Megkezdődött a nagyhét

Idén március 28-ára esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett (innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről), és így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8)

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba.

Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.

A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához több hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint – ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet – az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

A koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta. Tavaly a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában, a Katedra-oltár előtt misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje. Ugyanekkor Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák-hegyéről a Jeruzsálem Óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást.

A szentszéki sajtóközpont március 23-ai bejelentése szerint idén is hívők nélkül tartják majd a húsvétot a Vatikánban, a virágvasárnapi misét Ferenc pápa ismét a Szent Péter-bazilikában mutatja be, korlátozott számú résztvevővel.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Jézus jeruzsálemi bevonulását megjelenítő virágvasárnapi menet résztvevői láthatók a barkaszentelés után a debreceni Déri téren 2019. április 14-én. MTI/Czeglédi Zsolt

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!