Szakály Sándor: Meglepett a Széchenyi-díj, de még nagy terveim vannak

Március 15-én Széchenyi-díjjal ismerték el Szakály Sándor szakmai munkáját. A népszerű történészt villáminterjúnkban a kitüntetésről és kutatási terveiről kérdeztük.

– Több évtizedes történészi munkássága után hétfőn, ha virtuálisan is, de átvehette a Széchenyi-díjat. Mit érez most?

– A mi szakmánkban ennél nagyobb elismerés nem érheti az embert. Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés. Meg kell hogy valljam, nem számoltam a díjjal. Igaz, odaítélése előtt egy hónappal megkeresik a jelöltet azzal, hogy felmerült a neve a díjazandók között. Akkor azonban még nincs végleges választás. A döntéshozatal után, amikor a köztársasági elnök úr aláírja az okmányt, akkor válik a jelöltből díjazott, mindez azonban március 15-ig nem derül ki.

Meglepett a díj, melynek nagyon örülök.

Viszonylag fiatalon, 1993-ban kaptam Bezerédj-díjat, ami fiatal történészek, szociológusok, irodalmárok számára alapíttatott. 2001-ben elnyertem a Honvédelmi Minisztérium egyik legmagasabb szakmai díját a Zrínyi Miklós-díjat is. A most megkapott Széchenyi-díj pályafutásom és szakmai életutam legmagasabb elismerése.

2014 óta a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Biztos vagyok benne, hogy ez rengeteg kapacitást elvon az alkotó, történészi munkájától. Fiatalon kapta meg a rangos elismerést, mi az a téma, amit mindenképpen szeretne kikutatni és megírni? 

– A hatvanhatodik életévemben járok, ezért már nem vagyok olyan fiatal, de kutatási tervből még számos van. Igaz tény az is, hogy ha az ember hivatalt, vezető beosztást vállal, akkor az a szakmai munka hátrányát okozza. Legyünk őszinték, egy vezetőnek sok minden olyannal is foglalkoznia kell, ami nem kutatómunka. A legjobb lehetőségei a beosztott kutatói munkatársaknak vagy kutatóprofesszoroknak vannak, akik főállásban kutatással foglalkozhatnak. Az én eseteben már ez nem egészen így van. Ennek ellenére, amit mindenképpen fel szeretnék dolgozni, az a két világháború közötti időszak magyar katonai felsővezetésének teljes feltérképezése. Az anyaggyűjtéssel készen állok, csak írni és elemezni kéne annak az ezernégyszáz-ezerötszáz embernek az életrajzát, akikről korábban összegyűjtöttem a forrásokat. Az alkotómunka nem igényelne többet, mint egy nyolc-tíz hónapos szabadidőt, amikor csak ezzel foglalkozhatnék, némi kiegészítő kutatással. Van még néhány kisebb, de annál fontosabb forrásközlési tervem.

Nagy híve vagyok ugyanis az eredeti dokumentumok közreadásának.

Ha más is látja azokat a forrásokat, amelyeket én, akkor lehet, hogy más következtetéseket vonhat le. Ezek azok, amelyek a jövő kutatásait is előre vihetik.

 

Tóth Gábor 

A Kossuth-díjasok listáját ide kattintva olvashatja. Széchenyi-díjjal jutalmazták Karikót Katalint is – a hírről ide kattintva olvashat.

Szakály Sándor a Vasárnapnak: Trianon ellenére is együvé tartozunk!

Szakály: Károlyiék a legkritikusabb időkben fejezték le a katonai vezetést

Kiemelt kép: Tóth Gábor, Vasárnap.hu