– Magyarországon egy év múlva országgyűlési választások lesznek. Talán nemcsak politikai, hanem ideológiai harc is várható a kampányban. Mi lehet a választás igazi tétje?

– Az, hogy Magyarország képes lesz-e a saját útját járni, vagy sem. Másként fogalmazva: hogy a kelet-közép-európai államok ki tudják-e alakítani azokat a társadalmi normákat, amelyek mentén berendezkednek. Létrejön-e egy olyan régió, ahol nem kell megfelelni sem a nyugatról, sem a keletről érkező ideológiáknak és elvárásoknak.

Mindez csak akkor sikerülhet, ha ez a régió gazdaságilag független.

A harc ugyanis nagyrészt gazdasági természetű. Ha megnézzük a magyar pártokat, akkor a Fidesz az, amit biztosan nem külföldről finanszíroznak.

A Fidesz–KDNP az elmúlt tíz évben a magyar gazdasági érdekeket tartotta szem előtt. Ezért a kormány rengeteg konfliktust is vállalt az Európai Unión belül és kívül is. Ezeket a harcokat meg kellett vívni ahhoz, hogy a magyar gazdaság mozgásterét bővíteni lehessen. Mindezzel esélyt adva arra, hogy a magyar gazdaság önállóan is képes legyen működni.

Tudnunk kell azonban azt is, hogy vannak olyan pártok a magyar politikai palettán – és az ellenzék egy jelentős része ide sorolható –, amelyek külföldről várják a megoldásokat, az ideológiákat és természetesen a finanszírozást is.

Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Európában számos politikai, ideológiai törésvonal jött létre az elmúlt években. Hogyan jöttek létre ezek a jelenlegi lövészárkok jobb- és baloldal között?

– A 20. századra teljesedtek ki a korábbi évszázad szabadságmozgalmai. Ezek eredményei fontos mérföldkövek mindannyiunk életében. Ezeknek az eseményeknek vannak klasszikus, liberális vonatkozásai is. Ezek az elvek, értékek pedig beépültek a jobboldali, konzervatív eszmeáramlatokba is. Ilyen többek között a nők szavazati joga, a faji és nemi megkülönböztetések tilalma, az egyenjogúság.

Hiszem, hogy mindezek a változások az emberiség javát szolgálják.

A 60-as évek végére azonban a liberális politika megvalósította legfontosabb céljait, és újakat kellett megfogalmaznia. Véleményem szerint a mai kor ideológiai problémái részint ebből eredeztethetők, hiszen ez az új progresszív liberális ideológia az új céljaival erős túlzásokba esett. A „valósítsd meg önmagadat!”, „te vagy a legfontosabb!” szlogenek betörtek az életünkbe. Mindezek akár pozitív jelentéstartalmat is hordozhattak volna, mégis azt látjuk, hogy azzal, hogy radikálissá lett ezeknek az eszméknek a hirdetése, számos újabb töréspont alakult ki. A gyakorta hangoztatott „te olyannak vagy jó, amilyen éppen vagy!” „neked nem kell változnod!” jelszavak

mára már tömegeket csaltak csapdába. Sokan elhitték, hogy semmit nem kell tenniük a sikeres és a boldog életért.

– Ki mint vet, úgy arat.

– Pontosan. Én is azt tanultam a szüleimtől, hogy ha valamit el akarsz érni az életben, akkor azért tenni kell! Az az ember lesz igazán boldog, aki megküzd az álmaiért. A sikerért időt és energiát kell befektetni a ma emberének is. Így nem igaz az sem, hogy úgy vagyunk jók, ahogy vagyunk.

Szükség van arra, hogy mindennap tanuljunk, tapasztalatokat szerezzünk, mert csak így fejlődhetünk.

Meg kell érlelni a saját gondolkodásmódunkat, hiszen éppen ezáltal leszünk mindig többek. A balliberális ideológia elkényelmesítette az embereket. Elsősorban Nyugat-Európában látszanak ezek a tévutak. Ott a progresszív liberalizmus ugyanis sokkal termékenyebb talajra talált, mint Kelet-Közép-Európában. Nálunk ezek az ideológiák még marginálisnak tekinthetők, de vannak arra utaló jelek, hogy az eszméket igyekeznek egyes csoportok felerősíteni.

– A Soros-hálózat szervezetei idealizált eszmékkel, az emberek naivitásán keresztül igyekeznek politikai hatalomhoz jutni?

– Minden hálózat és szervezet alapvető célja, hogy növekedjen. A Nyílt Társadalom Alapítványok és a mögötte meghúzódó szervezetek egy rendkívül jól szervezett hálózatot alkotnak. Jelentős humán és anyagi erőforrás van mögöttük, utóbbi elsősorban a magyar származású „filantróp” milliárdos, Soros Györgynek köszönhető.

Az ilyen szervezetek komoly munkát fordítanak arra, hogy a saját létüket, ideológiájukat igazolják, másokra erőltessék.

Nem kétlem azt, hogy rengeteg ember van, aki tiszta szívvel hisz ezekben a szervezetekben és alapítványokban. Az az elgondolás, hogy „legyen szép, és legyen jó a világ” rendben is van, de hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha a progresszív liberális ideológia kiteljesedik, azt kétlem.

Böröcz László (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Soros György és szervezetei a korábbi évtizedekben sokat változtattak eredeti elképzeléseiken?

– Érdemes visszatekinteni úgy harminc évet, hogy akkor a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata milyen jövőben gondolkodott, milyen céljai voltak. Jelentősen változtattak a saját, eredeti elképzeléseikhez képest.

Tisztán látható, hogy az elveik radikalizálódtak, melyekhez idomult a kommunikációs stratégiájuk is.

A mai világban ugyanis sajnos csak akkor kerülhet az ember a középpontba, hogy ha erőset, meghökkentőt mond. Részben ez az oka annak, hogy ennek a hálózatnak a képviselői egyre inkább kitolják a korábbi határokat. A balliberális eszmék számára az évszázados emberi normák csupán csak hasztalan béklyók, melyektől meg kell szabadítani az emberiséget. Az erkölcsi határok így kerülnek nap mint nap egyre jobban lebontásra.

Ez a manapság egyre nagyobb teret nyerő genderideológiának is az alapja.

– Ezek az eszmék számos összeütközéshez vezethetnek egy társadalmon belül.

– Ez így van. Egy polgári, keresztény, konzervatív ember számára mást jelentenek azok a tradíciók, a morális útmutatások és kapaszkodók, amelyeket a balliberális erők lebontásra ítéltek. Egyúttal kialakítanak egy ideológiai és politikai szemben állást ezen eszmékkel és képviselőikkel szemben.

Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok persze úgy ítélik meg, hogy hasznos és fontos társadalmi tevékenységet folytatnak.

Mindez azonban nincs ingyen.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a működésüknek fontos politikai és gazdasági befolyásoló ereje is van, melyet a legtöbb esetben kíméletlenül ki is használnak.

„Ők nem foglalkoznak mások véleményével, a szólásszabadsággal.” Black Lives Matter mozgalom tiltakozása 2020-ban. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

– Habár nem kaptak felhatalmazást senkitől, mégis úgy gondolják, hogy át kell formálniuk a világot. Egyre erősebben hangoztatják a régi szlogeneket, hogy aki nincs velük, az ellenük.

– A kommunikációs technikájuk egyértelmű: ha valaki nem ért egyet azzal, amit a zászlajukra tűztek, akkor a másik fél ellenség, aki puszta létében is sérti az általuk elképzelt egyenlőséget.

Ők nem foglalkoznak mások véleményével, a szólásszabadsággal.

A mai progresszív liberálisoknál az egyenlőség áll az első helyen. A szabadságot és a szólásszabadságot beáldozták az egyenlőség javára. Ez rendkívül sok feszültséget fog okozni a későbbiekben. A túlbuzgó vakhit pedig igen káros lehet az egész társadalom számára.

– Tavaly számos furcsa aktivista szervezet működésével kapcsolatosan láthattuk ezt az elvakultságot.

– Igen, többek között a Black Lives Matter mozgalomnál. Az események megmutatták, hogy aki megkérdőjelezi az események és a szervezet tisztaságát, azt gyakorlatilag a mainstream média azonnal kivégzi, perifériára szorítja. Amikor kiderült, hogy ennek a szervezetnek a társelnöke több értékes ingatlant is vásárolt – vélhetően a mozgalom pénzügyi lehetőségeit kihasználva –, akkor ezeket a tényfeltáró hangokat a közösségi média felületei letiltják, elhallgattatják.

A szólásszabadság tehát ezer helyen sérül.

– Nyugaton mégis sokan éppen azzal vádolják meg Magyarországot, hogy idehaza nincs szólásszabadság.

– Ez az állítás egyáltalán nem állja meg a helyét. Számunkra egy olyan társadalom felépítése a cél, ahol mindenki megőrizheti és képviselheti a saját gondolatait, értékeit. Ebben az országban mindenki elmondhatja a véleményét a világról, a kereszténységről, de azt is, hogy mit gondol a genderideológiáról. Ez a vélemény lehet pozitív és negatív egyaránt. Ezt a szólásszabadságot meg kell őrizni, hogy ne kelljen senkinek sem lesütött szemmel járni csak azért, mert egyik vagy másik véleménnyel nem ért egyet.

Magyarországnak ehhez függetlennek kell lenni a külföldi befolyástól, hogy mások ne tudják rákényszeríteni az akaratukat.

– A keresztény elfogadásból sok minden adódik, melynek eredményei a kereszténydemokráciában is tetten érhetők.

– Egyértelmű, hogy tiszteletben kell tartani mindenkinek a véleményét. Ez egy keresztény ember számára nem okozhat nehézséget. Gyakorló katolikusként is mondhatom, hogy nekünk a hitünkből is fakad, hogy nem kell senkire sem rákényszerítenünk a véleményünket. Nekünk ehelyett személyes életutunkkal kell meggyőzni másokat.

Ebben a küzdelemben nehézséget okoz, hogy a baloldali, progresszív-liberális politika ideológiája le van öntve egy nagy csupor szeretetmázzal.

Ám ha valaki megkaparja a felszínt, akkor láthatja, hogy a szabadságot és a szólásszabadságot saját maguk számolják fel. Nekünk pedig éppen ezért azt kell képviselnünk, hogy az emberek véleményt formálhassanak a világ eseményeiről, anélkül, hogy ezért retorzió, megfélemlítés vagy éppen kirekesztés járna.

Tóth Gábor

Szikora József: Sokan kidobták már a tízparancsolatot

Jankovics Marcell: A kereszténységnek komoly ellenségtömeggel kell szembenéznie

A nyugat demokráciaféltése csak álduma – Hoppál Mihály a Vasárnapnak

Kiemelt képünk Tóth Gábor, Vasárnap.hu