Budapest elveszett tetődíszei XXI.

Az elveszett fővárosi kupolákat feldolgozó sorozatomban csak olyan tetődíszeket mutatok be, amelyeket szüleink vagy nagyszüleink még láthattak. Éppen ezért felfoghatatlan, hogy a elmúlt másfél emberöltőnyi idő alatt milyen rombolás ment végbe. Egyik-másik épület mai látványa olyan sivár, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy egykor színpompás palota volt.

Kiváló példa erre a Honvéd és a Kálmán Imre utca sarkán álló bérház.  Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és 1900-ban épült fel eklektikus, de szecessziós formajegyekben gazdag stílusban. A tervező, Baumhorn Lipót, összesen huszonkét darab zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén. Nevéhez fűződik a Fiumei, az Újvidéki, a Temesvári, a Szegedi, a Pécsi, az Esztergomi, illetve a fővárosban a Páva utcai, az Újpesti és a Dózsa György úti Zsinagóga, amelyek többnyire mór, romantikus és szecessziós stílusban épültek. A Kálmán Imre utcai bérház nagyon gazdag tetőzettel rendelkezett: párkányzatán, hatalmas sarokkupoláján és mellvédjein számos stukkó, kovácsoltvas és vörösréz díszítés található. A második világháborút szinte sérülés nélkül átvészelte az épület, csak az ablakok törtek be a közeli bombatalálatok okozta légnyomástól és néhány kiskaliberű belövés keletkezett. Máig tisztázatlan, hogyan és miképp „vágták le” az épület tetejét, amely még tetődíszek nélkül is tekintélyt parancsoló.

Csodálatos tetődíszek koronázzák a gazdag homlokzatot. Háttérben a Földművelésügyi Minisztérium még szint- és tetőráépítés előtt. (Forrás: FSZEK)

A felsővezetékek által torzított látkép sajnos csak tovább rontja az amúgy is szomorú látképet. Szinte felfoghatatlan, miért kellett elbontani az épület koronáit. (Forrás: maps.google.com)

A József körút 82-es szám alatt építtetett Fisler Sándor és neje bérházat, hogy a benne kialakított polgári lakásokat bérbeadja. A Bauer Emil által tervezett, 1927-re elkészült eklektikus épület díszes mellvéddel és toronyban végződő magastetővel rendelkezett, amellyel a környező – tetődísz nélküli – épületek között nagy feltűnést keltett. Az urbánus legendák szerint az épület első emeleti lakásait a közeli Ludovika Akadémia kadétjai és tisztjei előszeretettel bérelték ki „pásztorórák” céljából. A második világháborúban ádáz harcok folytak a közeli Üllői úton, de ennek ellenére a tetőzet átvészelte Budapest ostromát. A ház tetőzete azonban az oroszok második és harmadik bejövetelét nem úszta meg, mivel a szomszédos Corvin Áruház a felkelők egyik központja volt az 1956-os forradalom idején. Az épület homlokzat díszítése, illetve a menthető állapotban megmaradt magastető és mellvéd a környéket sújtó, az 1956-os forradalom utáni brutális modernista újjáépítés áldozatává vált. A 2020-ban befejezett felújítás során a teljesen dísztelen és megskalpolt épület konzerválását, „tisztasági festését” jelentette. Szomorú. 

Az eredeti homlokzat és tetőzet 1928 telén. (Forrás: FSZEK)

Az épület később megvalósult homlokzat terve. (Forrás. Budapest Főváros Levéltára)

A 2018-as képen az épület még a „tisztasági festés” előtt látható. (Forrás: www.maps.google.com)

A Drechsler-palota korai francia reneszánsz stílusú épülete az Andrássy út 25. alatt található, szemben az Operaházzal.  Az 1886-ra Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján felépült palotát a budapestiek csak „Balettintézetnek” hívják, mivel  itt működött 1949-től 2002-ig az Állami Balett Intézet, illetve jogutódja, a Magyar Táncművészeti Főiskola.  Az épület hivatalos neve MÁV Nyugdíjintézet palotája volt, de a földszintjén található híres Drechsler-kávéház neve később az egész épületre átragadt. A palota tornyainak gazdag bádog díszeit, a mellvédeket, illetve a sátortető végzáró kovácsoltvas korlátját az 1949-es – Balettintézet számára történő – átalakítás során vesztette el. „Csipkerózsika palotája” közel hatvanéves pusztulásából 2022 év végére fog eredeti formájában újjászületni.

A Drechsler-palota az 1890-es évek elején. Jól látható, hogy az épület előtt még nincs meg a Milleniumi Földalatti Vasút lejárata. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A 2018-as kép a felújítás előtti, leromlott állapotot mutatja. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A József körút a Baross utca előtt egy kis teresedésben szélesedik ki. A Krúdy utca körúti torkolatában áll a Höfler-bérház, amelyet 1898-ban adtak át. Az épület névadója és egyben tervezője Höfler József volt, aki az épületet egy toronnyal és egy magastetővel zárta le. A József körúti oldalon pedig két darab szimmetrikus mellvédet tervezett. A földszinten működött a Magyar Hírlap szerkesztősége, amely érdekes módon semmilyen kapcsolatban nincs a mai, 1968 óta kiadott újsághoz. A bérház a tetődíszeit nem a második világháborúban és nem az 1956-os forradalom idején, hanem az azt követő egyik átalakításkor veszítette el. Sőt a saroktorony és a mellvédek eredetileg még egy szintet magában foglaltak, de az idők során ezek is eltűntek. 1986-ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat végzett rajta felújítást, mely eredményeképpen egy kisebb és dísztelen toronysisak került az eredeti helyére.

A Höfler-bérház 1905-ben, mozgalmas tetődíszeivel. A képen látható még, egy szépen karban tartott francia kert és a 4-6-os villamos elődje, felsővezeték nélküli üzemben. (Forrás: FSZEK)

A bérpalota aprócska tornya nem tudja helyettesíteni az eredeti díszeket. A felsővezeték-dzsungel kommentálhatatlan. (Forrás: www.maps.google.com)

A Szent István körút az előző század fordulóján épült ki. A fényképek tanúsága szerint, majdnem minden körútba torkolló utca sarkán a bérházak toronnyal, kupolával vagy magastetővel rendelkeztek. Ezek közül az egyik, a Visegrádi utca sarkán álló, magastetős tornyos ház, a Keleti-bárház volt. Dr. Keleti Gyula gazdag ügyvéd építtette. Az 1888-ra elkészült, Paulheim József építész által tervezett négyszintes épületnek volt a Szent István körúton a legdíszesebb mellvédje és magastetője, amelyeket gazdagon díszítettek bádog és kovácsoltvas figurák. Sem a második világháború, sem az 1956-os forradalom nem okozott akkora pusztítást, mint a szocializmus. Valamikor az 1960-as évek derekán egy felújítás alkalmával leverték a kétemeletnyi mellvédet és elbontották a magastetőt. Mindemellett mára az épület sarkára még egy szintet és egy amorf formájú tornyot húztak fel, amely totálisan eltér az épület eredeti formájától.

Számos saroktorony díszíti a körútba torkolló utcák sarkán álló épületeket. A jobboldali nyíl mutatja a Keleti-bérház tetőzetét. (Forrás: FSZEK)

Mára eltűntek a díszes kupolák és tornyok és a középszerűség uralkodik. (Forrás: www.maps.google.com)

(A cikksorozat a következő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!