Ahmed Badreddin Hassoun a szíriai Aleppóban született, apja szintén muszlim sejk volt. A pakisztáni Iszlám Tanulmányok Egyetemén végzett, az Azhar Egyetemen doktorált, diplomáját a Shafi’i irányzat jogfilozófiájából írta. Ezen kívül arab szakon is lediplomázott. Házas, öt gyermeke és tíz unokája van. Két cikluson keresztül Szíria parlamenti képviselője volt, majd 2005-ben a szíriai legfelső vallási tanács az ország szunnita főmuftijává választotta. A muszlim vezető gyakran szólal fel az iszlám irányzatok közötti megbékéléséért és a vallások közötti párbeszéd kialakulásáért. Keresztény ünnepekkor rendszerint templomokat látogat meg és imádkozik a Megváltóhoz. Hite szerint az összes prófétát az Egy Isten küldte közénk, csak különböző szentírásokkal látta el őket, hogy közvetítsék a szavait. A szíriai konfliktus kitörésekor a párbeszédet szorgalmazta a felek között, ezért az iszlamisták megölték Sariya nevű fiát. A főmuftit a háború sújtotta Szíria helyzetéről, a vallási közösségek együttéléséről, a nemzetközi médiumok befolyásáról kérdeztük damaszkuszi házában.
– A háború és a menekültáradat rossz fényt vet Szíriára. Ön szerint mit jelent ma szírnek lenni?
– Szíria a civilizáció bölcsője és a kontinensek találkozópontja. A kereskedelmi utak és a selyemút évezredeken keresztül mindenhova eljuttatta a mi kultúránkat. Isten a történelmi Szíria területén Ábrahámnak földet, Mózesnek menedéket, Jézusnak szülőhelyet, Mohamednek a mennybemenetele helyszínét adta.
Hazánkban az összes próféta itthagyta ujjlenyomatát. Szíria senkit nem kényszerített vallásának megtagadására, mert a vallás az ember legbelsőbb szabadságát érinti. Nem olyan, mint a földi törvények, amiket kötelességünk betartani az országban. A hitünkkel majd Isten előtt kell elszámolnunk, nem az állam előtt.
– A háború kitörésekor hogyan viszonyultak egymáshoz a vallási közösségek?
– Ebben a kis országban huszonhárom felekezet és két tucat nemzetiség él. Mindegyikük hazájaként tekint Szíriára, ezért nyilvánvaló, hogy a Szíriában zajló háborúnak külföldi okai vannak. Azok az országok, amelyek most Szíria barátainak nevezik magukat, több mint százezer külföldi terroristát fegyvereztek fel és küldtek hozzánk. Ez az ország a saját fiainak és hadseregének köszönhetően győztesen került ki ebből a konfliktusból, mert az ország összes felekezete és etnikai közössége egységbe kovácsolódott. Az egységnek köszönhetően Szíria átvészelt tíz évnyi háborút, mint ahogyan egyszer már ez megtörtént a nyolcvanas évek elején, amikor is szintén szélsőséges csoportok terrorakciókat hajtottak végre nemzeti érzelmű vallási és politikai vezetők ellen.
hirdetés– A nyugati világban mégis egy etnikai konfliktusokkal és háborúkkal terhelt országként állítják be Szíriát.
– Eljött az ideje, hogy Európa feltegye magának a kérdést: mint jelent neki Szíria? Szíria Péter és Pál apostolokat küldte, hogy Jézus Krisztus fényével világítsák be a kontinenst. Ez az ország közvetítette a keleti tudósok tudományát. Szíria kapuja mindig is nyitva volt.
Bármelyik ember a világon kimondhatja, két hazája van, az egyik, ahol született, a másik az az ország, ahol a civilizáció bölcsője van és ahol világvallások jöttek létre.
Szíria soha nem támadott meg egyetlen országot sem. Amikor Libanonba bevonult a szír hadsereg, akkor is a polgárháborút akarta felszámolni, ami a vallási csoportok között zajlott. Akkor amerikai és francia hajók érkeztek, hogy elszállítsák a libanoni keresztényeket, de mi arra ösztönöztük őket, hogy maradjanak szülőföldjükön, és ne meneküljenek el.
Az Omajjad mecsetben a mai napig megtalálható Keresztelő Szent János fejének mauzóleuma, ahol keresztény és muszlim hívők egyaránt imádkoznak a szent ember sírjánál. A korábban keresztény székesegyházként működő imahelyen a mai napig található keresztelőmedence, mint ahogyan az ősi pogány motívumok még mindig díszítik a muszlimok imahelyeként működő műemléket. Ezeken a falakon belül muszlim, keresztény és pogány testvérek imádkoztak, mindenki Isten közelségét kereste a maga módján.
A háború előtt az arab országok és számos térségbeli állam polgárai vízum nélkül utazhattak Szíriába, köztük a törökök is. Az európaiak is könnyített úton jutottak vízumhoz. Ebből is látszik, hogy Szíria mindig is nyitott kapukkal várta az embereket és sosem szándékozott senkit megtámadni, aki nem lépett fel ellene.
– Akkor mégis kik harcolnak Szíriában?
– A konfliktus kitörésekor különböző fegyveres csoportokba tömörültek a magukat ellenzékinek nevező emberek. Például Aleppóban, ahonnan származom, megalakult a Nur Al-Deen Al-Zenki nevű szervezet, amelynek tagjai az évek során kifosztották a város iparterületét, ami a legnagyobb volt egész Szíriában, aztán eladták a gépeket a feketepiacon. Amikor feladatuk véget ért, a szervezet negyvennyolc óra alatt feloszlott, és átadta állásait a Nuszra Frontnak, amely szintén ezer szörnyűséget követett el, majd ez a szervezet is feloszlott – és most máshogy hívják őket.
Hét évvel ezelőtt, amikor a fiammal végeztek egy merényletben, megüzentem a világnak, hogy ha továbbra is táplálják a terrorizmus tüzét Szíriában és a térségben, hamar lángba borulhat tőle egész Európa.
Akkor nem hittek nekem – most láthatjuk, hogy napi szinten történnek támadások, merényletek a nyugaton. Sajnos csak sok emberi áldozat árán jöttek rá a nyugati vezetők, hogy kiket is uszítottak Szíriára.
Most már nem hajlandóak visszafogadni a szíriai fogságban élő terroristákat, pedig gyerekeikkel együtt mind európai állampolgárok. Szíria viszont befogadta az ártatlan gyerekeket, akik nem tehetnek arról, mit is műveltek a szüleik.
Ahmed Badreddin Hassoun házában. Damaszkusz, Szíria. Fotó: Vasárnap.hu
– Hogyan látja Szíria háború utáni jövőjét? Békességben tudnak majd élni egymás mellett a különböző vallású és nemzetiségű közösségek?
– Miután Szíriába is elértek a muszlimok, Muávija ibn Abi Szufján kezébe került az ország kormányzása. Az emírnek zsidó minisztere, keresztény felesége és tanácsadója volt. A viharos történelem ellenére mi megmaradtunk egy nagy családnak.
Szíriában nem ritka, hogy a családtagok más-más vallást követnek. Az én családomban, a Hassounban, vagy az önében, a Kassabban is vannak keresztények és muszlimok egyaránt. Az ünnepekkor viszont felekezetektől függetlenül ugyanúgy meglátogatunk minden rokont. Ezt nem tudják sem Európában, sem az arab államokban, mert ezekben az országokban homogén társadalmak vannak, nem létezik ez a társadalmi sokszínűség, mint nálunk.
Nekünk sose volt problémánk egymással, hiszen úgy gondoljuk, egy a vallásunk, csak a szentírásaink különbözőek.
Mi itt mindannyian úgy gondoljuk, hogy Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed fiai és lányai vagyunk. Ezért is hívjuk vallásunkat ábraháminak, csak a szentkönyveink származnak más-más prófétától.
Bárhol imádkozol, mecsetben vagy templomban, Ábrahám Istenéhez fordulsz.
Amikor a francia gyarmat vallási alapon akarta felszabdalni az országot, a szírek egységesen Fares Al-Khourit választották miniszterelnöknek, pedig ő a legkisebb keresztény egyházhoz tartozott. Ma a parlament házelnöke szintén keresztény, aki távoli Kelet-szíriai kis család leszármazottja, mégis úgy gondolja, hogy 23 millió testvére van. Nálunk nincsenek etnikai vagy vallási alapon kiszabott kvóták. Mi a legmegfelelőbb embert választjuk meg az adott pozícióra, legyen az férfi vagy nő, keresztény vagy muszlim.
Nem azért választunk világi vezetőt, hogy hidat képezzen Isten és ember között, hanem hogy jó szolgálója legyen a társadalomnak.
– Ennek ellenére Európában és Magyarországon a sajtó még mindig polgárháborúról beszél.
– Az európai és a magyar emberektől kérdezem, ki az, aki közületek eljött Szíriába és saját szemével győződött meg a valóságról? Minden információt a sajtóból kapnak. Mára nem létezik a világban olyan, hogy szabad sajtó, minden orgánum függ valakitől, igazodik valakihez. A legutóbbi amerikai elnökválasztás eredményhirdetése előtt a magát függetlenként beállított sajtó az utolsó pillanatig Trump elnök vereségét és Clinton győzelmét vizionálta. Amikor Donald Trump mégis megnyerte a választást, az elsők között a médiumoknak üzent:
„Távozzatok, hazugok! Nem fizettem nektek, ezért ellenem fordultatok.”
Ezért azt üzenném a magyaroknak, ne higgyetek a médiának, kérdezzétek meg a keresztény és a muszlim szíreket, hogyan élnek a hazájukban! Biztos vagyok abban, hogy azt fogják mondani, boldogan élnénk, csak hagyjatok minket békén! Gondoljanak bele, Párizst öt terrorista merénylő lebénította, Németországban, Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban szintén pár iszlamista hatalmas káoszt tudott teremteni.
Akkor mi mit szóljunk, amikor több mint százezer felfegyverkezett iszlamista érkezett száztíz országból azzal a céllal, hogy tönkretegyék a hazánkat?
Üzenem az európai és magyar újságíróknak, hogy jöjjenek el a soron következő parlamenti és elnökválasztáskor és saját tapasztalataik alapján közvetítsék az eseményeket, ne a globális médiumoktól vegyék át a híreket!
– Az európai kormányok mégis elsősorban szír menekültekről beszélnek.
– A háború miatt sokan kényszerültek elmenekülni, de nézzük meg, mit mondanak a számok. Szíria lakossága huszonhárommillió fő. A mostani adatok szerint közel húszmillióan a határon belül élnek. Törökországban négymillió szír menekültről beszélnek, Libanon kettőről, Jordánia szerint pedig egymillió szír tartózkodik nála, az európaiak meg ki tudja, hány millió szírt fogadtak be. Ha ezt mind összeadjuk, akkor legalább negyvenmillióan kéne hogy legyünk. Ez megint a média ferdítése, aminek célja, hogy a kormányok minél több fejpénzt vegyenek fel az állítólagos szír menekültek után.
Egyes országok vezetői, mondhatni, emberkereskedelmet folytatnak, kihasználva sok ártatlan ember nyomorúságát. Mára kiderült, hogy a migránsok többsége hamis szír papírokkal jutott be az Európai Unióba – és többségük valójában Afrikából, Afganisztánból és más ázsiai országokból érkezett.
– Hogyan viszonyultak a vallási vezetők a szíriai konfliktushoz és az ebből fakadó társadalmi problémákhoz?
– A vallási vezetők három csoportra oszlottak. Voltak olyanok, akik a templomokba és mecsetekbe zárkóztak be, elzárták magukat a külvilágtól, mintha mi sem történt volna az országban, ahelyett, hogy a társadalmi feszültségeket enyhítették volna.
Mások kiálltak a hazájuk mellett. A társadalmi nézetkülönbségeket próbálták orvosolni, illetve külföldön próbálták megértetni az emberekkel, mi is történik valójában Szíriában. Ezek a muszlimok és keresztény papok fontos szerepet töltöttek be a társadalmi megbékélés terén.
Sajnálatos módon voltak olyanok is, akiknek a vallási kötődése erősebb volt a nemzeti identitásánál, ők a médiumokon keresztül saját hazájuk ellen fordultak. Ezek a vallási vezetők eltávolodtak Istentől és a világi érdekeknek akartak megfelelni, így fordulhatott elő, hogy számos muszlim sejk iszlamista csoportok élére állt. Ők azt hitték, hogy fegyverrel majd mindenkit egy vallásra kényszerítenek, miközben nem tudják,
hogy ha Isten akarná, az egész világ egy vallást követne.
– Önnek mint vallási vezetőnek mi a véleménye az állam és az egyház szétválasztásáról?
– Egy állam sosem épülhet fel vallási alapon, viszont a vallás felépíti az embert, aki majd országot épít. Az állam szerepe, hogy törvényekben szabályozza az emberek kapcsolatait, az egyház feladata, hogy a valláson keresztül összekösse az emberiséget egymással és a Teremtővel.
Az állam feladata, hogy törvényekben biztosítsa az emberek alapvető jogait, többek között a vallás szabad gyakorlását, de az, hogy egy vallás államot alapítson, az távol áll Isten akaratától.
Ezért fontosnak tartom, hogy az állam és az egyházak külön intézményként, mégis összhangban működjenek együtt. Vagyis európai értelemben kettéválasztani helytelen, viszont vallási alapon államot létrehozni szintén káros lehet a társadalomra nézve.
Ha Magyarországra látogatnék, akkor az ottani törvények ugyanúgy vonatkoznának rám, függetlenül attól, hogy miben hiszek és melyik vallást követem. Mert a hitem csak rám és a Teremtőre tartozik. Ezért egy ország berendezkedése csakis világi lehet. Jézus és Mohamed sem államot alapítottak, hanem vallást. A vallás új társadalmat épített fel, majd az emberek országokat, nemzeteket hoztak létre.
– Mit üzen a magyar embereknek?
– Azt kérném a magyaroktól, hogy olvassák el újra saját történelmüket. Tekintsenek vissza az elmúlt évszázadok megszállásaira és háborúira. Vonják le a következtetéseket és ne hagyják, hogy ismét átverjék őket!
Nekünk, szíreknek mindig is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatunk volt Magyarországgal. A kereskedelem, az oktatás terén is kiváló volt az együttműködésünk.
A magyarokkal sokszor igazságtalanul bánt a történelem, ezért ők jól tudják, milyen, ha igazságtalanul hagynak szenvedni egy népet. Ne akarjatok nekünk ilyen sorsot! Reménykedem, hogy Magyarország az elsők között lesz, aki rendezi kapcsolatait Szíriával, ezzel hidat képezve a két nemzet között.
Mert fontos, hogy gyermekeink és unokáink megismerjék egymás kultúráját, elsajátítsák a másik nemzet tudását, hogy békét teremtsünk az országok között. Magyarország mindig is békeszerető állam volt, mi is azok vagyunk, viszont harcolnunk kell a békéért.
Mi nemcsak saját magunkért harcolunk, hanem az egész világ békéjéért!
Ha Szíria elesett volna, akkor a terrorizmus egész Európában és Magyarországon is tombolna. Ezért kérem a magyaroktól, hogy ne váljanak a hazug médiumok prédáivá.
A szeretet és az őszinteség egységében építsétek a hazátokat, mi is ezt tesszük!
Kassab Adonis
Kiemelt képünk a Vasárnap.hu felvétele.
