Ne szóljon bele, aki soha nem élt itt?

„Aki soha nem élt itt, az ne szóljon bele abba, milyen legyen a magyar egészségügy vagy az oktatás” – jelentette ki határozottan Dobrev Klára az ATV-ben, s én azóta várom, hogy a Fidesz lecsapja ezt a magas labdát, de mindhiába. Pedig már rég nyomtatni lehetne a nagy kék plakátokat, az idézet angol és francia fordításával, hogy aztán kihelyezhessék a bölcsességet Brüsszelben a Luxembourg tér és a Schuman körönd különböző pontjaira, Dobrev Klára aláírásával. Ha már az Európai Parlament alelnöke így rápirított az aktuális Sargentinire, Gwendoline Delbos-Corfieldre és úgy általában az Európai Unió nem magyar állampolgárságú megmondóembereire és döntéshozóira.

Egyfajta nemzeti minimum lehet itt kibontakozóban: magyarul talán még köszönni se tudó, nem itt élő, pártérdekeket képviselő külföldiek ne beszéljenek bele abba, hogy egészen pontosan kik és milyen tartalommal tartsanak felvilágosítást a magyar iskolákban. Mint ahogy Texas államot se szólítgassa fel az Európai Parlament, hogy „haladéktalanul helyezze hatályon kívül az SB8-törvényt” és tegye az ingyenes abortuszt „könnyen hozzáférhetővé valamennyi nő és lány számára”, hisz nem ott élnek az EP-képviselők, jó eséllyel a felmenőik között se voltak cowboyok és cowboynék, nincs különösebb családi kötődésük, tehát ne akarják befolyásolni az ottani történéseket. Tiszta sor, ebben nincs köztünk vita.

De értjük, persze, hogy ne értenénk, hogy az ellenzék uralkodó pártjának nem annyira azzal van baja, ha egy balos francia politikus köt bele folyamatos jelleggel a magyarországi jogszabályokba, hanem sokkal inkább azzal, ha egy Szovátán, ősei földjén élő színmagyar bácsi négyévente egyszer leadhat egy darab listás szavazatot valamely tetszőleges anyaországi pártra, eleget téve állampolgársági esküjének, miszerint „hazámat erőmhöz mérten megvédem”.

Csakhogy az Európai Unió egyik legalapvetőbb elve az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma

– ezzel pedig meglehetősen ellentétes az a felvetés, hogy a tősgyökeres Kárpát-medencei magyar, aki nem élt a mai Magyarország területén, ne szólhasson bele a magyarországi politikába, viszont az a holland vagy luxemburgi politikus, aki szintén nem élt itt soha, de még ráadásul egy mukkot se ért magyarul, továbbra is bármikor tetszőleges módon avatkozzon csak be nyugodtan, akár egészen konkrét pénzcsapok elzárásával is.

Miközben persze Dobrev Klára állítása alapból hibás. A kárpátaljai családanya az esetleges szavazatával természetesen nem abba kíván beleszólni, hogy ki legyen a magyarországi iskolák fenntartója vagy pontosan hány forintot vigyen haza egy budapesti ápoló, hanem hogy személyesen neki legyen-e lehetősége magyar nyelvű óvodába járatni a gyerekeit, illetve kapjon-e esetleg időnként némi kiegészítést a magyar államtól a magyarországi bérek felét-harmadát kitevő fizetése mellé, hogy ne kényszerüljön kivándorolni (ezen a héten akciós a napraforgóolaj az ukrán Szilpó boltjaiban: litere csak annyi, mint nálunk a CBA-ban; de most az egyik sajt is kapható 3300 helyett 2200 forintnyi hrivnyáért; az átlagnyugdíj 40 500 forintnak felel meg).

Azzal a bevett dékás érvvel, miszerint „ne szavazhasson az, aki nem viseli annak következményeit”, legfeljebb egy Új-Zélandra kivándorolt magyar szörfedző választójogát lehetne megvonni, a Kárpátaljára született magyar állampolgárét bizonyosan nem.

Mivel a Fidesz-kormány tényszerűen fejleszti a határon túli magyar óvodákat, valamint anyagi és természetbeni juttatásokkal segíti a rászorulókat, ellenben a DK vagy akár Szabó Tímea (Márki-Zay Péter lelkes támogatója) konkrétan kikelt a határon túliak „túlszeretése” ellen, megnyugodhatunk: a Kárpát-medence minden egyes lakója egészen biztosan viseli voksának következményeit.

Már ha egyáltalán vannak szavazatának közvetlen következményei – miközben ugyanis a DK mantraként sulykolja a megvezethetőbb választók fejébe, hogy a rút külhoniak érdemben befolyásolják a választások kimenetelét, a szikár tény továbbra is az, hogy 2018-ban nulla (zérus) mandátum született a levélszavazatokból.

Úgyhogy igazán szerencsés lenne, ha az ellenzék toronymagasan meghatározó ereje, az Egyesült Európa szorgalmazója világossá tenné, valójában mi is a gondja azzal, ha a Trianon óta a szülőföldjükön kitartó családok négyévente egyszer egyetlen halovány voks erejéig úgy érezhetik, felelős tagjai egy országhatárokon átívelő közösségnek.

 

Francesca Rivafinoli

Nagyi, döntsd romba az energiarendszert!

 

Csúnyán le tetszett bukni, sajnos

 

Para, ahogy ez a nő hazudik

Kiemelt képünkön Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője látható a Republikon Intézet Kire szavazzanak a liberálisok? című kerekasztal-beszélgetésén a TRIP rendezvényhajón 2019. május 16-án. MTI/Kovács Tamás

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!