A legnagyobb támogatást Magyarország nyújtotta a keleti diákoknak – bejrúti egyetemi tanár a Vasárnapnak

A magyar ösztöndíj egyedülálló lehetőséget ad a keresztény diákoknak.

rami al-wakim atyaa egyetemi tanár szíria libanon

A fegyveres konfliktusok, a gazdasági nehézségek és a belpolitikai viszályokkal teli Szíriában és Libanonban összeomlás szélére sodródott az oktatási rendszer. Sok keleti keresztény fiatal számára egyetlen lehetőség a továbbtanuláshoz egy külföldi ösztöndíj elnyerése. Ehhez viszont csak Magyarország biztosít lehetőséget. A Hungary Helps programon keresztül évente több tucat keleti keresztény diák tanulhat tovább a magyar egyetemeken. A fiatal keresztényeket támogató ösztöndíjról és a két közel-keleti ország oktatási helyzetéről beszélgettük Rami Al-Wakim atyával, aki a Melkita Görögkatolikus Patriarchátus titkára és a bejrúti jezsuita Szent József Egyetem oktatója.

– Tíz év háború után milyen helyzetben van az oktatási rendszer Szíriában?

– A legnagyobb probléma, hogy az iskolák többsége romokban hever. Az iszlamisták  által megszállt települések az  oktatási intézményeket rendszerint katonai bázisként és lőszerraktárként használták. Emiatt ezeket az épületeket gyakran érte támadás szárazföldön és a légtérből egyaránt. A fegyveresek elűzése után nem marad más csak romhalmaz. Ezért az épen maradt és a felújított iskolákra nagy nyomás nehezedik. Egyrészt többszörösére nőtt a diákok száma. Nem ritka az olyan osztály, ahol hatvan–hetven gyerek tanul.

A háború és az embargó miatt sok pedagógus külföldre utazott vagy elhagyta a hivatását, egy jobban fizető munkahelyért.

– A háborús körülmények mennyire befolyásolják a diákok lelkivilágát?

– Sajnos kis túlzással kimondhatjuk, hogy Szíriában nincs olyan család, amelynek ne halt volna meg legalább egy tagja a háborúban. Fiatalok ezrei veszítették el szüleiket, nagyszüleiket vagy épp az egyik testvérüket. Szörnyű traumán esett át a szíriai társadalom és a sebek lassan gyógyulnak be. Ennek okán az elmúlt években az volt a tapasztalható, hogy egyre magasabb a problémás diákok száma. Sokan viselkedési zavarban szenvednek, vagy nem tudnak az órákon összepontosítani, egyre több a depressziós diák is. Talán az érettségi előtt álló diákoknak a legnehezebb, akik életük nagy megpróbáltatása előtt állnak. Nekik ez egy sorsfordító év, ami kikövezi felnőtt életük útját.

A nővérem Damaszkusz egyik iskolájának igazgatója, és szintén hasonló problémákról számolt be.  A háború és az embargó miatt nagy nyomás nehezedik a családokra, ami kihat a gyerekek tanulmányi eredményeire is. Egyre több diáknak kell évet ismételnie, és sajnálatos módon sokan ott is hagyják az iskolát, hogy részt vegyenek a családfenntartásában.

– Milyen állapotban van a felsőoktatás?

– A háború előtt jó volt a szíriai felsőoktatási rendszer. Az állami intézmények mellett egyre több külföldi egyetem nyitott kart Szíriában. A háború miatt a magánegyetemek bezártak, az állami intézmények hasonló problémában szenvednek, mint a többi állami intézmény. A külföldi egyetemekre szerződött szíriai tanárok nagy űrt hagytak maguk után. Vannak olyan tantárgyak, amiket hiába vesz fel a diák, nincs oktató, aki leadja az órákat, ezért egy szak elvégzésével akár éveket is késhetnek a hallgatók.

– Az egyházi tanintézmények sem tudnak megfelelő oktatást nyújtani a diákoknak?

– Minden nehézség ellenére mi mindvégig kitartottunk a gyermekeink mellett. Amit az iszlamisták elpusztítottak, azt most helyreállítjuk, többek között a Hungary Helps programnak köszönhetően. A tanárok fizetését is felemeltük. A diákok számára is megrpóbálunk mindent díjmentesen biztosítani. Adományokat szívesen elfogadunk a szülőktől, de nem akarjuk őket terhelni tandíjjal, ezért ezt is eltöröltük. Most az legfontosabb, hogy a gyerekek tanuljanak.

Nagy szükség van egy új értelmiségi generációra.

– Mi a helyzet a gazdasági és belpolitikai válságban szenvedő Libanonnal?

– Három évvel ezelőtt a libanoni kormány bérkompenzációt hirdetett a pedagógusok között. Ez a törvény az állami és a magántanintézményekre is egyaránt vonatkozott. Ennek köszönhetően sok tanárnak megemelkedett a fizetése. Viszont a gazdasági válság miatt a vidéki, kisebb költségvetésű iskolák már nem tudták a tanárok megemelkedett bérét kifizetni. A tavalyi tüntetéssorozat lebénította az országot, így az amúgy is gyenge libanoni líra tízszeresen inflálódott. A iskolák ugyan felemelték a tandíjat, de a fizetések annyival nem növekedtek, hogy abból tisztességesen megéljenek a tanárok. Emiatt a következő tanévben a háromszáz diáknál kevesebbet befogadó iskolák már nem fognak megnyitni.

– A háború és válság közepette kaptak a görögkatolikus iskolák külföldi támogatást?

– A libanoni frankofón oktatási rendszert követő iskolák Franciaországtól kaptak támogatást. Lengyelország és Csehország is anyagi támogatást ígért a libanoni keresztény iskoláknak, de a koronavírus okozta járvány miatt ez a hozzájárulás késlekedik.

A legnagyobb támogatást Magyarország nyújtotta a keleti katolikusoknak.

Damaszkusz egyik legnagyobb iskolájának felújítását finanszírozza a magyar kormány. Az aleppói püspökség is jelentős összeget kapott az ottani egyházi iskolák helyrehozataláért. A tavalyi bejrúti robbanás után a magyar kormány egymillió eurós gyorssegélyt küldött a libanoni keresztényeknek. Ami ennél is fontosabb, a fiatal keresztényeknek szánt ösztöndíj, amit a Hungary Helps program indított, hiszen nem csak a szíriai szülők, hanem a libanoniak sem tudják már finanszírozni a gyermekeik oktatását.

Sok szíriai és libanoni diáknak a magyar ösztöndíj az egyetlen lehetőség, hogy egyetemet végezzen el.  

– Ön szerint miben különbözik magyar támogatás a többitől?

– Sokáig az egyetlen támogatás volt, ami külföldről érkezett a keleti keresztények megsegítéséért. Úgy látom, hogy a magyar vezetés megértette, mi a szíriai emberek legnagyobb problémája, és a támogatását eszerint kezelte. Ami számunkra nagyon fontos, hogy a Hungary Helps program a helyben maradást és a hazatérést segíti elő, és nem a migrációba küldi a menekülő embereket.

A magyar kormány jól látja, hogy az Európát sújtó menekültválságot a kibocsátó országokban kell kezelni.

Az itteni problémákra kell megoldást találni. Ez jól látható volt az elmúlt években, amikor is a szíriai egyházak magyar támogatásból építették újjá a templomokat, iskolákat, szociális és egészségügyi intézményeiket, illetve a hazatérő családok otthonait is helyrehozták.

A fiatal keresztényeknek szánt ösztöndíj a legjobb befektetés a jövőre nézve. Szerintem ez a legnagyszerűbb támogatás, amit egy külföldi ország adhat a válságban szenvedő országoknak, mert lehetőséget biztosít a nehéz körülmények között élő diákoknak, hogy neves külföldi egyetemen szerezzen tudást, amit hazatérésekor az ország újjáépítésében tud kamatoztatni.

Egyszer véget ér a szíriai konfliktus. Az ország talpra állításához minden fiatalra szükség lesz.

Az új generációnak lesz a feladata, hogy stabilitást és békét hozzon el a sokat szenvedő szíriai népnek. Ezért a legtöbbet Magyarország tesz, amikor céltudatosan támogatja azokat a projekteket, amik a helyben maradást és a hazatérést segíti elő.

Kassab Adonis

A szíriai és libanoni keresztényekről bővebben itt és itt olvashatnak.

Újabb kivándorlás fenyegeti a libanoni keresztény közösséget

Köszönetet mondanak a magyaroknak a háború sújtotta Szíriából

Mindannyian Ábrahám Istenét imádjuk, csak a szent szövegeink különböznek – Szíria főmuftija a Vasárnapnak

Kiemelt képünk forrása Rami Wakim hivatalos Facebook oldala.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!