Örök tél vagy örök nyár?

Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Tanács és az Európai Parlament 2019 májusában meghozta a döntést az óraátállítás eltörléséről. Eredetileg 2021-ben, vagyis idén lett volna az a határidő, ameddig minden államnak el kellett volna döntenie, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné megtartani – ezúttal nem csak öt vagy hét hónapra, hanem örökre. A koronavírus-járvány miatt azonban ezt az időpontot elhalasztották. Hogy mikorra, az még kérdéses. Ami viszont bizonyos, hogy hamarosan döntenünk kell egyik vagy másik időszámítás megtartása mellett. Súlyos kérdésről van szó, amely mindenkire hatással lesz, nem kismértékben befolyásolva jövőnket. Az alábbi cikkben a teljes óraátállítás-témát szeretném körbejárni, a történetétől kezdve a pró és kontra érveken át egészen a lakosság álláspontjáig.

Történelmi áttekintés

Kezdjük a legelején, azaz ab ovo, ahogy mondani szokás. Maga az ötlet már az újkorban megjelent, eredetileg azért, hogy a társadalom működését segítse igazodni. Korábban évezredeken keresztül hajnalban keltek és sötétedéskor feküdtek az emberek, ám a polgári társadalom már máshogy működött: alapvető kellékké vált az óra. Az „eredeti” időszámítás egyébként a téli. Azért csak leginkább, mert az egyes időzónák nagy földrajzi régiókat foglalnak magukba, ezért van például az, hogy Magyarországon sokkal hamarabb megy le a Nap, mint a szintén a közép-európai időt (CET/GMT+1) alkalmazó Spanyolországban. Minél nyugatabbra helyezkedik el egy ország az adott időzónán belül, annál később sötétedik.

A 20. század során több ízben próbálkoztak különböző nemzetek a nyári időszámítás bevezetésével (például a két világháború folyamán), de a végleges, jelenleg is érvényben lévő állapotot 1966 és 1981 között kezdték el alkalmazni Európában. Hazánkban 1980-ban vezették be használatát (ez azóta is megszakítás nélkül érvényben van) és a villamos energia megtakarításával indokolták bevezetését. 1996-ban végül egységesítették a kontinensen – addig Magyarországon a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb ideig tartott: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig.

Érdekesség, hogy jelenleg csupán Európában, Észak-Amerikában (néhány kanadai tartomány, Arizona és Hawaii kivételével), illetve más földrészeken elvétve egy-egy országban, tartományban van nyári időszámítás, a világ nagy részén vagy soha nem használták, vagy már nem alkalmazzák.

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban – kék: jelenleg van; narancssárga: jelenleg nincs, de korábban volt; vörös: nincs, és soha nem is volt (Forrás: Wikipedia/Paul Eggert)

Egyszer minden véget ér

Mint azt a bevezetően már említettem, 2019-ben döntöttek az óraátállítás eltörléséről, 2021-et, mint céldátumot megjelölve. Közel két és fél évük lett volna így a tagállamoknak a végleges döntés meghozatalára. Ennyi idő alatt kellett volna különböző közvélemény-kutatásokat, hatástanulmányokat készíteniük, illetve a döntésről egyeztetni a szomszédos államokkal. Azonban a koronavírus-járvány közbeszólt, így a jelenlegi tervek értelmében a céldátum 2022-re módosult.

Pró és kontra

Természetesen mindkét időszámítás mellett szólnak érvek és ellenérvek is. Az energiamegtakarítás mítosza megdőlt, ma már bizonyított, hogy nagyjából fejenként 100 forintnak megfelelő villamos energiát tudunk megspórolni a folyamattal. Emellett rövid távon az egészségre, közérzetre is negatív hatásai vannak az átállásnak, és ezt már olvasóink közül is biztosan sokan tapasztalták. Mindezek mellet a vasúti közlekedésben és a különféle berendezések átállásában is zavart tud okozni a rendszer.

Amennyiben végül a téli, tehát az „eredeti” időszámítás mellett döntünk, úgy azzal kell számolni, hogy minden évben hét hónapon keresztül sokkal hamarabb lesz napnyugta. Véget érnek az igazán hosszú nappalok, 21 óra helyett már egy órával korábban, 20:00 körül sötét lesz júniusban. Ezenkívül nagy hátrányként a hajnali világosságot lehet megemlíteni. Jelenleg nyáron nagyjából háromnegyed 5 körül van a pirkadat, ez értelemszerűen egy órával korábbra tolódik, és hajnal 3:45-kor már világos lesz.

A nyári időszámítás egyértelmű pozitívuma a hosszú nappalok, viszont negatívum itt is akad. Ha ezt választjuk, télen lesz egy nem is olyan rövid időszak, amikor sötétben kell elindulnunk a munkába. Ugyanakkor elbúcsúzhatnánk a hideg évszakban tapasztalható korai szürkülettől is. A szezonális depresszióban szenvedők számára ez valószínűleg nagy segítség lenne, hisz a napfénynek számos, egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert. Valamit valamiért, ahogy tartja a mondás.

Fontos a lakosság véleménye

A Publicus Intézet március 22–25. között készített országos reprezentatív közvélemény-kutatást, melyben 1001 fő vett részt. Ebben a lakosság álláspontját vizsgálták az óraátállításról.
Magának az óraátállítás intézmények megtartását a megkérdezettek csupán 13 százaléka támogatta, 81 százaléka viszont egyetért az Európai Unió eltörléssel kapcsolatos törekvéseivel.
A válaszadók közel kétharmada, 65 százalék felelt úgy, hogy ha választhatna, a nyárit tartaná meg. Érdekesség, hogy bár minden korcsoportban többségben vannak azok, akik elvetik a téli időszámítás megtartását, arányuk az életkor növekedésével csökkenést mutat.

A felmérés alapján azonban kijelenthető, hogy a magyar lakosság nagy része egyetért az óraátállítás eltörlésével, és szignifikáns többségben vannak azok, akik a nyári időszámítást tartanák meg.

Március 25-én a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismertette a kormány álláspontját a témával kapcsolatban. Elmondta, hogy a kérdés felettük áll, hiszen az ügyben egységes európai uniós döntés szükséges. Egy korábbi Korányinfón viszont megosztotta a miniszter, hogy ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámítást támogatná.

Végszó

Ízlelgessük a gondolatot, hogy az óraátállítás több, mint negyven éve tartó történetének hamarosan vége szakad. A kérdés már csak annyi, milyen döntést fognak hozni az európai nemzetek. Van néhány ország, amelyik az időzónaváltáson is gondolkodik, illetve elmondható, hogy szinte mindenhol többségben vannak a nyári időszámítást pártolók.

A magam részéről – Gulyás Gergelyhez és sok más honfitársamhoz hasonlóan – a nyárit preferálom. Még ha a tél folyamán sötétben is kéne ébredni és munkába indulni, ezért bőven kárpótol a hosszabb ideig tartó világosság, a nyári estékről nem is beszélve. Sokkal fontosabb, hogy munkaidő után tovább élvezhessük a napsütést.

Rácsai Ákos

 

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com