével bánjon egy ország (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

„Szerintem így kell egy nemzeti jelentőségű alkotóművész életművével bánjon egy ország. 2005-ben született egy kormányhatározat Makovecz Imre életművének gondozása tárgyában, ez 2016-tól kezdődött, és most 2026-ig meghosszabbodik. Ez lehetővé tette a Makovecz Imre Alapítvány számára, hogy rendelkezésére állván pénz, paripa, fegyver, időt és fáradtságot nem kímélve, neki tudtunk állni az életmű rendezésének, digitalizásásának, és feldolgozásának. Sokszor megkérdezték tőlünk, hogy mit csinálna az alapítvány, ha nem lenne a kormány Makovecz-programja? Azt szoktam válaszolni: ugyanezt, csak sokkal lassabban.”

Makovecz Pál azt is hangsúlyozta, szimbolikus számukra, hogy a „nemzet múzeuma” kért édesapja életművéből egy összeállítást.

„Ez a 48 tabló még arra sem volt elég, hogy ennek az életműnek a 10 százalékát bemutassa. És most csak az életmű építészeti anyagáról beszéltem, hiszen összesen majdnem 600 épületet tervezett Makovecz Imre, ennek több, mint a fele megépült. A válogatáshoz igyekeztünk az ő írásaiból is idézni, hogy az alkotás mellett a gondolkodó embert is lássuk.”

Makovecz Imre csíksomlyói Hármashalom-oltár Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!