Az LMBTQ-propaganda feltétel nélküli elfogadásának demográfiai hatása is van

A 2010 óta hivatalban lévő Orbán-kormányok elképesztő eredményeket értek el a nemzet megmaradása szempontjából fontos területeken. Sikerült új alapokra helyezni a magyar gazdaságot, a fejéről a talpára állítani a nemzetpolitikát és megmutatni a külpolitikában, hogy egy erős és magabiztos országgal van dolga a budapesti vezetéssel tárgyalóknak. Orbán Viktor ugyanakkor azt is jól ismerte fel, hogy a demográfiai helyzet rendezése nélkül az egész mit sem ér. És ez látszik a jövő évi költségvetésben is.

Magyarország népessége a 80-as évek óta csökkenőben van, ami azt jelenti, hogy egy generáció már úgy nőtt fel, a lakosság önmaga reprodukálására sem képes. Nem kell demográfusnak lennünk ahhoz, hogy belássuk: ez egy öngerjesztő folyamat, hiszen kevesebb gyermekből kevesebb szülő lesz, akiktől így sokkal nagyobb erőfeszítést kíván a negatív trend átfordítása.

Minél tovább tart a népességszám csökkenésének negatív trendje, annál nehezebb visszafordítani a folyamatot és egyszer csak elérkezik az a pont, amikor lehetetlenné válik. 2010-ben ehhez a pillanathoz kerültünk nagyon-nagyon közel.

Ezt Orbán Viktor és tanácsadói is felismerték, és belevágtak a lehetetlennek tűnő hadműveletbe. Eleinte – az ország gazdasági képességeihez mérten – kis lépésekkel haladtak, majd ahogyan hazánk pénzügyileg is erősödött, egyre nagyobb léptékűvé vált a munka.

2021-re oda jutottunk, hogy Magyarország rendelkezik az egyik legkiterjedtebb családtámogatási rendszerrel az Európai Unióban.

A kormány ösztönzi a gyermekvállalást, a lehető legtöbb eszközzel segíti az édesanyákat és a szülőket, legyen szó otthonteremtésről, gyermekétkeztetésről, vagy akár már a nagyobb gyermekek igényeiről, például a nyelvvizsgáról vagy a jogosítványról. Eljutottunk oda, hogy a gyermek gyakorlatilag a magzati kortól egészen a szülővé válásig, sőt azután már gyermeket nevelőként is nagyon komoly támogatásokban részesülhet.

A 2022-es költségvetés pedig még magasabb szintre emeli a megkezdett munkát.

Jövőre ugyanis a kormány egy egészen elképesztő összeget, 2800 milliárd forintot fordít a családok támogatására, a 2021-es értéknél is 21 százalékkal többet. Ez a bruttó hazai termék, vagyis a GDP majdnem 5 százalékát teszi ki. Maga az abszolút szám és a növekedés mértéke is jól mutatja a kormány értékválasztását. Azt, hogy

az egész Európában egyre súlyosbodó demográfiai nehézségeket magyar gyermekek születésével és nem bevándorlással próbálja meg kezelni.

A nyugat-európai országok többsége ezt már évtizedekkel ezelőtt lehetetlen küldetésnek tartotta és meg sem próbálkozott vele, hanem a könnyebb utat választotta: idegen kultúrákból érkező emberek százezreit engedte be, orvosolva a demográfiai problémák miatt fellépő munkaerőhiányt. Nyugat-Európa azonban az LMBTQ propaganda feltétel nélküli elfogadásával és támogatásával újabb lépést tett a népesedési katasztrófa felé. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alkotmányban a házasságra mint férfi és nő kapcsolatára hivatkoznak és az sem véletlen, hogy a kormány ódzkodik az LMBTQ-propagandától.

Ez nemcsak a keresztény értékek melletti kiállásból fakad, hanem nagyon komoly demográfiai kérdés is.

És hogy sikeres lehet-e a kormány törekvése? A számok azt mutatják, hogy igen. Az úgynevezett termékenységi arányszám 1,2-ről 1,5-re emelkedett alig pár év alatt, miközben ez a mutató Európa többi országában folyamatos csökkenést mutat. És legyünk biztosak benne: a sikeres nemzetek előtt csak ez az út áll, amelyen a magyar kormány már évek óta halad.