Követte mártírtársait Schumacher, az utolsó túlélő

Az 1990-es években polgárháború dúlt Algériában. Ez idő alatt a tibhirinei Notre Dame de l’Atlas kolostorában élő szerzeteseket több ízben támadták meg iszlám szélsőségesek, és szólítottak fel őket, hogy menjenek vissza Franciaországba. A szerzetesek nem voltak hajlandók magukra hagyni a helyi közösséget, továbbra is tanítottak és segítettek.

Egyikük, Luc Dochier orvos volt, a második világháborúban is orvosként szolgált. 1993. december 24-én az AIS nevű iszlamista hadsereg katonái megkérték a szerzeteseket, adják ki Luc testvért, hogy nekik dolgozhasson. Christian de Chergé, az akkori helyi rendfőnök ezt elutasította. Ekkor még a fegyveresek elmentek anélkül, hogy bárkit is bántottak volna.

Két és fél évvel később, 1996. március 26-áról 27-re virradó éjszaka azonban visszatértek. A kolostor lakói március 31-én választották volna meg a közösség új vezetőjét, ezért az ott lakó hét szerzetesen kívül két vendég is ott tartózkodott a betörés éjszakáján. Hogy a vendégek is kényelmesen elférjenek, Jean-Pierre Schumacher és Amédée Noto átadták a cellájukat, ők maguk pedig az épület egy másik szárnyában aludtak. Ennek köszönhető, hogy az éjszaka érkező terroristák őket kettőjüket nem találták meg. Jean-Pierre Schumacher később azt nyilatkozta, hogy Amédée testvérrel fel sem ébredtek azon a végzetes éjszakán.

Miután elrabolták a hét szerzetest, napokig nem volt semmi hír róluk. Végül egy hónappal később, április 30-án egy Abdullah nevű férfi jelent meg az algériai francia konzulátuson, egy hangüzenettel, amelyen a hét szerzetest lehetett hallani. Egyikük, Christian de Chergé, a következőt mondja:

„Csütörtökről péntekre virradó éjjel a mudzsáhidok felolvasták nekünk a GIA (iszlamista fegyveres csoport) közleményét, amelyben arra kérik a francia kormányt, hogy engedjenek szabadon több, a csoportjukhoz tartozó túszt. Ez egyértelmű feltétele a mi szabadon bocsátásunknak.”

Ezután sokáig megint nem lehetett hallani az elrabolt szerzetesekről. Végül, május 21-én a GIA bejelentette:

„Elvágtuk hét szerzetes torkát, ahogy korábban megígértük.”

Pár nappal később az algír hatóságok megtalálták a kegyetlenül meggyilkolt szerzetesek levágott fejét, testük nem került elő. Az emberrablók személyének kilétét azóta is homály fedi. A mártírokat 2018-ban Ferenc pápa boldoggá avatta.

A túlélők keresztje

Az emberrablás másnapján Jean-Pierre Schumachert és Amédée Notót azonnal biztonságos helyre szállítottak, és nem térhettek vissza a kolostorba. Jean-Pierre később sokszor beszélt rendtársai szeretetéről és bátorságáról. Sokáig nem hagyta nyugodni a kérdés, vajon Istennek mi lehet a célja azzal, hogy ő egy csodának köszönhetően életben maradt.

Pár hónappal társai halála után Jean-Pierre levelet kapott a svájci Isten Lányai kolostor rendfőnöknőjétől, aki azt írta:

„Vannak olyanok, akiket Isten arra hív, hogy az életükön keresztül, és vannak, akiket arra, hogy az életüket adva tegyenek tanúságot.”

„Ez a néhány szó megszabadított a kétségektől, melyek mindaddig gyötörtek” – vallotta be a pap.

A szomorú eseménynek egy francia film állít emléket, Emberek és istenek címmel. A film meghatóan mutatja be az eseményeket és a szerzetesek önfeláldozását.

Kiemelt képünk forrása a Pixabay.