Világszerte fokozódik a vallásszabadság korlátozása

Az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre jellemző ez a jelenség – állította kedden bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet.

A dokumentum szerint a világ 62 országában a vallásszabadság „nagyon súlyos” megsértését állapították meg, ezek összlakossága közel 5,2 milliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik.

A nyugat-afrikai Nigéria mellett az üldözések négy ázsiai országban: Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a legsúlyosabbak – derül ki a jelentésből.

A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást.

A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át – emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója.

Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is, rámutatva például arra, hogy Franciaországban az utóbbi években 90 százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma, Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el.

A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.

A Szükséget Szenvedő Egyház arra is rávilágít, hogy a Nyugat sok esetben lemond a radikalizálódást korlátozó eszközökről, mint amilyen a vallások békés együttélésére nevelő iskolai hittanoktatás, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből.

A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például Kínában, Törökországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Nigerben a járvány alatt erősödött a korábbi előítéleteken alapuló kirekesztés egyebek mellett az orvosi segítségnyújtás és az élelmiszer-ellátás terén.

A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is.

A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest.

Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a “dekadens Nyugatot” érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát – mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.

(MTI)

 

Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 1. rész

Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 2. rész

Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 3. rész

Iratkozzon fel hírlevelünkre!